Marcus Furius Camillus

római dictator, censor, hadvezér
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 30.

Camillus, Marcus Furius (? – i. e. 364) római dictator, censor, hadvezér.

Marcus Furius Camillus
Születetti. e. 446[1]
ókori Róma
Elhunyti. e. 365 (80-81 évesen)[1][2]
nem ismert[3]
Állampolgárságarómai
GyermekeiLucio Furio Camilo
Szüleinem ismert
Lucio Furio Medulino
Foglalkozása
  • ókori római politikus
  • ancient Roman military personnel
Tisztsége
Halál okafertőző betegség
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Furius Camillus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marcus Furius Camillus, a Furius-nemzetség leghíresebb tagja i. e. 403-ban nyerte el a censori tisztséget, majd 6 ízben a tribunus militum-i, azaz a consuli tribunus-i rangot. Öt alkalommal választották dictatornak.

I. e. 396-ban, dictatorként bevette a 10 évig sikertelenül ostromolt Veii városát, így hatalmas zsákmányokat szerezve megtette az első Latium határain kívül eső hódítást.

Több ízben harcolt az aequiculi, volscusok, illetve faliscusok ellen, meghódította Capena és Falerii városait. I. e. 394-ben a Veii ostroma során szerzett zsákmány igazságtalan elosztásának koholt vádja miatt száműzetésbe kényszerült. Ártatlansága tudatában Róma ostromát kívánta, hogy ezzel hazája rákényszerüljön a visszahívására.

Kívánsága valóra vált: a gallok i. e. 391-ben támadást szerveztek Róma ellen, betörtek Latiumba. A gall seregek leverték a római csapatokat az Alliánál, bevonultak Rómába, s azt a Capitolium kivételével elpusztították, felégették. A senatus másodszor is dictatornak választotta Camillust, s hazahívatta a száműzetésből i. e. 390-ben.

Camillus összeszedte a menekülő rómaiakat, s rövid idő alatt leverte a gall csapatokat; ezért hálából a második honalapító, a pater patriae címet kapta. Miután e módon helyreállította a rendet és békét Rómában, lemondott dictatori tisztségéről. Azonban a volscusok, etruszkok és aequiculi támadása idején, i. e. 389-ben újból dictatornak választotta őt a senatus. Camillus sikeresen verte vissza a támadó népeket, győzelmet aratva fölöttük. Ugyanebben az évben heves tiltakozását fejezte ki a Licinius-féle agrártörvények ellen, s bár küzdelmével azok elfogadását nem tudta megakadályozni, életbeléptetésüket sikerült elhalasztania.

I. e. 364-ben a korban tomboló járvány, a pestis halálos áldozata lett.

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. Camillus, Marcus Furius
  3. Life of Camillus


Elődei:
Lucius Valerius Potitus
és
Cnaeus Cornelius Cossus
consuli tribunusok
Consul
i. e. 401 (consuli tribunus)
collega:
Caeso Fabius Ambustus
Utódai:
Manlius Emilius Mamercinus
és
Lucius Iulius Iullus
consuli tribunusok


Elődei:
Marcus Valerius Lactucinus Maximus
és
Quintus Servilius Fidenas
consuli tribunusok
Utódai:
Lucius Iulius Iullus
és
Aulus Postumius Albinus Regillensis
consuli tribunusok


Elődei:
Caeso Fabius Ambustus
és
Marcus Valerius Lactucinus Maximus
consuli tribunusok
Utódai:
Lucius Furius Medullinus
és
Spurius Postumius Albinus Regillensis
consuli tribunusok


Elődei:
Lucius Valerius Potitus Poplicola
és
Lucius Menenius Lanatus
consuli tribunusok
Utódai:
Quintus Servilius Fidenas
és
Lucius Quinctius Cincinnatus
consuli tribunusok


Elődei:
Servius Cornelius Maluginensis
és
Publius Valerius Potitus Poplicola
consuli tribunusok
Consul
i. e. 384 (consuli tribunus)
collega:
Servius Sulpicius Rufus
Utódai:
Caius Papirius Crassus
és
Titus Quinctius Cincinnatus Capitolinus
consuli tribunusok


Elődei:
Caius Sulpicius Camerinus
és
Lucius Aemilius Mamercinus
consuli tribunusok
Utódai:
Lucius Postumius Albinus Regillensis
és
Lucius Furius Medullinus
consuli tribunusok