Manfréd szicíliai király
Manfréd (Venosa, 1232. – Benevento, 1266. február 26.), olaszul: Manfredi, nápolyi olasz nyelv: Manfredi 'e Hohenstaufen, németül: Manfred, szicíliai király. Hohenstaufen Anna nikaiai császárné édesbátyja és III. Jóannész nikaiai császár sógora, valamint (VII.) Henrik német király és IV. Konrád jeruzsálemi, német és szicíliai király féltestvére. A Hohenstaufen-ház tagja.
| Manfréd | |
| Hohenstaufen Manfréd | |
 | |
| Manfréd megkoronázása | |
| Szicíliai Királyság királya | |
| Manfredi I | |
| Uralkodási ideje | |
| 1258. augusztus – 1266. február 26. | |
| Koronázása | Palermo 1258. augusztus 10. |
| Elődje | II. Konrád |
| Utódja | I. (Anjou) Károly |
| Szicíliai Királyság régense | |
| Manfredi di Hohenstaufen | |
| Uralkodási ideje | |
| 1250. december 13. – 1258. augusztus | |
| Elődje | I. (Hohenstaufen) Frigyes |
| Utódja | ő maga mint király |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hohenstaufen-ház |
| Született | 1232 Venosa, Szicíliai Királyság |
| Elhunyt | 1266. február 26. (33-34 évesen)[1][2][3] Benevento, Szicíliai Királyság |
| Nyughelye | 1. Beneventói csatatér 2. Garigliano-folyó partja |
| Édesapja | II. Frigyes német-római császár és szicíliai király (1194–1250) |
| Édesanyja | Bianca Lancia buscai őrgrófnő (–1333/34) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | 1. Beatrix savoyai hercegnő (1223–1259) |
| Házastársa | 2. Angelina Ilona epiroszi úrnő (1242–1271) |
| Gyermekei | 1. feleségétől: 1. Konstancia (1249–1302) 2. feleségétől: 2. Beatrix (–1307/08) 3. Henrik (1262–1318) 4. Frigyes (–1312 után) 5. Enzio (–1301 előtt) 6. Flordelis hercegnő (–1297 után) Ismeretlen nevű ágyasától: 7. Beatrix |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Manfréd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésII. Frigyes német-római császárnak és szicíliai királynak Bianca Lancia buscai őrgrófnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából származó törvényesített fia. Apja elismerte törvényes fiának, és végrendeletében kinevezte a Szicíliai Királyság kormányzójává, amit bátyja, az új szicíliai király (1250), Konrád is elismert. Bátyja halála (1254) után annak fia, Konradin nevében gyakorolta tovább régensként a hatalmat, aki ekkor Németországban tartózkodott. Amikor 1258-ban elterjedt az a hír, hogy unokaöccse meghalt, királlyá kiáltotta ki magát, és 1258. augusztus 10-én Palermóban királlyá koronázták. A hír ugyan hamisnak bizonyult, de Manfréd nem mondott le királyi címéről. A Hohenstaufen-házzal szembenálló pápák kiátkozták Manfrédet, de ennek ellenére is meg tudta hosszú ideig őrizni a hatalmát, és legidősebb lánya, Konstancia házasságával, amelyet az aragón trónörökössel, Péterrel, II. Jakab aragóniai királynak és Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király lányának a fiával kötött 1262-ben, sikerült nemzetközileg is elismertetni a királyságát. IV. Kelemen pápa azonban VIII. Lajos francia király fiának és IX. (Szent) Lajos öccsének, Károlynak, Anjou grófjának juttatta a királyságot, és ő a beneventói csatában 1266. február 26-án legyőzte Manfrédot, aki a csatában életét vesztette. Manfréd családját, feleségét, kiskorú gyermekeit a győztes fogságba vetette, fiait megvakíttatta, akik halálukig nápolyi fogságban maradtak, míg lányai később visszanyerhették a szabadságukat. Legidősebb lánya, Konstancia ekkor már aragóniai királynéként távol élt apjától, de családja veszte mély nyomot hagyott a lelkében, és csak az alkalomra várt, hogy visszavágjon az Anjouknak.
Anjou Károly elfoglalta az egész Szicíliai Királyságot, és székhelyét Nápolyba tette. Manfréd unokaöccse megpróbálta visszaszerezni a Hohenstaufenek királyságát 1268-ban, de Anjou Károly őt is legyőzte, fogságba ejtette, és lefejeztette. 1282-ben Manfréd veje, III. Péter aragóniai király a Szicíliai vecsernye néven elhíresült felkelés révén visszafoglalta Szicília szigetét az Anjouktól, bár az egész Szicíliai Királyságot nem sikerült elfoglalnia, de a két Szicília megosztottsága 1816-ig fennmaradt, mikor újra hivatalosan is egyesítették a két független országrészt. A két Szicíliai Királyság hivatalosan csak 1302-ben ismerte el egymást.
Manfrédot először a beneventói csatatéren temették el, majd a Garigliano-folyó partján helyezték végső nyugalomra.
Gyermekei
szerkesztés- 1. feleségétől, Beatrix savoyai hercegnőtől (1223–1259), IV. Amadé savoyai gróf leányától, III. Manfréd saluzzói őrgróf özvegyétől,[4] 1 leány:
- Konstancia (1249–1302), férje 1262-től Aragóniai Péter (1239–1285), 1276-tól III. (Nagy) Péter néven aragón király, I. Péter néven szicíliai király Palermóban (1282–1285), I. Jakab aragón királynak és Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király lányának a fia, 6 gyermek, többek között:
- Aragóniai Jakab (1267–1327), I. (Igazságos) Jakab néven szicíliai király Palermóban: (1285–1295), 1291-től II. Jakab néven aragón király
- Aragóniai Frigyes (1271/72–1337), II. Frigyes néven szicíliai király Palermóban: (1296–1337)
- Aragóniai Jolán (1273–1302), férje Anjou Róbert (1277/78–1343) szicíliai trónörökös Nápolyban, I. (Bölcs) Róbert néven szicíliai király Nápolyban: (1309–1343),[5] 2 gyermek
- Konstancia (1249–1302), férje 1262-től Aragóniai Péter (1239–1285), 1276-tól III. (Nagy) Péter néven aragón király, I. Péter néven szicíliai király Palermóban (1282–1285), I. Jakab aragón királynak és Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király lányának a fia, 6 gyermek, többek között:
- 2. feleségétől, Angelina Ilona (1242–1271) epiruszi úrnőtől, II. (Angelosz) Mihály epiruszi despota lányától, 5 gyermek:
- Beatrix (–1307/08), férje IV. Manfréd saluzzói őrgróf (1262–1340), Savoyai Beatrix szicíliai királyné és III. Manfréd saluzzói őrgróf unokája, 2 gyermek
- Henrik (1262–1318), megvakították, nápolyi fogságban halt meg, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- Frigyes (–1312 után), megvakították, nápolyi fogságban halt meg, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- Enzio (–1301 előtt), megvakították, nápolyi fogságban halt meg, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- Flordelis (–1297 után) szicíliai hercegnő, nem ment férjhez, gyermekei nem születtek
- Ismeretlen nevű ágyasától, 1 leány:
- Beatrix, Rainieri della Gherardesca, Donoratico grófja
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ AlKindi
- ↑ Savoyai Beatrix szicíliai királynénak első házasságából III. Manfréd saluzzói őrgróftól (–1244) 4 gyermeke született.
- ↑ A királyság hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság (A Világítótornyon inneni Szicíliai Királyság) maradt. A Nápolyi Királyság elnevezés csak történészi műszó a másik Szicíliai Királyságtól (A Világítótornyon túli Szicíliai Királyság) való megkülönböztetésre.
Irodalom
szerkesztés- Francesco Aprile: Della cronologia universale della Sicilia, Palermo, 1725. URL: L. Külső hivatkozások
- Brantl, Markus: Itinerar und Regesten Manfreds (IRM) 1250–1266 (mit Fälschungen und Deperdita), In: M. B.: Studien zum Urkunden- und Kanzleiwesen König Manfreds von Sizilien, doktori disszertáció, München, 226–488, 1994. URL: L. Külső hivatkozások
További információk
szerkesztés- Francesco Aprile: Della cronologia universale della Sicilia – 2014. május 23.
- Markus Brantl: Itinerar und Regesten Manfreds – 2014. május 23.
- Foundation for Medieval Genealogy/Sicily Kings Genealogy – 2014. május 23.
- Genealogie-Mittelalter/Manfred König von Sizilien – 2014. május 23.
- Euweb/Hohenstaufen Archiválva 2021. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 23.
- Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe – 2014. május 23.
| Előző II. Konrád |
Szicília királya 1258 – 1266 |
Következő I. (Anjou) Károly |
| Előző II. Frigyes |
Szicília királya 1250 – 1258 (Régens) |
Következő önmaga mint király |
