Magyarhomorog

Magyarhomorog község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Magyarhomorog
Református templom
Magyarhomorog címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Vajda Róbert Károly (független)
Irányítószám	4137
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	732 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	22,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′, k. h. 21° 33′47.016666666667, 21.55
Magyarhomorog Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Magyarhomorog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhomorog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Biharkeresztestől délnyugatra, Komádi és Körösszakál között fekszik; természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík déli peremén, a Kis-Sárrét szomszédságában helyezkedik el.

Szomszédai: észak felől Mezősas, északkelet felől Körösszegapáti (Körmösdpuszta), kelet felől Körösszakál, délkelet felől Biharugra; dél, délnyugat és nyugat felől Komádihoz tartozó területek határolják, északnyugat felől pedig még határos Zsákával és Furtával is.

Megközelítése

A településen végighúzódik kelet-nyugati irányban a Biharkeresztes-Komádi közti 4215-ös út, közúton csak ezen érhető el a két végponti település irányából. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi működő vasútállomás a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Biharkeresztes vasútállomása.

Története

Magyarhomorog Árpád-kori település. Nevét Humuroc alakban írva már 1214-ben említette a Váradi regestrum egy perrel kapcsolatban, mely során Csőszi falubeliek egy ide való embert latorsággal vádoltak meg. 1322-ben Humuruk, 1273-ban Homrok, 1291-ben Humuruk, 1332-ben Humrugd írásmóddal írták nevét. 1322-ben Humuruk Márton fia Mihály mester birtoka volt, és Tótival volt határos. A 16. században esperességi székhely volt, melyhez 2 alesperesség és 32 plébánia tartozott. 1406-ban Csáky-birtok volt, ekkor Kényes-Homorog néven említették. 1553-ban Kis-Homorog néven a Literaty, a Vémen és a Csáky családok birtoka volt. 1612-ben Buchy Benedek kapta adományba Bethlen Gábor fejedelemtől. 1732-ben a Buday, a Tarsoly, a Kiss, a Szász és a Szabó családok birtoka, az 1800-as évek második felében pedig Buday Anna, Rettegi Zsigmond és György, Fehér Sándor, valamint a Balogh és a Nemes családok birtoka volt. Az 1900-as évek elején a Csáky családnak és a Farkas-örökösöknek volt itt birtoka.

Az 1910-es összeíráskor 1669 lakosából 1475 magyar volt, 183 pedig román. Ebből 1206 református, 379 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt. A 20. század elején Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott. Az 1900-as évek elején a településhez tartoztak még Kenéz, Czifra-Nyésta, Petend, Nagy-Nyésta, Kis-Tóti, Nagy-Tóti, Mogyorós puszták és Boldogasszonytelke is.

Nagy-Nyésta

Ma puszta, illetve szántóföldekkel teli vidék, egykor azonban egyházas hely, népes település volt. A 13. század végén neve még a püspöki tizedjegyzékben is szerepelt Egyházas-Nyésta néven. 1553-ban még 3 birtokosa volt: Márkus András, Sárándi János és Izsákai Ozsvát. Földjei átlagban 15-20 aranykoronások, földgázkitermelés is zajlik a területen.

Kis- és Nagytóti

Kis- és Nagytóti puszta egykor Tóti néven ikerközség és szintén egyházas hely volt. A 14. század elején Benczencz biharmegyei alispán, később Ivánki váradi püspök testvérei, majd a Csákyak voltak földesurai. Egyházát már 1322-ben is említette egy oklevél.

Boldogasszonytelke

Boldogasszonytelke 1489-ben még mint község volt említve, mely ekkor a Nadányiak birtoka volt.

Petend

Petend mára már elpusztult, egykori egyházas község emlékét őrzi neve. 1552-ben Sasvári Ferenc és Eősi Boldizsár voltak Petend birtokosai.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Nagy Barna	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010		független
2010–2014	Barabás Károlyné	Fidesz
2014–2019		Fidesz-KDNP
2019–2024		Fidesz-KDNP
2024–	Vajda Róbert Károly	független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	955	935	922	786	768	722	732
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,9%, református 62,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,1% (16,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,9% volt református, 2% római katolikus, 0,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

Református temploma 1894-ben épült, Görögkeleti temploma 1880-ban. Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda.

Híres szülöttei

• Lukács Sándor (Magyarhomorog, 1823. május 23. - Bisanos, 1854. június 8.) az 1848/49-es első népképviseleti országgyűlés tagja. Győr városi kerület képviselője.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Györffy György: Biharvármegye

További információk

• Magyarhomorog az utazom.com honlapján