Möller István

(1860–1934) építész, műegyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 28.

Möller István Károly (Mór, 1860. április 9.Budapest, 1934. szeptember 30.) építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1927).

Möller István
SzületettMöller István Károly
1860. április 9.
Mór
Elhunyt1934. szeptember 30. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSteller Margit
GyermekeiMöller Károly
Foglalkozásaépítész,
egyetemi tanár,
akadémikus
Tisztségeegyetemi tudós/kutató (1914–1932)
SírhelyeFarkasréti temető (31-1-74/75)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Möller István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja és származása

szerkesztés

Szülei Möller Fülöp és Berger Erzsébet voltak.[3] Möller István móri lakos 1882. szeptember 19-én tért át az izraelita vallásról a római katolikusra a pápai katolikus plébánián; Hok János gógánfai plébános hajtotta végre a keresztelést.[4] Első felesége Berger Hermina (1860Budapest, 1916. március 23.),[5] akitől született fia Möller Károly építész, szakíró. Később, Bécsben 1930. január 9-én feleségül vette az ágostai hitvallású Steller Margit (Békéscsaba, 1899. február 13.) kisasszonyt, akinek a szülei Steller Árpád és Félix Mária voltak.[6]

A karlsruhei, majd a bécsi műegyetemen tanult építészetet. Fiatal korában Mór uradalmi igazgatója volt. Műemlékvédelmi tevékenysége mellett saját tervezésű épületei is megvalósultak, például Budapesten az Árpád-házi Szent Margit-templom (Lehel téri templom). Nevéhez fűződik a vajdahunyadi vár, a gyulafehérvári székesegyház, a pécsi ókeresztény mauzóleum, a zsámbéki késő román kori / korai gótikus templomrom helyreállítása. 1897-ben az ő tervei alapján restaurálták az Egri minaretet. [7] 1914–1932 között a budapesti József Műegyetem középkori építési tanszékének volt tanára.

  • 1998-tól adományozzák: Möller István Emlékérem
  • 2010. április 19. Műemléki világnap Möller István tiszteletére, konferencia és kiállítás
  • A vajda-hunyadi vár építési kora. Budapest, 1913
  • Erdély nevezetesebb műemlékei. Budapest, 1929
  • A Hunyadi-síremlékek anyaga és kivitele. Építészeti emlékek Hunyadi János idejéből. (Magyarország műemlékei. I. 1905, Budapest
  • Les monuments de l architecture hongroise. Budapest, 1920
  • Az ócsai templom. Építőipar–Építőművészet, 1921
  • A zsámbéki templom. 1933, Budapest
  • Lyka Károly: M. I., Magy. Műv. 1934
  • Élet és Tudomány 1956/14
  • Entz Géza: M. I. zsámbéki helyreállítása. (Műemlékvédelem, 1990)
  • Román András: Tisztelgés M. I. emlékének. (Műemlékvédelem, 1990)
  • Gerő László: M. I. zsámbéki restaurálásáról. (Műemlékvédelem, 1992).