Mád
Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Mád | |||
 | |||
| Légifelvétel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szerencsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dubóczki Dorina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3909 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1814 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 67,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,86 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 21° 16′ 16″48.189811°N 21.270975°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 21° 16′ 16″48.189811°N 21.270975°E | |||
 Mád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Mád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Erdőbénye, északkelet felől Bodrogkisfalud, kelet felől Bodrogkeresztúr, dél felől Mezőzombor, délnyugat felől Szerencs, északnyugat felől pedig Rátka és Tállya.
A térség fontosabb települései közül Mezőzombor és Rátka 5-5, Tállya 7 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 10 kilométerre lévő Szerencs.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Tokaj térsége és Encs felől is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Mád vasútállomás a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 39-es főútból kiágazó 37 308-as számú mellékút biztosítja.
Története
szerkesztésA terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek.
A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.
1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.
1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre.
1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt.
1795-ben építették a barokk stílusú mádi zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.
19. század első felében ismét járványok pusztítottak.
Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Kubus János (független)[4]
- 1994–1998: Kubus János (független)[5]
- 1998–2002: Ifj. Kubus János (Zempléni Településszövetség)[6]
- 2002–2006: Galambosi Imre (független)[7]
- 2006–2010: Galambosi Imre (független)[8]
- 2010–2014: Tatárka József (független)[9]
- 2014–2019: Tatárka József (független)[10]
- 2019–2024: Tatárka József (független)[11]
- 2024– : Dubóczki Dorina (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 2290 | 2260 | 2217 | 2013 | 1853 | 1840 | 1814 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 18,4%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 1,6% (16% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek, szerbnek és horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt római katolikus, 19% református, 2,7% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 3,5% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[14]
Látnivalók
szerkesztésA tokaji borvidék részeként világörökségi helyszín.
- Malonyay-ház
- Máriássy-ház: Mád leggazdagabb földbirtokos családjának 18.századi földszintes lakóháza
- Rákóczi-Aspremont kastély
- Hegyalja Takarékpénztár épülete
- Europa Nostra-díjas műemlék zsinagóga
- Római katolikus templom
- Református templom
- Kápolna
- Borospincék
- Csodarabbik Útja Kiállítás
- Hello Wood- iMádlak Kilátó
Képgaléria
szerkesztés-
Mád légifotója -
Zsinagóga, tőle jobbra a katolikus templom -
Zsinagóga belső -
Zsinagóga -
Rabbiképző iskola (2007) -
Rabbiház (2018) -
Rabbiház -
Sírok a zsidó temetőben -
Világháborús emlékmű -
Az egykori Borsay-kastély (Rákóczi u. 37.) -
A református templom -
Máriássy-ház, a 18.században épült
Híres mádiak
szerkesztés
- Palugyay Imre jogtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Lőwy Sándor munkásmozgalmár, a KMP KB-jának tagja.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Mád Helységnévtár
- ↑ Mád Helységnévtár
