Láz nyelv

dél-kaukázusi nyelv
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 8.

A láz nyelv (lázul lazuri, ლაზური vagy lazuri nena, ლაზური ნენა) a láz nép nyelve, amelyet a Fekete-tenger délkeleti partvidékén beszélnek.

láz nyelv
lazuri ლაზური
Láz nyelven, latin betűkkel írt könyv
Láz nyelven, latin betűkkel írt könyv
BeszélikTörökország, Grúzia
Beszélők száma32 000 fő
Nyelvcsaládkaukázusi nyelvcsalád
Írásrendszer
Nyelvkódok
ISO 639-3lzz

ISO 639-3 kódja lzz.[1]

A láz (mint a legtöbb kaukázusi nyelv) bővelkedik a mássalhangzókban, kevés benne a magánhangzó és rendkívül gazdag morfológiával rendelkezik.

Rokonsága

szerkesztés

A dél-kaukázusi (kartvéli) nyelvek közé tartozik, legismertebb közeli rokona a grúz nyelv. Gyakran azonosnak tekintik a mingrél nyelvvel; az Ethnologue szerint viszont mivel a két nyelv több mint 500 éve elvált egymástól,[2] így beszélői egymást nem értik, tehát a láz külön nyelv. Egyesek a lázt és a mingrelt a kartvéli csoporton belül a zan nyelv regionális változataiként tartják számon. A láz etnikum földrajzilag jórészt elszakadt a dél-kaukázusi csoport többi tagjától: azokat jobbára Grúziában, a lázt inkább Törökországban beszélik.[2]

Beszélői

szerkesztés

A láz nyelv beszélőinek számát illetően az adatok ellentmondásosak. Az Ethnologue-nak az 1980-as évek elejéről származó (tehát régi) adatai szerint a láz etnikumúak száma Törökországban 92 000, de csak 30 ezren beszélik a lázt, Grúziában 2000 a lázok száma (a nyelvet beszélők számáról itt nem szerepel adat). A törökországi beszélők mintegy 95%-a törökül is beszél. A Silvia Kutscher tanulmányvázlatában ismertetett becslések a láz beszélőinek számára nagyon széles sávban, 45 ezer és 500 ezer között szóródnak (megemlíti, hogy a török népszámlálások erről nem szolgálnak adatokkal). Ugyanakkor a lázt veszélyeztetett nyelvnek tartja.[2]

Láz írás

szerkesztés

Az Ethnologue szerint a láz sem Törökországban, sem Grúziában nem írott nyelv.[3] Ezzel szemben az interneten elérhetők láz nyelven, láz ábécével írott szövegek.[4]

A fő nehézséget az okozza, hogy a Törökországban élő láz többség nem ismeri a grúz ábécét, amely az ő nyelvüknek is teljesen megfelel (a grúziai lázok alkalmazzák is). A törökországi láz közösségek azonban a török ábécéből kifejlesztettek egy saját ábécét, amely széles körben elfogadottá vált és ezzel írott publikációk is megjelentek. A nyelvészek ugyanakkor ettől függetlenül tudományos célokra kialakítottak egy másik láz ábécét a latin ábécé alapján, amelyben a mássalhangzók glottalizációját és palatalizációját pont, illetve hacsek jelöli. Tudományos publikációkban ez az ábécé is széleskörűen használt.[forrás?]

Veszélyeztetett nyelv

szerkesztés

Törökországban a lázok rendkívül gyorsan asszimilálódnak a török többséghez, ezért sokan a kihalás veszélyével szembenéző nyelvnek tartják a lázt, és az utóbbi években felerősödtek a láz kisebbség követelései, hogy a török állam tegyen lépéseket nyelvük védelme érdekében.[forrás?]

A lázok öntudatának használt, hogy 1997-ben Birol Topaloğlu(wd) Heyemo című lemeze (az első teljesen láz nyelven énekelt album), majd 2000-ben az Aravani című album nemzetközi ismertségre tett szert.

2004-ben Mehmet Bekâroğlu(wd), az iszlám Boldogság Párt(wd) (Saadet Partisi) alelnöke arra szólította fel a török állami televíziót (Türkiye Radyo ve Televizyon Kurumu, TRT), hogy indítsanak anyanyelvén, a láz nyelven is adásokat. Ugyanebben az évben és ugyanezt kérve láz értelmiségiek egy csoportja petíciót intézett a TRT-hez és vezetőivel is találkozott. 2007-ig azonban semmilyen előrelépés nem történt az ügyben.[forrás?]

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Laz language című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

szerkesztés

Angol nyelven: