Kessler-géb

A Kessler-géb vagy békafejű géb (Ponticola kessleri) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Kessler-géb
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei) Család: Gébfélék (Gobiidae) Alcsalád: Benthophilinae Nemzetség: Ponticolini Nem: Ponticola Iljin, 1927 Faj: P. kessleri
Tudományos név
Ponticola kessleri (Günther, 1861)
Szinonimák
Gobius kessleri Günther, 1861 Gobius platycephalus Kessler, 1857 Neogobius kessleri (Günther, 1861)
Elterjedés
Előfordulási területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kessler-géb témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kessler-géb témájú médiaállományokat és Kessler-géb témájú kategóriát.

Neve

A Kessler-gébet Karl Kessler német-orosz zoológusról és taxonómusról nevezték el.

Előfordulása

A Kessler-géb a köves vagy kemény homoktalajú parti vizekben él, ahonnét a folyókba úszik. Újabban a Dunán egyre feljebb terjeszkedik. 1996-ban eljutott Bécsig. A Dunán keresztül a Rajna folyóba is bejutott, ahol inváziós fajnak bizonyult. A Fekete-tenger partjain, levő tavakban és folyótorkolatokban, majdnem mindenütt megtalálható, kivéve az Azovi-tengert és annak vidékét. Nagyobb folyók, amelyekbe megtalálható a Kessler-géb: Duna, Dnyeper, Dnyeszter és Volga. A Kaszpi-tenger mindegyik partjánál is vannak állományai.

Megjelenése

A hal testhossza 12-18 centiméter, legfeljebb 22 centiméter. 64-79 pikkelye van egy hosszanti sorban. A fejtető és a kopoltyúfedők egyharmada pikkelyezett.

Életmódja

Mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is. A 4-20 Celsius-fokos hőmérsékletet és az alacsony sótartalmú vizet kedveli. A dús vízinövényzetű és a törmelékes aljzatot választja élőhelyül. A hím területvédő. Tápláléka férgek, apró rákok, puhatestűek és kishalak.

Szaporodása

Kétévesen ívik először. Március-májusban van az ívási időszaka. A hím őrzi és gondozza az ikrákat. A ragadós ikrák a vízinövényeken és törmelékeken vannak elhelyezve.

Képek

• 
  vonalzó mellé téve
• 
  kézben tartva
• 
  portré

Források

• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
• Ponticola kessleri (Günther, 1861) FishBase.org
• Kottelat, M., 1997. European freshwater fishes. Biologia 52, Suppl. 5:1-271.