Kerti sodrómoly

Kerti sodrómoly
	Pandemis cerasana
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Cossina;
Öregcsalád:	Sodrómolyszerűek (Tortricoidea);
Család:	Sodrómolyfélék; (Tortricidae);
Alcsalád:	Tortricinae;
Nem:	Pandemis;
Faj:	P. cerasana;
Tudományos név
	Pandemis cerasana; Hb. 1796
Szinonimák
	Pandemis ribeana Hb., 1799;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kerti sodrómoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti sodrómoly témájú médiaállományokat és Kerti sodrómoly témájú kategóriát.

A kerti sodrómoly vagy zöld rügysodó (Pandemis cerasana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Ez a palearktikus faj Magyarországon is mindenfelé megtalálható.

Megjelenése

Világosbarna szárnyán sötétbarna a minta; az egyes példányok mintázata igen különböző lehet. A szárny fesztávolsága 16–24 mm.

Életmódja

Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik ki; a közepesen fejlett hernyók telelnek át. A fiatal hernyók kirágják a rügyeket, majd a levél fonákjára települnek. Összesodorják a termő- és a levélhajtásokat, elpusztítják azok belsejét, megrágják a virágbimbókat. Az idős hernyók lyuggatva és karéjozva rágják a leveleket; az összeszőtt hajtások eltorzulnak. Az őszi hernyók gyakran hozzászőnek egy levelet a gyümölcs felületéhez, és annak védelmében felszínesen, de szélesen rágják a gyümölcsöt. A rágás helyén vagy a talajban bábozódnak.

A lepkék évente kétszer, májusban és június–júliusban rajzanak, a két nemzedék rajzása elkülönül.

Polifág faj, amelynek tápnövényei között lombos és tűlevelű fák egyaránt szerepelnek. Csapadékos nyarakon a gyümölcsösök – főleg az alma – jelentős kártevőjévé válhat. Gyakran károsítja még az alábbi gyümölcsöket:

és ezek mellett különböző vad cserjéket is. Esetenként a tölgy, a lucfenyő és a jegenyefenyő erdészeti kártevőjévé is válhat.

Források

Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap