Wikipédia

Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház

Kecskemét
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 26.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban. Az intézmény nemcsak a Nagyszínházat foglalja magában: további két játszóhellyel rendelkezik, ezek a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt József Stúdiószínház. Tagozatok: prózai, balett és zenei. Jelenlegi igazgatója Cseke Péter. A színház nem tévesztendő össze az azonos néven működő budapesti intézménnyel. 2020. január 1-től a színház Magyarország Kormánya döntése értelmében Nemzeti Színházként működik.[1]

Katona József Nemzeti Színház
2006-ban
2006-ban
Korábbi nevek: Városi Színház
Katona József Színház
TelepülésKecskemét
Cím6000, Kecskemét, Katona József tér 5.
Építési adatok
Építés éve1895–1896
Megnyitás1896
Rekonstrukciók évei1986–1987
Építési stíluseklektikus, neobarokk
TervezőFellner és Helmer (Bécs)
Építész(ek)Fellner és Helmer
Hasznosítása
Felhasználási területszínházépület
Elhelyezkedése
Katona József Nemzeti Színház (Kecskemét belvárosa)
Katona József Nemzeti Színház
Katona József Nemzeti Színház
Pozíció Kecskemét belvárosa térképén
é. sz. 46° 54′ 22″, k. h. 19° 41′ 38″46.906100°N 19.693800°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 22″, k. h. 19° 41′ 38″46.906100°N 19.693800°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona József Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

szerkesztés

Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén kísérletet tett a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múltán azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni, a bécsi Fellner és Helmer tervezésében, amit a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel, október 14-én.

Az ünnepi műsor öt számból állt. Az elsőben Donáth Lajos karnagy nyitányát hallhatták a nézők, melyet saját maga vezényelt. A második számban Ábrányi Emil Prolog című, kifejezetten az nyitóünnepség alkalmából írt költeményét szavalta el. A harmadik számban került előadásra a nyitódarab, mely Katona József Bánk bánja volt. Az előadás a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével jött létre. Az előadás során a főbb szerepekben Jászai Mari (Gertrudis), Szacsvay Imre (Bánk bán) és Márkus Emília (Melinda) voltak láthatóak. A negyedik számban Katona Apotheozisa. című élőkép került színpadra, majd végül az ötödik képben zárásképp elhangzott a Himnusz. A színház avatásán Ferenc József és felesége, Sissy királyné is részt vett. Emléküket tábla is őrzi a színházban.

A magyarországi kulturális és társadalmi élet 19. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye. Magyarországon a legtöbb színház a dualizmus néhány évtizede alatt épült, mintegy színházépítési láz vonult végig az országon.

Stílustörténeti körülmények

szerkesztés
 
Nézőtér

A magyar építészek nagy bánatára zömében külföldi versenytársak nyerték a színházak tervezésére vonatkozó pályázatokat. Ez együtt járt a nemzetközi szervezési és tervezési elvek átvételével funkcionálisan, szerkezetileg és stílusban egyaránt. A Fellner és Helmer tervezők által képviselt elvek azonban egyre elavultabbá váltak. A századfordulón már nagyobb hangsúlyt kapott az új színházi rendszerek kialakításának igénye, amely aztán a magyar szecesszió időszakában bontakozott ki.

Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, amelyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József szoborportréja. A színház felújítására 1986–87-ben az Ybl Miklós-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor.

A színház vezetőinek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. Az intézményhez kapcsolódik a helyi Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdiószínház.[2][3][4]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma, 1949. október 10-től: 752; ugyanitt háromszázhét színházi felvétel is látható.[5]

Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739–40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a Szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában.[6]

Társulat (2024/2025)

szerkesztés

Igazgató: Cseke Péter

Főrendező: Szente Vajk

Irodalmi vezető: Galambos Attila

Zenei vezető: Károly Kati

Prózai tagozatvezető: Sipos Imre

Tánctagozat művészeti vezetője: Barta Dóra

Művészeti főtitkár: Matók Szilvia

Koreográfus: Túri Lajos Péter

Örökös tagok

szerkesztés

Prózai tagozat művészei

szerkesztés

Tánctagozat művészei

szerkesztés

Zenei tagozat művészei

szerkesztés

A színház igazgatói

szerkesztés

Érdekességek

szerkesztés

A színház épülete kedvelt filmforgatási helyszín. 1963-ban Ranódy László: Pacsirta című filmjének színházi jeleneteit forgatta az épületben. 1966-ban itt forgatta Zsurzs Éva Othello Gyulaházán című tévéfilmjének színházi jeleneteit. Bacsó Péter 1983-as Te rongyos élet című filmjét is részben itt forgatta. 2004-ben Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének szolgált helyszínül az épület.

Képek a színházról

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ A kecskeméti lett az ország hatodik nemzeti színháza. [2021. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 9.)
  2. ↑ A varosom.hu a színházról[halott link]
  3. ↑ A MEK honlapján
  4. ↑ A puszta.com-on. [2008. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  5. ↑ 2011. november 15-i lekérdezés
  6. ↑ A Szentháromság szobor a puszta.com-on. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  7. ↑ OSZMI (hu-HU nyelven). szinhaztortenet.hu. (Hozzáférés: 2019. május 12.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Színházi adattár [1]
  • Hírek a színház életéből Archiválva 2012. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A kecskeméti színház és színészet múltja
  • Színházi képregény 96. 100 év Kecskeméten; főszerk. Karácsony Ágnes, szerk. Gyergyádesz László et al.; Hírös Teátrum Alapítvány, Kecskemét, 1996
  • Újabb öt évad az ezredforduló után, 2002–2007. Kecskeméti Katona József Színház; szerk. Mészár Zsuzsanna; Katona József Színház, Kecskemét, 2007
  • Kecskeméti Katona József Színház; szerk. Lovas Dániel; Gong Rádió–Katona József Színház, Kecskemét, 2018 (Magyar múzsa könyvek)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Magyarországi Magyar Nemzeti Színházak:

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kecskeméti_Katona_József_Nemzeti_Színház&oldid=27397673”