Kasmír (régió)
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Kasmír (urduul: کشمیر) az Indiai szubkontinens északnyugati régiója. Történelmileg a név a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgyre utal. Ma ennél nagyobb területet értenek alatta, amely magában foglalja az indiai Dzsammu és Ladak régióit, a pakisztáni Északi Területeket és a kínai Akszaj Csint.
Kasmír a hinduizmus, később a buddhizmus fontos központja volt.
Földrajz
szerkesztésSzerkezet, kialakulás
szerkesztésA terület fele 2000 m-nél magasabb hegység, másik fele 1000 m alatti fennsík. Az Északkasmíri- és Délkasmíri-Himalája között helyezkedik el a tulajdonképpeni Kasmír, a Kasmíri-völgy. Kialakulásában a Gondwana őskontinensről leszakadt Tibeti masszívum és az Eurázsiai lemez, majd mindezekhez a Dekkán ütközése játszotta a legfontosabb szerepet. A köztük elhelyezkedett üledék felgyűrődése ma is tart.
Éghajlat
szerkesztésÉghajlata monszun jellegű, de szélsőségektől mentes.
Vízrajz
szerkesztésA terület az Indus vízrendszeréhez tartozik. Jelentősebb folyója még a Jhelum. A folyók bővizűek, felsőszakasz jellegűek. Tavai közül a Dal és a Wular érdemel említést.
Növényzet
szerkesztésA régiót északon magashegységi sivatag és tundra, délen fenyves, szubtrópusi hegyi esőerdő jellemzi.
Talaj
szerkesztésÉszakon, illetve a magasabb területeken váz és podzol talajok, míg délen a barna erdei talajok a jellemzőek.
Történelem
szerkesztésA kezdetektől a brit uralom végéig
szerkesztésA térség korai fejlődése az Indus-völgyi civilizációban csúcsosodott ki. Az árják megjelenését követően később a Maurja Birodalom terjesztette ki fennhatóságát Kasmírra.
A döntő változást az iszlám hódítás jelentette a vidéken a 11-12. században. A Delhi Szultanátus, majd a Mogul Birodalom uralta a területet.
A brit hódítás során 1846. március 16-án, az amritsari szerződéssel jött létre a közvetlenül a brit koronától függő (az ún. Hercegi Államok közé tartozó) Dzsammu és Kasmír állam, Gulab Szingh maharadzsa uralma alatt.
A zömmel muszlimok lakta állam India függetlenségééig, 1947. augusztus 15-ig nem döntötte el, hogy Indiához vagy Pakisztánhoz kíván-e csatlakozni.
A kasmíri konfliktus kezdetei
szerkesztésA konfliktus alapját Kasmír geopolitikai helyzete képezte: a kínai, orosz, muszlim és hindu kultúrkör és érdekszféra ütközőpontján helyezkedett el. Gazdaságilag, közlekedésföldrajzilag a későbbi Pakisztánhoz kötődött, uralkodója azonban a függetlenség gondolatával kacérkodó hindu Hari Szingh maharadzsa volt.
1947 szeptemberében azonban Pakisztán felől fegyveresek törtek be Kasmírba, Pakisztán pedig gyakorlatilag blokád alá vette a területet. Október 22-én pedig pakisztáni fegyveresek – elvileg a kormányzattól függetlenül – megkezdték Dzsammu és Kasmír megszállását. Ennek hatására az uralkodó október 26-án aláírta az Indiához való csatlakozást, mely másnap hatályba lépett. Az indiai csapatok 1947 decemberére a pakisztáni határ közelébe szorították vissza a fegyvereseket, ahol a frontvonal állandósult.
Az indiai alkotmány Kasmír számára különleges jogállást biztosított.
A konfliktus további fejleményei
szerkesztésEgy "alacsony intenzitású konfliktus" folyamatos meglétével lehetett számolni a későbbiekben, mely nem annyira a frontvonalon, mint inkább a hátországban zajlott. A konfliktus időről időre a háborús incidens küszöbéig fajult.
Ilyen volt az 1999 májusának elején kirobbant un. kargil-háború, melynek hátterében az Afganisztánból kiszorult mudzsahedinek beszivárgása állt. ENSZ és más forrásokból származó információk egyértelműen Pakisztán felelősségét támasztják alá a háború kirobbanásában.
1998 tavaszától azonban mindkét ország bevethető nukleáris fegyverrel rendelkezett, így a konfliktus katasztrofális következményekkel járhatott volna. A 2001 végi kasmíri merényletek nyomán pedig a két ország az atomháború szélére sodródott. Bár 2002-ben a két ország között a legmagasabb szintű tárgyalások kezdődtek, eredményt nem hoztak. A 2003-as merényletek csak tovább mélyítették a válságot. 2004 januárjától India és Pakisztán kapcsolatában látványos javulás állt be. 2005-ben történelmi jelentőségű autóbuszjárat indult Kasmír két része között.
2019. augusztus 5-én Narendra Modi indiai miniszterelnök bejelentette, hogy India megszünteti Kasmír speciális autonóm státuszát.
Kasmír indiai oldalán a muszlim lakosság gyakorlatilag egyöntetűen a Pakisztánnal való egyesülést támogatják, elutasítják az indiai uralmat, továbbá elhatárolódnak a függetlenség kikiáltásától.
Irodalom
szerkesztés- Wilhelm Zoltán - Pete József - Kisgyörgy Péter (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. In: Földrajzi Értesítő, LV. évf. 1-2. füzet. pp. 213–237.
További információk
szerkesztés
