Kő Pál
Kő Pál (eredeti nevén Pataki Lajos, majd Maczky Levente Lajos) (Perespuszta, 1941. június 2. – Heves, 2020. június 7.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, egyetemi tanár.
Kő Pál | |
Született | Pataki Lajos 1941. június 2. Perespuszta |
Elhunyt | 2020. június 7. (79 évesen)[1] Heves[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Leelőssy Éva Péterfy Gizella Halassy Csilla |
Foglalkozása | szobrász egyetemi tanár |
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1975) Érdemes művész (1986) Kossuth-díj (2001) Prima Primissima díj (2006) M. S. mester díj (2007) A Nemzet Művésze (2014) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kő Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésKő Pál 1941. június 2-án született Perespusztán (Heves, Jászszentandrás) Macky Béla és Pataki Terézia gyermekeként. 1963–68 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Somogyi József tanítványa volt.
1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített, mielőtt a középiskolát megkezdte.[3] 1963 óta kiállító művész. 1978-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1990 óta tanszékvezetője, 1990–1991 között docense, 1991-től egyetemi tanára, 1992–1995 között rektorhelyettese volt.
1986 óta a hevesi művésztelep vezetője. 1990–1995 között a Kossuth-díj valamint a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt. A Samu Géza Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1993–96 között a Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke, a Berzsenyi Dániel Társaság elnökségi tagja, 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996 óta a Lyukasóra képzőművészeti rovatvezetője volt. 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt.
Munkássága
szerkesztésAz 1970-es évek közepéig főleg színesen festett pop-art faszobrokat készített. Későbbi stílusa egyre inkább visszanyúlt a magyar fafaragás hagyományaihoz. Ő készítette Mohácson a történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, továbbá többek között ő alkotta meg a Magyarok Nagyasszonya-kápolna kődomborműveit a Vatikánban.
Kiállításai (válogatás)
szerkesztés- 1968–69, 1972, 1976, 1980, 1985–86 Budapest
- 1970, 1988 Balassagyarmat
- 1973 Törökszentmiklós, Nyíregyháza
- 1974 Dunaújváros
- 1975 Hatvan
- 1976 Hajdúszoboszló, Mohács
- 1978 Velence, Kiskunmajsa
- 1979 Debrecen, München
- 1980, 1985, 1998 Heves
- 1982 Veszprém, Zalaszentgrót, Tatabánya, Celldömölk
- 1984 Kölesd, Szekszárd, Gyöngyös, Visegrád
- 1986 Amszterdam, Székesfehérvár
- 1987 Dortmund, Sopron
- 1988 Kecskemét, Szentes, Hajdúböszörmény
- 1991 Simontornya
- 1994 Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy
- 1997 Eger
- 2010 Forrás Galéria, Budapest
- 2011 Kő Pál 70 Magyar Képzőművészeti Egyetem Parthenon-fríz terem – Epreskert, Budapest
Köztéri alkotásai (válogatás)
szerkesztés- Lakodalom (Budapest, 1966)
- Mikszáth Kálmán (Balatonföldvár, 1970, Szécsény, 1972)
- Az öreg halász (1970)
- Kislány arany fülbevalóval (1971)
- Utcaseprő (1971)
- Ünnep (Óföldeák, 1972, Heves, 1974)
- József Attila (Salgótarján, 1972)
- Chagall és én (1972)
- I. István (1973)
- Posztókabátos Kossuth (1973)
- Boronás (Levelek, 1974)
- Anyám könyvei (1975)
- 29 sírjel (Mohács, 1976)
- Magyar Messiás (1976)
- Mohácsi emlékpark emlékművei (1976)
- Páva (1977)
- Móricz Zsigmond (Nyíregyháza, 1977)
- 3 kődombormű (Vatikán, 1980)
- Hunyadi János (Jánoshalma, 1980)
- Zöldszemű lány (Budapest, 1981)
- Károly Róbert (Gyöngyös, Texas, 1983)
- Kőrösi Csoma Sándor (Dardzsiling, 1983)
- Kakasos fiú (Bécs, 1984)
- Szárnyas lovak (Budapest, 1985)
- III. Béla (Baja, 1986)
- Sinka István (Vésztő, 1987)
- István király és Géza fejedelem (Veszprém, 1988)
- Alapító (Zánka, 1988)
- Szondi (Drégelypalánk, 1989)
- Korpusz (Ajnácskő, 1990)
- Kölcsey Ferenc (Budapest, Sződemeter, 1990)
- Podmaniczky Frigyes-emlék (Budapest, 1991)
- Táncosnő (Budapest, 1992)
- Kossuth Lajos (Szolnok, Nagypalád, 1993)
- Menyasszony (Parádfürdő, 1994)
- Ráday-síremlék (Farkasrét, 1995)
- emlékmű (Szajol, 1996)
- Professzorok Tornya (Budapest, 1997)
- Léda, Diana (1998)
- Bach (Sárospatak, 1999)
- Grősz József (Kalocsa, 2000)
- Szent István-szobor (Gellért-hegy, 2001)
- Magyar tudomány hajója (Budapest, 2003)
- Szent András vértanú (Jászszentandrás, 2006)
- Egressy Béni (Mezőcsát, 2008)
- Antall emlékmű (Balatonfüred, 2008)
- Ratkó József szobra (Nagykálló, 2014)
Kötetei
szerkesztés- Kő Pál; Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1996 (Belső tárlat)
- Lujos. Kő Pállal beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2006 (Magyarnak lenni)
- Csillagbojtár. Mesterekről, pályatársakról, tanítványokról; Magyar Napló, Bp., 2010
Díjak, elismerések (válogatás)
szerkesztés- KISZ-nagydíj (1969, 1971)
- Munkácsy Mihály-díj (1975)
- az országos kisplasztikai biennálé I. díja (1976)
- a Művészeti Alap díja (1984)
- a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás nagydíja (1989)
- Magyar Művészetért díj (1990)
- Nagypalád díszpolgára (1994)
- Heves díszpolgára (2000)
- Kossuth-díj (2001)
- Kölcsey-emlékplakett (2002)
- Prima Primissima díj / Magyar képzőművészet kategóriában (2006)
- Terézváros díszpolgára (2011)
- A Nemzet Művésze (2014)
- Heves Megye Nagykövete (2015)[4]
- Magyar Örökség díj (2016)
Ismertebb tanítványai
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Meghalt Kő Pál, Kossuth-díjas szobrász
- ↑ https://www.mma.hu/nehai-tagok#Kő%20Pál
- ↑ Tálentum. Szederkényi Júlia, Sára Balázs, Miklauzić Bence riportfilmje, 2003
- ↑ Heves megye Önkormányzatának Közlönye, 2014. dec. 15. 2. oldal. [2015. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
Források
szerkesztés- Lóska Lajos (1982): Földközelben. Beszélgetés Kő Pállal. Művészet, XXIII, No. 6. 24-29. old.
- Antall István: Kő Pál plasztikus világa, Kortárs, 1999 [1]
- Rózsa Gyula: Kő Pál (1976, 1997) ISBN 963 3360 188
- Németh Miklós Attila: Kő Pál, a szárnykészítő (2006) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 9454 795
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
szerkesztés- Wehner Tiborː Kő Pál, magyar szobrász; Méry Ratio, Samorín, 2012
- Artportal.hu
- Életrajza a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
- Kő Pál életrajza a Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapján