Közönséges kilka

csontoshal-faj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. június 16.

A közönséges kilka (Clupeonella cultriventris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Közönséges kilka
Három kifogott példány
Három kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Clupeinae
Nem: Clupeonella
Kessler, 1877
Faj: C. cultriventris
Tudományos név
Clupeonella cultriventris
(Nordmann, 1840)
Szinonimák
  • Clupea cultriventris Nordmann, 1840
  • Clupea cultriventris tscharchalensis (non Borodin, 1896)
  • Clupea delicatula Nordmann, 1840
  • Clupeonella cultiventris (Nordmann, 1840)
  • Clupeonella delicatula (Nordmann, 1840)
  • Clupeonella delicatula azovi Vladimirov, 1950
  • Clupeonella delicatula caspia (non Svetovidov, 1941)
  • Clupeonella delicatula cultriventris (Nordmann, 1840)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges kilka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kilka témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

A közönséges kilka elterjedési területe a Fekete- és az Azovi-tenger, illetve a beömlő nagy folyók alsó szakasza, valamint a Paleostom-tó.

A Kaszpi-tenger körzetéből két alfaja ismert (egyes rendszertani besorolások, önálló fajoknak ismerik el a közönséges kilka alfajait):

  • Clupeonella cultriventris caspiaanadrom vándorhal, felúszik a Volgába (a középső folyásig), az Urál és Terek folyókba.
  • Clupeonella cultriventris tscharchalensis – édesvízi alak a Charkhal-tóból, igen magas, oldalról erősen lapított test jellemzi.

Megjelenése

szerkesztés

A közönséges kilka teste szardíniaszerű, erősen megnyúlt, nagy, könnyen leváló kerekded pikkelyekkel. Testmagassága nagyobb a testhossz 20 százalékánál. Hátúszója rövid. A farok alatti úszó két utolsó sugara meghosszabbodott. Oldalvonala nincs. Felső állkapcsa bemetszés nélküli, az alsó állkapocs nem éri el a szem hátulsó szegélyét. Állkapcsa és az ekecsont nem fogazott. Szája kicsi, felső állású. Szemein nincsenek zsírhéjak. A toroktól a végbélnyílásig erős pikkelyélek találhatók. 52-64 (átlagosan 58) kopoltyútüskéje van. Hátoldala és a fejtetője a világosszürkétől a zöldesig csillog, oldalai és a hasoldala ezüstszínű. A kopoltyúfedők mögött nincsenek foltok. Testhossza 8-12 centiméter, legfeljebb 17 centiméterig.

Életmódja

szerkesztés

A közönséges kilka tápláléka gerinctelenekből áll.

Szaporodása

szerkesztés

A közönséges kilka anadrom vándorhal, április és június között folyókban ívik. Egy-egy nőstény akár 30 000 ikrát is rakhat, az ivadék 3-4 nap alatt kel ki. 2-3 évesen ivarérett, legfeljebb 5 évig él.

  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Clupeonella cultriventris (Nordmann, 1840) FishBase
  • Whitehead, P.J.P., 1985. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (suborder Clupeioidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/1):1-303. Rome: FAO.