Kóczán Mór

Kóczán Mór (Kocs, 1885. január 8. – Alsógöd, 1972. július 30.) atléta, olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész.

Kóczán Mór
Született	1885. január 8. Kocs
Elhunyt	1972. július 30. (87 évesen) Alsógöd
Állampolgársága	magyar csehszlovák
Foglalkozása	atléta református lelkész
Magassága	185 cm
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóczán Mór témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kóczán Mór emléktáblája Csallóközaranyoson

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Atlétika Olimpiai játékok bronz 1912, Stockholm gerelyhajítás Magyar bajnokság ezüst 1910 diszkoszvetés arany 1911 gerelyhajítás arany 1912 gerelyhajítás arany 1913 gerelyhajítás arany 1914 gerelyhajítás arany 1918 gerelyhajítás

Életútja

Apja Kóczán Lajos a kocsi református elemi iskola rektora volt. Pápán járt gimnáziumba, s itt szerzett lelkészi oklevelet is. A pápai Református Kollégiumban kezdett el sportolni, kiemelkedő eredményei révén először a Budapest Torna Club, majd a Ferencváros atlétája lett.Foglalkozott még súlylökéssel, diszkoszvetéssel, gerelyhajítással is. Részt vett az 1908-as londoni-, és az 1912-es stockholmi olimpián. A stockholmi olimpián harmadik helyezést ért el. 1914-ben Anglia-, 1916-ban Magyarország nemzetközi bajnoka, 1920-ban Csehszlovákia bajnoka. 1924-ben 40-évesen csehszlovák színekben vesz részt a párizsi olimpián. 1907-ben Csallóközaranyosra került segédlelkésznek, majd lelkésznek. Csallóközaranyos sportcsarnokát hálából róla nevezték el. A II. világháborút követő években Magyarországra, Göd-re települt, ahol lelkésznek választották. Aktivan részt vett Göd sportéletében, itt élt 1972. július 3-án bekövetkezett haláláig.

1900-tól a Budapesti TC, 1910-től az FTC, majd 1920-tól a csehszlovák Sparta Praha dobóatlétája volt. 1908-tól 1914-ig szerepelt a magyar válogatottban. Korára még nem jellemző a mai nagyfokú specializáció, valamennyi dobószámban versenyzett, de elsősorban gerelyhajítóként vált világhírűvé. 1909 és 1911 között három alkalommal javította meg a gerelyhajítás világcsúcsát, de mivel a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a világcsúcslistát csak 1912-től hagyta jóvá, ezért ezek ma nem hivatalos világcsúcsok. A magyar válogatott tagjaként részt vett az 1908. évi londoni és az 1912. évi stockholmi olimpián. Mindkétszer versenyzett gerelyhajításban és diszkoszvetésben, illetve 1908-ban szabadfogású gerelyhajításban, és súlylökésben, 1912-ben kétkezes gerelyhajításban is. Az 1912. évi olimpián gerelyhajításban 55,5 méteres dobással, a svéd Eric Lemming és a finn Juho Saaristo mögött a harmadik helyet szerezte meg. Ő volt az első nem skandináv versenyző, aki olimpiai érmet tudott nyerni gerelyhajításban. 1919-től a csehszlovák válogatottban szerepelt. 1924-ben részt vett a párizsi olimpián. Az aktív sportolást 1926-ban fejezte be.

1908-ban Pápán református lelkészi képesítést szerzett, majd Aranyoson, később Csilizradványon volt lelkész. 1948-ban áttelepült Magyarországra és Alsógöd lelkésze lett.

Emlékére Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1999-ben Kóczán Mór vándordíjat alapított.

Sporteredményei

Gerelyhajításban:

• olimpiai 3. helyezett (1912)
• angol bajnok (1914)
• ötszörös magyar bajnok (1911–1914, 1918)

Források

• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
• Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X

További információk

• A Kóczán Mór Vándordíjról Göd honlapján