Kárpát-medencei rovásírás
A Kárpát-medencei rovás Európában egyedülálló írásrendszer, elsősorban a mássalhangzós rövidítési módja miatt. Az egyik legfontosabb jelenleg ismert rovásos régészeti leleten, a nagyszentmiklósi kincsen is megtalálható az írás, amely Vékony Gábor régész szerint a székely-magyar rovásírás közvetlen elődje.[1] A Kárpát-medencei rovás a magyar írások közé, valamint a rovás íráscsaládba tartozik.
| Kárpát-medencei rovás | |
 | |
| Balról jobbra olvasva: sávor iecnedem-tápráK | |
| Típus | ábécé |
| Nyelvek | magyar, ogur, szláv, alán |
| Időszak | Kr. u. 7–11. sz. |
| Felmenő írásrendszerek | ugariti föníciai korai arám birodalmi arám korai steppei protorovás |
| Leszármazott írásrendszerek | Székely–magyar rovásírás |
| Unicode-tartomány | Nincs (lásd a legutolsó indítványt) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpát-medencei rovás témájú médiaállományokat. | |
Jelentősége
szerkesztésA Kárpát-medencei rovással kapcsolatban számos – gyakran igen eltérő – vélemény létezik. Azonban a nagyszentmiklósi kincs felfedezése óta kétségbevonhatatlan tény magának az írásnak a létezése. Az ezzel az írással készült emlékek a székely–magyar rovásírásos emlékek túlnyomó többségénél korábbiak, és a Kárpát-medence 7–11. századi történetére vonatkozóan forrásértékűek. Ezért a Kárpát-medencei rovás ismerete a régészet, a történettudomány, a nyelvtörténet és a nyelvészet szempontjából is fontos értékkel bír.
Ugyanakkor az a tény, hogy – legalábbis Vékony Gábor régész-történész kutató elmélete alapján[2] – a legkorábbi magyar szövegemlékek Kárpát-medencei rovással készültek, a magyar művelődéstörténet szempontjából is kiemelt jelentőségűvé teszi ezt az írást.
A Kárpát-medencei rovással kapcsolatban még nagyon sok nyitott kérdés van, amelyek valószínűleg csak akkor jutnak el a mindenki számára elfogadható megoldásig, ha újabb régészeti leletek előkerülnek.
A székely–magyar rovásírás valószínűleg a Kárpát-medencei rovásból alakult ki a 8. sz. fordulóján a Nyugat-Dunántúlon,[3] de onnantól kezdve önállóan fejlődött. Így kétségtelen tény, hogy a Kárpát-medencei rovás és a székely-magyar rovás két önálló írás, amelyek egyik közös tulajdonsága, hogy feljegyeztek velük magyar szövegeket, így mindkettő magyar írás is.
Története
szerkesztésA szarvasi késő avar kori hasáb alakú csont tűtartó és a nagyszentmiklósi aranykincs leletről szóló könyvtárnyi irodalom a kincset a 8. századi avarokhoz, a 9. századi bolgárokhoz, vagy a honfoglaló magyarokhoz köti. A fejedelmi étkészlet koráról 200 éve folyik a vita. A Kárpát-medencén kívül még nem találtak olyan régészeti leletet,[4] amely Kárpát-medencei rovással készült volna. Ezt a rovást a régészeti leletek alapján (kivétel: Aethicus Ister ábécéje,[5] amely nem régészeti lelet) tehát kizárólag a Kárpát-medencében használhatták a 7-től a 11. századig.[6]
Ha Vékony Gábor régész és nyelvész, egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa, az ELTE Régészeti Tanszékének tanárának megfejtési kísérletéből indulunk ki, akkor a megtalált emlékeken lévő feliratok nagy része magyarul van (pontosabban ősmagyarul), de kisebb részben ogur nyelvű, valamint két szláv és egy alán (ászi) nyelvű felirat is előbukkant.[1] Azonban más olvasati kísérletek is léteznek.
A környei avar sírok feltárásakor került elő egy 7. századból származó íj fogórészét borító szarulemez, melyen a hosszúkás jelek a lemez alakjához igazodnak és a 15 rovás jelből álló írás vegyes jelrendszere megnehezítette a megfejtését. Vékony Gábor szerint a türk nyelvű olvasata a következő: „Te íjat lődd nyíllal ellen”.
Vékony Gábor elmélete alapján a Kárpát-medencei rovással rokon a kazáriai rovás (steppei rovás), illetve a Kárpát-medencei rovás leszármazottjának tekinthető a székely-magyar rovás.[7] Bár nem mindenki fogadja el ezt az elméletet, általában a magyar kutatók a steppei rovást, a Kárpát-medencei rovást és a székely-magyar rovást egymással szoros rokonságban álló írásnak tekintik.
Történelmi emlékekben szereplő karakterek
szerkesztés| Kárpát-medencei rovásbetű | Betűnév | Történelmi hangérték | Előfordulás |
|---|---|---|---|
 |
VILLÁS A | /a/ | Nagyszentmiklós |
 |
B | /b/ | Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
CS | /tʃ/ | Aethicus ábécéje |
 |
HEGYES D | /d/ | Környe, Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
ÁTLÓS E | /*ɛ/a/ | Aethicus ábécéje |
 |
VILLÁS E | /a/,/ɛ/ | Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
NYITOTT F | /f/ | Aethicus ábécéje, Szarvas |
 |
VILLÁS G | /g/ | Aethicus ábécéje |
 |
EGYSZERŰ G | /g/ | Szarvas |
 |
HEGYES H | /*xx/ vagy /*xβ/ | Nagyszentmiklós |
 |
HEGYES CH | /x/ | Nagyszentmiklós |
 |
SZÖGLETES I | /i/ | Szarvas |
 |
ÍVES I | /i/ | Nagyszentmiklós |
 |
KÖRVÉGŰ I | /i/ | Aethicus ábécéje |
 |
BEZÁRT J | /j/ | Szarvas |
 |
NYITOTT K | /k/ | Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
HEGYES K | /k/ | Torjai Cseréptöredék |
 |
KÜ | /ky/ | Nagyszentmiklós |
 |
VILLÁS L | /l/ | Szarvas |
 |
EGYSZERŰ L | /l/ | Környe |
 |
LY | /j/ʎ/ | Aethicus ábécéje |
 |
NYITOTT M | /m/ | Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
N | /n/,/ɲ/ | Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
HEGYES N | /n/ | Nagyszentmiklós |
 |
NG | /ŋ/ | Jánoshidai tűtartó |
 |
NYITOTT O | /o/,/u/ | Aethicus ábécéje, Nagyszentmiklós |
 |
GH | /ɣ/ | Környe, Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
P | /p/ | Aethicus ábécéje |
 |
EGYSZERŰ P | /p/ | Kiskőrös |
 |
ÍVES Q | /q/ | Aethicus ábécéje, Nagyszentmiklós |
 |
BEZÁRT R | /r/ | Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
BEZÁRT S | /ʃ/ | Aethicus ábécéje, Nagyszentmiklós |
 |
SZ | /s/ | Jánoshida, Ozora, Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
BEZÁRT T | /t/ | Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
NYITOTT T | /t/ | Kunágota, Ozora, Környe, Kiskőrös, Aethicus ábécéje |
 |
HEGYES U | /w/ | Nagyszentmiklós |
 |
VILLÁS U | /ɔ̃/ | Nagyszentmiklós |
 |
ÍVES Ü | /y/ | Jánoshida, Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
NYITOTT V | /β/ | Környe, Szarvas, Nagyszentmiklós |
 |
NYITOTT Z | /z/ | Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós |
Legfontosabb emlékek
szerkesztés| Emlék neve | Kor | Nyelv | Megjegyzés | Illusztráció |
|---|---|---|---|---|
| Kunágotai ezüstkorsó | 7. sz. eleje | köztörök (valószínűleg avar) | ||
| Ozora-tótipusztai ezüstedény | 7. sz. utolsó harmada | ogur (valószínűleg onogur) |  | |
| Jánoshidai tűtartó | 7. sz. utolsó harmada | ogur (valószínűleg onogur) | ||
| Kiskőrös-vágóhídi kehely | 7. sz. utolsó harmada | ogur (valószínűleg onogur) | ||
| Környei íjmarkolatlemez | 7. sz. vége | magyar (ősmagyar) | Az első ismert magyar nyelvű felirat | |
| Aethicus ábécéje | 8. sz. közepe | rovásábécé latin nyelvű leírásban | Az eredeti kézirat nem maradt fenn, csak annak többszörösen másolt és kalligrafikusan torzult változatai[5] | |
| Szarvasi rovásfelirat | 8. sz. második fele | magyar (ősmagyar) Vékony Gábor olvasata alapján | Róna-Tas András által készített olvasat török nyelvű. A szarvasi késő avar kori hasáb alakú csont tűtartó négy oldalán, összesen 59 betűből álló Kárpát-medencei rovásfelirat látható. Ez az írás azonos az 1799-ben talált nagyszentmiklósi kincs edényein megfigyelhető Kárpát-medencei rovásírással.[9] | |
| Nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai | 9–10. sz. | Túlnyomó többségében magyarul van Vékony Gábor olvasatai alapján | Róna-Tas András által készített olvasat török nyelvű | |
| Békés-Povádzug | 10. sz. | ogur (valószínűleg onogur) | ||
| Torjai edénytöredék | 11. sz. | magyar (ősmagyar) |
Vitatott emlékek
szerkesztés| Emlék neve | Kor | Nyelv | Megjegyzés | Illusztráció |
|---|---|---|---|---|
| Tordasi fekete korong | Késői neolitikum | Vinča kultúra | Mindkét oldala vésett, 19 rovásjel van rajta. A Korongot Torma Zsófia találta s naptárkőnek vélte. 1941-ben Roska Márton halászháló nehezéknek tulajdonította. A második világháború kezdetén jelzés nélkül összecsomagolták egyéb leletekkel, de 1968-ban Nicolae Vlassa újra felfedezte, ő 13 jelet azonosított rajta mint kezdetleges írásjelet. | A neolitikus írások és a Kárpát-medencei rovás kapcsolata nem bizonyított. |
Kísérlet a Kárpát-medencei rovás jelenkori használatára
szerkesztés2009-ben egy kísérlet történt a Kárpát-medencei rovás újraélesztésére. Ennek célja az, hogy ezt az írást közelebb hozza a rovásírás iránt érdeklődőkhöz nem titkolva azt a tényt, hogy itt egy 1000 évvel ezelőtt kihalt írásról van szó, így ennek íráshagyományai a 11. században megszakadtak. Ez a kísérlet egyrészt Vékony Gábor által adott hangértékeken alapul, másrészt a 11. és 21. század. között eltelt nyelvi fejlődést igyekszik figyelembe venni egyes Kárpát-medencei rovásjelek már nem használt eredeti hangértékének újra való cseréjével. Ennek során a Kárpát-medencei rovás fennmaradt emlékek alapján felismerhető hagyományait, valamint a magyar nyelvtörténet által felismert törvényszerűségeket messzemenőkig figyelembe veszi. Ugyanakkor tény, hogy a mai napig csak szórványos próbálkozások történtek a Kárpát-medencei rovás jelenkori használatára.[10][11]
A Kárpát-medencei rovás alapjelei, amelyek a mai feliratokban használatosak az alábbi képen láthatók. A Kárpát-medencei rovásírás jelenleg még nem része az Unicode-nak, 2011 óta létezik egy előterjesztés, amely szerint helyet fog kapni benne. Számítógépes alkalmazása mégsem teljesen megoldatlan: a megfelelő betűtípusok beszerzésével lehetséges a rovásírás használata különböző dokumentumokban. A régebbiek a latin ábécé karaktereinek helyén jelenítik meg jeleit (legelterjedtebben a 8 bites kódolású Rovás Kárpát-medencei betűtípus).[12]
Számítástechnikai megjelenítése
szerkesztésBetűkészlet
szerkesztésIngyenesen letölthető a Kárpát-medencei rovás helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a Kárpát-medencei rovás kódtáblázat helyről érhető el.
Unicode előterjesztések
szerkesztésLegutóbbi:
- Demeczky Jenő, Giczi György, Dr. Hosszú Gábor, Kliha Gergely, Dr. Obrusánszky Borbála, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet javaslata - Kiegészítő információk a Rovás írásnévről (angolul): Additional information about the name of the Rovas script. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 and ISO 15924/MA-JAC Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2012. október 21.
- Demeczky Jenő, Dr. Hosszú Gábor, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet: Revised proposal for encoding the Rovas in the UCS. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 Archiválva 2014. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2012. október 17.
- Kód kérése a Rovás számára az ISO 15924 szabványba[halott link], 2012. október 21. (angolul)
- Jenő Demeczky, György Giczi, Gábor Hosszú, Gergely Kliha, Borbála Obrusánszky, Tamás Rumi, László Sípos, Erzsébet Zelliger: About the consensus of the Rovas encoding - Response to N4373. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2[halott link]. Registered by UTC (L2/12-337), 2012-10-24 (angolul)
Korábbi:
- Dr. Hosszú Gábor (Magyar Szabványügyi Testület) javaslata (angolul): Revised proposal for encoding the Carpathian Basin Rovas script in the SMP of the UCS, 2011. október 12.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Vékony Gábor (2004) 111. o.
- ↑ Vékony Gábor (2004) 203-207. o.
- ↑ Vékony Gábor (2004) passim.
- ↑ Rovásemlékeink[halott link]
- ↑ a b Vékony Gábor (2004) 231-242. o.
- ↑ Vékony Gábor (1985) 71–84. o.
- ↑ Vékony Gábor (1987)
- ↑ Hosszú Gábor (2011) 107. o.
- ↑ Róna-Tas András (1996)
- ↑ Hosszú Gábor (2011) 122–125. o.
- ↑ Egy kárpát-medencei rovással is írt cikk a Rovás Infó hírportálon. [2011. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ betűkészlet letöltése[halott link]
Források
szerkesztés- Bihari Anna – Pócs Éva: Képes magyar néprajz, Corvina, 1985
- Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás emlékei, 1963
- Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás történetéhez, 1966
- Csallány Dezső: Székely rovásírásos szövegek megfejtése, 1970
- Erdélyi István (Ишван Эрдели): Разгадана ли тайна золотого клада? [Az aranykincs titka megoldódott?] Almaty, Shygys, 2005, No. 1, 180–184. o.
- Erdélyi István: Scythia Hungarica – A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei. Ser.: Régészeti tanulmányok. Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, (2008) ISBN 9789638033437
- Élő Előd: Egy kis bogarászás a bogárjelek világában, Turán , 1999
- Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig, Buenos Aires, 1975
- Fischer Károly Antal: A hun magyar írás és annak fennmaradt emlékei, Budapest, 1889
- Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Antológia Kiadó, 1994
- Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999
- Hosszú Gábor: Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. (2011, első kiadás, angolul), Budapest, Rovás alapítvány, ISBN 978-963-88437-4-6, (online elérés a Google Bookson
- Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971
- Libisch Győző: Tanuljunk róni, ÓMT, 1998
- Németh Gyula: A magyar rovásírás, Budapest, 1934
- Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe., 1996, Budapest, Balassi Kiadó, ISBN 963-506-106-4
- Róna-Tas András: Hungarians and Europe in the Early Middle Ages – An Introduction to Early Hungarian History, Budapest, CEU Press, (1999) ISBN 979-963-9116-48-0
- Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei, Budapest, 1915.
- Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás, Budapest, Püski, 1999
- Telegdi János: Rudimenta, Kísérlet a hunok régi nyelvének elemeiről..., 1598
- Varga Csaba: Jel Jel Jel, Fríg Kiadó, 2002, ISBN 9789630084604
- Varga Csaba: A számjelek és a számírás története [History of the numeral symbols and the numeral scripting]. Budapest, Fríg Kiadó (2012) ISBN 978-963-9836-23-5
- Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, 1993
- Vásáry István: A magyar rovásírás kutatás, Keletkutatás, 1974
- Vékony Gábor: Késő népvándorláskori rovásfeliratok, In: Életünk (1985) Vol. XXII. No. 1, 71-84. o.
- Vékony Gábor: Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében, Szombathely-Budapest, Életünk szerkesztősége, (1987) ISBN 978-963-025-132-7
- Vékony Gábor: Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken, In: Acta Acheologica Hungarica, (1987) Vol. 39, 211-256. o.
- Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004, Budapest, Nap Kiadó, ISBN 963-9402-45-1
További információk
szerkesztés- Letölthető rovás betűkészletek legteljesebb gyűjteménye
- Kárpát-medencei rovás a RovásPédián (angolul)
- Dr. Hosszú Gábor: A számítógépes paleográfia haszna. Interjú a Magyar Rádió Határok nélkül c. műsorában. 2012. július 10, az első 1:30 perc.[halott link] (magyarul)
- Rovásos helységnévtáblák és ezekkel kapcsolatos információk a Google Maps térképén
- Sípos Lászlóval készül interjú a Rovás Híradóban[halott link] (magyarul)
- Hagyaték - Rovásírás - Újraéledő jelek (Duna Televízió, 2012. május 26.)
- Az Index cikke a rovásírásról (magyarul)
- Issues of encoding the Rovas scripts Archiválva 2011. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Comments on encoding the Rovas scripts Archiválva 2011. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- A kárpát-medencei rovás ismertetése (magyarul)
- A kárpát-medencei rovás alapjelei
- A kárpát-medencei rovás betűkészletének letöltése (magyarul)
- Rovás Infó (Rovás Alapítvány) (magyarul)
- Kanadai Magyar Cserkészek – Rovásírás a Cserkészetben
- Friedrich Klára – Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás
- Rudimenta, Priscae hunnorum linguage – Breuibus quaestionibus acresponsionibus comprehensa opera et studio Ioannis Thelegdi Archiválva 2012. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dr. Kontur László: Nostratic language (magyarul, angolul, németül)
- Hunn-Székely írás – Avagy kitől származunk? Finnugor vagy szkhíta eredet?
- Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratainak és a battonyai pecsétgyűrű rovásfeliratának kapcsolata
