II. Tamar grúz királynő
II. Tamar (1697[1] – Tbiliszi, 1746. április 12.[2]/23.[3]), grúzul: თამარი II, grúz királynő (1744–1746).[4] A Bagrationi-dinasztia tagja. Közeli rokona volt Petre Bagrationi tábornok, a napóleoni háborúk hőse, aki nagybátyjának, I. Jessze grúz királynak volt a dédunokája.
II. Tamar | |
Bagrationi Tamar (Tamari Bagrationi) | |
Grúziai (Kartli) Királyság királya | |
თამარი II | |
Uralkodási ideje | |
1744. július 9./20. – 1746. április 12./23. | |
Koronázása | Mcheta, Kartli (Grúzia) 1745. október 1./12. |
Elődje | Perzsa uralom |
Utódja | II. Tejmuráz |
Kaheti Királyság királynéja | |
თამარ ბაგრატიონი | |
Uralkodási ideje | |
1732. december 23. – 1736. 1738 – 1744. július 9./20. | |
Elődje | Dagesztáni N. |
Utódja | Kaplanisvili-Orbeliani Katalin (Ketevani) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Bagrationi-ház |
Született | 1697 |
Elhunyt | 1746. április 12./23. (49 évesen) Tbiliszi, Kartli (Grúzia) |
Nyughelye | Szvetichoveli Székesegyház, Mcheta, Kartli (Grúzia) |
Édesapja | VI. Vahtang, Kartli (Grúzia) királya (1675–1737) |
Édesanyja | Kabardiai Ruszudani (–1740) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | II. Tejmuráz, Kaheti és Kartli (Grúzia) királya (1680–1762) |
Gyermekei | 1. Herkules (1721–1798) 2. Dávid (1722–1729) 3. János (1726–1736 után) 4. Katalin (Ketevani) 5. Ilona 6. Anna 7. Horasani hercegnő (megh. fiatalon) |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Tamar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésVI. Vahtang grúz király és a cserkesz származású Ruszudani királyné legidősebb gyermeke. 1712. február 2/13-án Tbilisziben feleségül ment Tejmuráz Kaheti trónörököséhez. Tejmuráz 1732-ben a bátyja halála után II. Tejmuráz néven Kaheti királya lett. A grúz központi királyságot, Kartlit 1723-ban elfoglalták az oszmánok, és Tamar apját, VI. Vahtang grúz királyt elűzték a trónról, aki orosz védnökség alá helyezte magát, és az Orosz Birodalomba emigrált a családjával férjezett lányai kivételével, ahol I. Péter orosz császártól a cári címet kapta.
Ebben az időben Tamar öccse, Bakar és Tamar nagybátyja, az apjának, VI. Vahtangnak az öccse, Jessze vetélkedett a trónért, amelyben I. Jessze kerekedett felül, és oszmán fennhatóság alatt irányította a Kartli Királyságot a haláláig, 1727-ig. Ezért 1724-ben a vesztes Bakar király követte apját az orosz száműzetésbe. I. Jessze halála után, 1727-től 1736-ig közvetlen oszmán irányítás alá került az ország. Az oszmánokat Nádir perzsa sah űzte ki az országból, és 1737-től 1744-ig közvetlen perzsa irányítás alá helyezte a királyságot, de a perzsa uralom ellen oszmán támogatással felkelések robbantak ki, melyet csak nagy nehézséggel tudtak leverni. Végül Nádir sah engedélyezte a királyság helyreállítását, de sem az időközben 1737-ben Asztrahánban elhunyt VI. Vahtang fiai, többek között a korábbi király, I. Bakar, sem az oszmán orientációt képviselő I. Jessze fiai, akik közül néhányan szintén az Orosz Birodalomba emigráltak, nem jöhettek számításba, ezért VI. Vahtang legidősebb gyermeke, Tamar lett az aktuális trónjelölt, akinek a férje, II. Tejmuráz, Kaheti királya Nádir perzsa császár hű vazallusának számított. VI. Vahtang lányát 1744. július 9/20-án II. Tamar néven királlyá kiáltották ki a férjével együtt Tbilisziben, és 1745. október 1/12-én Mchetában királlyá koronázták őket. A Kaheti Királyságról II. Tejmuráz még 1744-ben lemondott a közös fiuk, Erekle[5] javára. A koronázását követő évben, 1746-ban II. Tamar királynő elhunyt. Kartliban a férje uralkodott haláláig, 1762-ig, amikor is a fiuk, az 1744 óta a Kaheti Királyságot irányító II. Herkules követte apját, és újra egyesítette a két grúz királyságot.
II. Tamar és II. Tejmuráz házasságával a fiukban, II. Herkulesben egyesült a grúz királyi ház, a Bagrationi-dinasztia két ága, a kartli és a kaheti ág, és a kaheti ág uralkodott Grúziában az ország 1801-es orosz bekebelezéséig, és ez a leszármazási vonal számított a grúz királyi ágnak.
II. Tamar királynő a Julián naptár szerint 1746. április 12-én, a Gergely-naptár szerint április 23-án halt meg Tbilisziben, és Mchetában a Szvetichoveli Székesegyházban helyezték végső nyugalomra.[6]
Gyermekei
szerkesztés- II. (Bagrationi) Tejmuráztól (1680–1762), Kaheti és Kartli (Grúzia) királyától, 7 gyermek:
- Herkules (1721–1798) II. Herkules néven Kaheti és Kartli (Grúzia) királya, 1. felesége Kaplanisvili-Orbeliani Katalin (–1750) hercegnő, Kaplanisvili-Orbeliani Vahtang herceg lánya, elváltak, 2 gyermek, 2. felesége Abasidze Anna (1730–1749) hercegnő, Abasidze Zaal herceg lánya, 5 gyermek, 3. felesége Dadiani Dária (Daredzsan) (1738–1807) hercegnő, Dadiani Igor mingrél herceg lánya, 19 gyermek+1 természetes fiú, összesen 27 gyermek, többek között:
- (2. házasságából:) XII. György (1746. október 9/20. – 1800. december 28./1801. január 9.), Kaheti és Kartli (Grúzia) királya, 1. felesége Andronikasvili Katalin (Ketevani) (1745–1782) hercegnőtől, 12 gyermek, 2. felesége Cicisvili Mária (Mariami) (1768–1850) királynétól, 11 gyermek, összesen 23 gyermek
- Dávid (1722–1729) grúz királyi herceg
- János (1726–1736 után) grúz királyi herceg
- Katalin (Ketevani) grúz királyi hercegnő, férje 1737-től Ádil (1719–1749) perzsa sah, (ur.: 1747–1748), Nádir perzsa sah unokaöccse, gyermekei nem születtek
- Ilona grúz királyi hercegnő, férje 1743 előtt Zaza Cicisvili herceg, 4 fiú
- Anna grúz királyi hercegnő, férje 1744-től, Dimitri Orbeliani (–1776) herceg, Kartli (Grúzia) főudvarmestere, 6 fiú
- Horasani (megh. fiatalon) grúz királyi hercegnő
- Herkules (1721–1798) II. Herkules néven Kaheti és Kartli (Grúzia) királya, 1. felesége Kaplanisvili-Orbeliani Katalin (–1750) hercegnő, Kaplanisvili-Orbeliani Vahtang herceg lánya, elváltak, 2 gyermek, 2. felesége Abasidze Anna (1730–1749) hercegnő, Abasidze Zaal herceg lánya, 5 gyermek, 3. felesége Dadiani Dária (Daredzsan) (1738–1807) hercegnő, Dadiani Igor mingrél herceg lánya, 19 gyermek+1 természetes fiú, összesen 27 gyermek, többek között:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Toumanoff (1990); Montgomery-Massingberd (1980) szerint 1700-ban született; Dumin & Grebelsky (1996) szerint pedig 1696-ban született.
- ↑ Julianus naptár szerinti dátum, ahogy a grúzok is számolták az időt 1917-ig
- ↑ Gergely-naptár szerinti dátum, ahogy az akkori Európa nagy részén számolták az időt.
- ↑ Grúzia ebben az időben három önálló királyságból: Kartli, Kaheti és Imereti és több kisebb hűbéres fejedelségből állt, melyek közül a Tbiliszi székhelyű Kartli királyait nevezték grúz királyoknak.
- ↑ A Herkules grúz megfelelője.
- ↑ Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe – 2014. április 26.
Irodalom
szerkesztés- Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
- Montgomery-Massingberd, Hugh szerk.: Burke's Royal Families of the World, Volume II Africa & the Middle East, Burke's Peerage Ltd., London 1980.
- Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
- Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.
Külső hivatkozások
szerkesztés- Christopher Buyers:The Royal Ark/The Bagrationi Dynasty – 2014. április 26.
- Paul Theroff: The Online Gotha/Georgia, Bagration & Imeretinsky – 2014. április 26.
- Euweb/Bagration – 2014. április 26.
Előző Perzsa uralom |
Grúzia királya 1744 – 1746 |
Következő II. Tejmuráz |
Előző Dagesztáni N. |
Kaheti királynéja 1732 – 1736 1738 – 1744 |
Következő Kaplanisvili-Orbeliani Katalin |