Hermanarik keleti gót király

keleti gót király
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 24.

Hermanarich, más írásmóddal Jörmunrek,[2] Hermanarik,[2] Ermanarik,[2] Ermenrich,[2] Eormenric,[2] Ermich (266 k.[3]376[3][4]), keleti gót (osztrogót) király az Amalok nemzetségéből, a 4. századból.[4] Birodalma a Duna és a Don között terült el.[4] 12 nép, köztük a vizigótok is hatalma alatt álltak.[4] 376-ban,[4] a hun király, Balambér seregével vívott vesztes csata után, – melyben fia Witimer is életét vesztette[4] – az állítólag 110 éves uralkodó a monda szerint saját kardjába dőlt.[4]

Hermanarik
Keleti gót király
Uralkodási ideje
351 376
ElődjeOdoulf
UtódjaWithimir
Életrajzi adatok
UralkodóházAmali dynasty
Született3. század (a hagyomány szerint 266)
Elhunyt376
ÉdesapjaAchiulf
HázastársaSvanhilt[1]
GyermekeiHunimund
A Hermanarich uralma alatt lévő területek narancssárgával
SablonWikidataSegítség

Iordanes beszámolója

szerkesztés

Iordanes tudósítása szerint a keleti gótok királyát két rhoxolán (rosomoni) alattvalója sebezte halálra:

„Mikor a geták látták ezt a harczias fajt [az európai hunokat], a mely már sok népet megsemmisített, megrémültek és királyukkal tanácsot ülnek, hogy miként kerüljék ki ezt az ellenséget. Bár maga Hermanarich, a gótok királya, mint azt fennebb elmondtuk, sok népet legyőzött, mégis mikor a hunnok támadásán gondolkodik, a rosomonok hűtlen népe, amely többek közt szintén alattvalója volt, a következő módon tudta őt megcsalni. Mikor ugyanis egy bizonyos Sunilda nevű asszonyt férje álnok szökése miatt a felbőszült király szilaj lovakhoz köttetett s azokat nekihajtva szétszakíttatott, annak testvérei Sarus és Ammius, hogy nővérük halálát megboszulják, Hermanarichot oldalán fegyverrel megsebesítették, amely seb következtében testi gyengesége miatt nyomorúltan tengette életét. Mikor Balamber, a hunnok királya rossz egészségi állapotáról értesült, felkészült hadi néppel az osztrogótok ellen indult, akiknek szövetségéből a vesegótok bizonyos kölcsönös egyenetlenkedések miatt már kiváltak volt. Ekkor Hermanarich sebének fájdalmát, valamint a hunnok betörését tovább viselni nem tudván, mint életunt aggastyán életének száztizedik évében meghalt. Halála alkalom volt a hunnoknak arra, hogy győ­zedelmeskedjenek azokon a gótokon, akikről említettük, hogy keleten laktak és ostrogótoknak hivattak.”A gótok eredete és tettei (Bokor János fordítása).

Hermanarich a mondákban

szerkesztés

A monda szerint Hermanarich tanácsadója, Bikki – akinek nejét a király az ágyába rángatta – azzal vádolta meg ura feleségét, Svanhildet, hogy szerelmi viszonyt kezdett mostohafiával, Randverrel, mire a király lovakkal agyontapostatta feleségét, Randvert pedig felakasztatta.[2] Sörli és Hamdir meg akarták bosszulni édesanyjukat, de rajtavesztettek.[2] Más mondák szerint viszont a testvérek levágták Hermanarich kezét, lábát, már csak a feje volt hátra, amikor Hermanarich megköveztette őket a segítségére siető embereivel, s ellenfelei nem tudtak védekezni, mert bűvös vértjük már nem védte őket, féltestvérüket, Erpet – aki segíthetett volna – maguk gyilkolták meg.[2] A monda német változatában Hermanarich kivégeztette testvére, Harlung fiait, sőt egy másik testvére fiára, Detrére is ez a sors várt, azonban Detre a hunokhoz menekült; az Attila királytól kapott segítséggel visszatérve, a Ravenna melletti csatában szétverte a gótokat, és megölte Hermanarichot.[2]

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sigurd[5]
 
Gudrun[5]
 
Jonakr[6]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Harlung[5]
 
NN
 
Hermanarich[5]
 
Svanhild[5]
 
 
 
 
Erp[7]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Randver[8]
 
 
 
 
 
Hamdir[6]
 
Sörli[9]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Emrica[10]
 
Fritila[10]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  1. http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/094/pc009481.html#3
  2. a b c d e f g h i Szabó György: Mitológiai kislexikon II., Trezor Kiadó, Budapest, 1993, 2. kiadás, ISBN 963-7685-39-1, 85. oldal
  3. a b Ermanarich König der Ostgoten (350-376) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. [2007. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  4. a b c d e f g Bokor József (szerk.). Hermanarich, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  5. a b c d e i. m. 85. oldal
  6. a b i. m. 68. oldal
  7. i. m. 48. oldal
  8. i. m. 127. oldal
  9. i. m. 140. oldal
  10. a b i. m. 69. oldal


Előző uralkodó:
Odoulf
Következő uralkodó:
Withimir