Haraklány
Haraklány (románul: Hereclean) település Romániában, Szilágy megyében.
Haraklány (Hereclean) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Haraklány |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 457165 |
SIRUTA-kód | 141385 |
Népesség | |
Népesség | 680 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 9 |
Népsűrűség | 9,49 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 270 m |
Terület | 71,63 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 14′ 47″, k. h. 23° 00′ 53″47.246446°N 23.014755°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 47″, k. h. 23° 00′ 53″47.246446°N 23.014755°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Haraklány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésHaraklány nevét 1415-ben említették először egy oklevélben Harakyan néven egy per kapcsán, ekkor a Kusalyi Jakcs család tagjai és Oldi János pereskedtek érte.
1429-ben Haraklyán, Haraklyan neveken, 1549-ben Haroklan, 1618-ban Haraklány, 1622-ben Haraklán -nak írták.
1429-ben a Külső-szolnok vármegyéhez tartozó Haraklyan birtokba Haraklyáni család tagjait iktatták be ide, és a családé maradt egészen 1656-ig, mikor Görcsöni Serédi István és felesége Kamuthi Kata kapta meg.
1679-ben I. Apafi Mihály fejedelem megerősítette Serédi Benedek vámtartási jogát, s egyben elrendeli, hogy a kereskedők és utasok itt Haraklányban vámot fizessenek.
A település valamikor 1713 előtt elpusztult, és sokáig puszta maradt, s csak 1713 körül kezdett újratelepülni.
1715-ben is még csak 7 jobbágy háztartás fizetett itt adót, melyből 5 magyar, 2 oláh volt.
1797-ben végzett összeíráskor a település főbb birtokosai voltak: gróf Andrási Károly, gróf Kendefi Rákhel, gróf Bethlen Gergelyné voltak.
1847-ben 584 lakosa volt, melyből 5 római katolikus, 372 görögkatolikus, 7 református volt.
1890-ben 578 lakosából 25 magyar, 553 oláh volt, melyből 6 római katolikus, 553 görögkatolikus, 12 református, 7 izraelita. A házak száma ekkor 105 volt.
'Haraklány a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkatolikus fatemploma. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 502–506. o. Online elérés