H

A H a latin ábécé nyolcadik, a magyar ábécé tizennegyedik betűje.

Karakterkódolás

Karakterkészlet	Kisbetű (h)	Nagybetű (H)
ASCII	104	72
Bináris ASCII	01101000	01001000
EBCDIC	136	200
Bináris EBCDIC	10001000	11001000
Unicode	U+0068	U+0048
HTML/XML	`h`	`H`

Hangértéke

A magyarban (kivétel szó végén, ahol vagy néma, vagy a IPA:[x] hangnak felel meg, valamint néhány szóban, mint az ihlet-ben vagy az Ahmedben) és a legtöbb latin ábécét használó nyelvben egy egyszerű aspirációt (hehezetet) jelöl (tudományosan: zöngétlen glottális réshang). Néhány nyelvben ejtése eltérő:

a szláv nyelvekben általában [x] hangnak felel meg (a csehben zöngés h);
az újlatin nyelvekben néma, kivétel a román, ahol viszont csak nem latin eredetű átvételekben szerepel (a magyaréhoz hasonló hangértékkel); valószínűleg a latinban sem rendelkezett önálló (megkülönböztető) hangértékkel.

A h betűt gyakran csak az előtte álló betű hangértékének módosítására használják (például a ch az olaszban és a románban a k hang megőrzésére szolgál e, i előtt is, az angolban általában és a spanyolban cs hangot jelöl; az lh a portugálban és az okcitánban az l-et lágyítja; a németben az előtte álló magánhangzó hosszú ejtését jelzi, stb.).