Goslar
Goslar, teljes nevén Goslar Alte Kaiserstadt (Goslar Régi Császárváros) egy német város, tartományi körzet központja Alsó-Szászország tartományban. Része az UNESCO világörökségének.
| Goslar | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Goslari járás | ||
| Polgármester | Urte Schwerdtner (SPD) | ||
| Irányítószám | 38640, 38642, 38644 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | GS | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 50 203 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 462 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 255 m | ||
| Terület | 92,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 54′ 22″, k. h. 10° 25′ 45″51.906003°N 10.429163°EKoordináták: é. sz. 51° 54′ 22″, k. h. 10° 25′ 45″51.906003°N 10.429163°E | |||
 Goslar
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Goslari járás térképén | |||
| Goslar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goslar témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésGoslar Alsó-Szászország déli részén, a Harz hegység északi vonulatainál helyezkedik el, 175-763 méter tengerszint feletti magasság között. A városközpont 255 méter magasan található. A városon keresztülfolyik a Gose folyó, ami egy mellékfolyója az Oker folyónak. A legközelebbi nagyvárosok Hildesheim, Braunschweig, Magdeburg, Göttingen és Hannover.
Városrészei
szerkesztés- Altstadt: Óváros, részei a Felső-, Alsó- és Belváros
- Hahndorf: Északra a településtől, falusias jellegű
- Hahnenklee: Gyógyüdülő és pihenőhely a Felső-harzban
- Jerstedt: falusias jellegű falu az város északnyugati részén
- Jürgenohl: Az Óváros északi lakónegyede
- Ohlhof: A város északkeleti lakónegyede
- Oker: ipari jellegű városrész
- Sudmerberg: keleti lakónegyed
- Georgenberg mit Kattenberg: az Óvároshoz közeli lakónegyed
- Rammelsberg mit Siemensviertel und Rosenberg: az Óváros déli lakónegyede
- Steinberg: az Óváros nyugati lakónegyede
- Baßgeige: az óváros északnyugati részén lévő kézműipari rész
Története
szerkesztésMár a rómaiak idején is úgy ismerték a Harz hegységet, mint Európa egyik legjelentősebb érclelőhelyét, emiatt neve hamar felkerült a térképekre. A várost a rammelbergi gazdag ezüst és ólomércbányák közelsége hozta létre, 922-ben I. Madarász Henrik német király alapította. Már a 11. században II. Henrik a közeli Rammelsbergi ezüstbánya miatt itt építtette fel a császári székhelyét. A Rammelsbergen a 3. század óta folyt az érc kitermelése, egészen 1988-ig. 1253-ban Wilhelm von Holland Szabad Birodalmi és Hanza-várossá tette. Ez többek között önállóságot hozott a városnak. 1530 és 1637 között 28-an estek áldozatul a boszorkányüldözéseknek.
Goslar a harmincéves háború során a katolikus oldalon harcolt. II. Gusztáv Adolf svéd király 1632-ben megbüntette a várost az ellenséggel való együttműködés miatt. 1642-ben megbukott és átruházta goslari jogait a császár a Welfekre.
1803-ban a város elvesztette a jogait és átmenetileg porosz irányítás alá került. 1807-ben A Tilsiti béke után Napóleon császár az újonnan létrehozott Vesztfáliai Királysághoz csatolta. A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus a Hannoveri Királyságnak ítélte.
1824-ben Heinrich Heine meglátogatta a várost. Itt írt a harzi útjáról. A 19. században a város gazdaságilag hanyatlott, az épületek omladoztak. A III. Birodalom alatt a város nagyon fontos kitermelési központ, úgynevezett Reichsbauernstadt lett, ezért komoly fejlesztésekre került sor. 1935-től 1945-ig a Wehrmacht egyik fontos helyőrség-városa volt, több vadász-századdal. Az SS is üzemeltetett itt tisztiiskolát.
A második világháború után a város a brit megszállási övezetbe került egész Alsó-Szászországgal együtt. Az angol hadiigazgatás létrehozott egy úgynevezett DP-tábort.[2] A 60-as, 70-es években érkeztek az első dél-európai vendégmunkások Goslarba,, akiket döntően a nehézipar foglalkoztatott.
1988-ban végleg leállt a termelés a Rammelsbergi-tárnákban, majd ezután bányamúzeumot alakítottak ki. 1992-ben az Óváros és a bánya megkapta az UNESCO-Világörökség része címet.
Népességszám-változás
szerkesztés
|
|
|
|
(1968. december 31-ei állapot)
Politika
szerkesztésVárosi tanács
szerkesztésA városi tanács 2006. szeptember 10. óta:
- SPD: 16 hely (38,38%)
- CDU: 13 hely (32,98%)
- FDP: 5 hely (11,69%)
- Bürgerliste Goslar: 2 hely (5,81%)
- Goslarer Linke: 2 hely (5,75%)
- Grüne: 2 hely (5,35%)
Polgármesterek
szerkesztés
|
|
Címerek
szerkesztés
Az aranyozott alapon van egy feketés-pirosas sas. A címer már a 14. század óta jelen van. Már azelőtt egy évszázaddal is létezett a városnak egy pecsétje, amelyben szerepelt a sas, amely a császárok címerállata is volt egyben. A sas másolata megtalálható a Marktplatz kútján.
Látnivalók
szerkesztésGoslar elsősorban arról híres, hogy itt található Németországban egy helyen a legtöbb favázas-ház, németül Fachwerkhaus. Mintegy 1800 ilyen technológiával épült ház található a városban.
Múzeumok
szerkesztés
- Goslarer Múzeum
- Rammelsbergi bányamúzeum (UNESCO-Világörökség)
- A késő középkor múzeuma (a Zwingerben)
- Mönchehaus-Múzeum a modern művészeteknek
- Zinnfiguren-Múzeum
- Hangszer- és babamúzeum
- Vadász-emlékezőhely
- Zwinger
- Heimatstube Hahnenklee
Építészet
szerkesztés
- Rómán stílusú császári rezidencia
- Marktplatz a gótikus Városházával és az evangélikus Szt. Cosmas és Damian Marktkirchével
- Nagy-Szent-Kereszt (középkori elfekvő)
- Kis-Szent Kereszt
- Dómelőcsarnok (az 1047-es Szt. Simon és Judás Stiftskirche)
- Kaiserworth (Céhek háza 1497-ből, ma hotel)
- Szt. Aegidienkápolna
- Brusttuch (patríciushház 1521-ből)
- Szt. Anne-ház (a legöregebb teljesen épen megmaradt Fachwerkhaus 1488-ból)
- Siemenshaus (A Siemens-család származóháza 1693-ból)
- Lohmühle (korai 16ik század)
- evangélikus Szt. Péter és Pál Kolostortemplom
- evangélikus Stephanikirche (Barokktemplom)
- evangélikus Szt. Mariae in horto Neuwerkkirche (Újépítésú Templom)
- katolikus Szt.-Jakobi-Templom, rómán Templom (1073), 1803 óta katolikus
- Klauskápolna
- Szent György Apátság romjai
- számos történelmi Fachwerkhaus, favázas, oromzatos ház kőből és fából
- Herman Moritz szülőháza
- Városi Erőd ketreccel és Széles Kapuval (Breitem Tor)
- neóromantikus állomásépület
Közlekedés
szerkesztésGoslarnak autóbusz és 2 vasútállomása van. Az egyik közel az Óvároshoz, a másik az Oker-városrészt szolgálja ki. A vasúti összeköttetés jónak mondható Bad Harzburg és Hannover irányába. A városon keresztülhalad a B6, B82 és a B241-es számú Bundesstraße. A goslari tömegközlekedési vállalat 6 buszvonalat üzemeltet a városban.
Testvérvárosok
szerkesztés
Arcachon, Franciaország, 1965 óta
Windsor and Maidenhead, Egyesült Királyság, 1969 óta
Beroun, Csehország, 1989 óta
Brzeg, Lengyelország, 2000 óta
Ra'anana, Izrael, 2007 óta
Források
szerkesztés- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma 1980) ISBN 963 243 025 5
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ A DP az angol Displaced Persons kifejezés rövidítése. A kifejezés azokat a személyeket jelölte, akik a háború után nem reménykedhettek abban, hogy eredeti lakóhelyükre visszatérhetnek. Közéjük zömmel tartoztak a náci lágerek túlélői, az elüldözött német nyelvű lakosság, a megállapíthatatlan származású árvák, stb.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Goslar című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
