Franz von John

(1815–1876) osztrák politikus, közös hadügyminiszter
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 11.

Franz von John (Bruck an der Leitha, 1815. november 20.Bécs, 1876. május 25.) báró, osztrák tábornok és hadügyminiszter.

Franz von John
Született1815. november 20.
Habsburg Bruck an der Leitha,
Habsburg Birodalom
Meghalt1876. május 25. (60 évesen)
Bécs, Osztrák–Magyar Birodalom
SírhelyWiener Zentralfriedhof
Állampolgársága
Rendfokozatatáborszernagy
CsatáiItáliai forradalmak 1848–49-ben
Kitüntetései
  • Albert-rend
  • Knight Commander of the Order of St. Sylvester
  • Belga Lipót-rend fősávja
  • Knight Grand Cross of the Order of Saints Maurice and Lazarus
  • Katonai Mária Terézia-rend parancsnoka
  • a katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje
  • katonai Mária Terézia-rend
IskoláiTheresianum Katonai Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von John témájú médiaállományokat.

Mint a bécsújhelyi katonai akadémia végzett növendéke lépett 1835-ben egy gyalogsági ezredbe, és 1845-ben a táborkarhoz került, majd pedig Lombardiába Radetzky oldalára. Rész vett az 1848-49-es piemonti háborúban, melyben annyira kitűnt, hogy egy évben kapta a vaskoronát, a katonai érdemjelet és a Mária Terézia rendjelt. 1857-ben ezredes és báró lett, 1859-ben a IV. hadtest táborkari főnöke (Dél-Tirolban), 1860-ban pedig a Benedek vezénylete alatt Felső-Olaszországban állomásozó hadtestnek lett táborkari főnöke.

Az 1866-os olasz háború küszöbén Albrecht főherceg táborkari főnökévé tették és ebben az állásban köztudomásúlag a legnagyobb érdemeket szerezte. Az ő terve volt, hogy a várnégyszög oltalma alatt táborozó osztrák hadsereg erőltetett éjjeli menetben a Mincio folyón átkelő olasz hadseregnek elébe menjen és az másnap reggel, még stratégiai fölvonulása közben meglepje. A custozzai csatában pedig annyira kitűnt, hogy altábornaggyá léptették elő. 1866. októberben a hadügyminisztérium élére állították, hogy a porosz háborúban levert hadsereget gyökeresen reformálja.

1867. májusban az urak házának lett tagja, decemberben pedig közös hadügyminiszter. Mint ilyen keresztülvitte a hadsereg újjászervezését és behozta az általános hadkötelezettséget és életbe léptette egyúttal az egyévi önkéntesek intézményét. De már 1868 januárjában leköszönt magas állásáról és egy ideig rendelkezési állapotba helyezték. 1869 márciusában tartományi parancsnok lett Grazban, nemsokára táborszernagy és végül a táborkar főnöke.