Francia szarvasgomba

	Francia szarvasgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ízletes

Francia szarvasgomba
	Truffe noire du Périgord (Tuber melanosporum)
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Tömlősgombák (Ascomycota);
Osztály:	Pezizomycetes;
Rend:	Csészegombák (Pezizales);
Család:	Tuberaceae;
Nemzetség:	Tuber;
Faj:	T. melanosporum;
Tudományos név
	Tuber melanosporum; Vittad., 1831
Szinonimák
	Tuber brumale, pulpa obscura, odora P.Micheli (1729); Tuber gulosorum (Scopoli) F.H.Wigg. (1788); Tuber nigrum Bull. (1788); Tuber cibarium nigrum Bull. (1791); Tuber cibarium Pers. (1801); Tuber cibarium (Bull.) Fr. (1823); Tuber gulonum (Corda) Paol. (1889);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Francia szarvasgomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Francia szarvasgomba témájú médiaállományokat és Francia szarvasgomba témájú kategóriát.

A francia szarvasgomba (Tuber melanosporum) a Pezizomycetes osztályának csészegombák (Pezizales) rendjébe, ezen belül a Tuberaceae családjába tartozó faj.

Megjelenése

E keresett étkezési gomba termőtestei gömb alakúak vagy szabálytalan gumóra emlékeztetnek, és nagyságuk igen változó, többnyire 2-9 centiméter. Felszínüket többé-kevésbé lapos, négy- vagy hatoldalú, piramis alakú szemölcsök borítják. Külső oldaluk kezdetben vörösesbarna, később fekete. A fiatal termőtestek húsa (az úgynevezett gleba) szürkés, világos barnás-rózsaszín, érett állapotban kormos fekete. A gomba igen erős, aromás illatú, amit különösen a vaddisznók érzékelnek.

Élőhelye

A francia szarvasgomba a talaj felszíne alatt, főleg idősebb tölgyerdőkben a fák gyökereivel szimbiózisban, mészben gazdag talajon él. Előfordulási területe a Földközi-tenger környéke, főleg Franciaország déli és középső része. Az Alpoktól északra még sohasem találták meg. A termőtestek november közepétől március közepéig gyűjthetők, de nehéz rájuk találni.

A gyűjtők sertések és kutyák segítségével keresik a gombát.

Felhasználhatósága

A francia szarvasgomba kitűnő, értékes csemegegomba, az „asztalok fekete gyémántjá”-nak nevezik. A francia konyha nagyon kedveli és nagy hagyománya van a szarvasgomba termesztésnek is.

Források

Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
Vittadini, C. 1831: Monographia tuberacearum, Rusconi, Milan, 36, Tab. II fig III, Tab. III fig. XX.
Murat, C., J. Díez, P. Luis, C. Delaruelle, C. Dupré, G. Chevalier, P. Bonfante & F. Martin. 2004: Polymorphism at the ribosomal DNA ITS and its relation to postglacial re-colonization routes of the Perigord truffle Tuber melanosporum. New Phytol. 164: 401–411.
Paolocci, F., A. Rubini, B. Granetti & S. Arcioni. 1997: Typing Tuber melanosporum and Chinese black truffle species by molecular markers. FEMS Microbiol. Lett. 153: 255–260.
Parguey-Leduc, A., M. C. Janex-Favre & C. Montant. 1987: Formation et évolution des ascospores de Tuber melanosporum Vitt. (truffe noire du Périgord, Discomycètes). Can. J. Bot. 65: 1491–1503.
Rouquerol, T. & H. Payre. 1974: Observations sur le comportement de Tuber melanosporum dans un site naturel. Rev. Mycol. 39: 107–117.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap