Felsőőri merénylet
A felsőőri merényletet 1995. február 5-én követték el a burgenlandi Felsőőr (Oberwart) mellett. A támadás elkövetője egy osztrák szélsőséges aktivista, Franz Fuchs volt, aki több hasonló támadást hajtott végre az országban. Felsőőr esetében az ottani cigányok voltak a célpontjai.
| Felsőőri merénylet | |
 | |
| A robbanásban meghalt négy férfi emlékműve | |
| Ország |  Ausztria |
| Helyszín | Felsőőr (Oberwart), Burgenland, Ausztria |
| Célpont | cigány lakosok |
| Időpont | 1995. február 5. |
| Típus | robbantással elkövetett tömeggyilkosság |
| Fegyverek | csőbomba |
| Áldozatok | 4 |
| Elkövetők | Franz Fuchs |
| Térkép | |
 Felsőőri merénylet
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 16° 12′ 11″47.287778°N 16.203056°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 16° 12′ 11″47.287778°N 16.203056°E | |
A felsőőri merénylet volt a legsúlyosabb faji indíttatású támadás, amelyet Ausztriában 1945 óta elkövettek. Magyarországon 2008 és 2009 történtek halálos áldozatokkal is járó támadások cigányok ellen, köztük a tatárszentgyörgyi gyilkosság.
Előzmények
szerkesztésAusztriában az antiszemita és rasszista indíttatású támadások és gyilkosságok nem voltak ritkák a második világháború óta, azonban az állam mindig is kényesen ügyelt arra, hogy állampolgárai és a kisebbségek, sőt a bevándorlók jogait is tiszteletben tartsa.[1]
1993-tól sorozatos támadások történtek, többek között levélbombák formájában, amiket bevándorlók, zsidók, kisebbségek és azokat támogató osztrák politikusok, továbbá szlovén és horvát személyek ellen folytak.[2][3] A támadásokban néhányan meghaltak, többen megsérültek, egyesek pedig rendkívül súlyos, maradandó sérüléseket szereztek.[4]
Az osztrák sajtó több levelet is kapott, amelyben a merényletekért az ún. Bajuvár Felszabadítási Hadsereg (németül: Bajuwarische Befreiungsarmee, röviden BBA) vállalta a felelősséget.[1][5]
A merénylet
szerkesztés1995 februárjában Felsőőr mellett, a közeli cigánytelep közelében egy közlekedési tábla fémoszlopára erősített táblán Roma zurück nach Indien! (Romák vissza Indiába!) volt olvasható.[6] Négy helyi cigány férfi, Josef Simon, Erwin Horvath, Karl Horvath és Peter Sarközi, február 4-én este kimentek eltávolítani a táblát. A legidősebb közülük Simon volt, 40 éves, egy ötgyerekes családapa. Sarközi és Karl Horvath 27 és 22, míg Erwin Horvath csupán 18 éves volt.[7]
A munkálat során február 5-én virradóra a tábla mögé rejtett csőbomba működésbe lépett és felrobbant, megölve mind a négy férfit.[1] A szerkezet közel 150 gramm nitroglicerint tartalmazott, amely ilyen csekély mennyiségben is rendkívül erős robbanóanyag.[8] Nagy valószínűséggel a merénylő előre számolt azzal, hogy a feliratot cigányok próbálják meg eltávolítani.
Február 6-án egy másik bombatámadás is történt ugyancsak Burgenlandban, méghozzá a Felsőőrtől nem messze található Pásztorházán, amelyben egy Erich Preiszler nevű horvát szemétszállító sérült meg súlyosan egy eldobott sprayflakonba rejtett szerkezettől.[9]
A nyomozás
szerkesztésA rendőrség először még nem gyanakodott arra, hogy a robbantásnak rasszista motivációja lehetett, sőt először úgy gondolták, hogy a bombát a négy férfi helyezte a táblára, hogy így távolítsa el azt.[10] Ezen téves feltevésre rögvest rácáfolt aztán pásztorházi támadás,[11] amelyben egy burgenlandi horvát volt érintett és a közeli Barátfalván is előkerült egy hasonló felirat, amelynek szövege Zurück nach Dalmatien (Menjetek vissza Dalmáciába) volt, mellette helyi horvát vezető személyiségek neveivel.[12] Ezek után a burgenlandi hatóságok fokozott óvatosságra intették a lakosságot, különösen a horvát, a cigány és a magyar kisebbség tagjait.[13]
Mivel a lakosságban is nagy volt a felzúdulás, ezért a nyomozást fel kellett gyorsítani, melyhez titkosszolgálati eszközöket is bevetettek, sőt nyomravezetői jutalmat is ígértek, de az erőfeszítések kezdetben nem hoztak eredményt.[1] Ráadásul a támadások is tovább folytatódtak: már nemcsak Ausztriában, de Észak-Németországban is történtek levélbombás merényletek.[14] Ilyen szerkezeteket küldtek az az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának bécsi irodájának, a Kőszeg nevű magyarországi társkereső szolgálat irodájának és néhány másik személynek, de a bombák vagy idő előtt felrobbantak vagy még idejében felfedezték és hatástalanították őket.[8]
A hatóság látszólagos tehetetlenségét és azt, hogy először a négy áldozatról feltételezte a rendőrség, miszerint ők helyezték volna el a bombát, Sándor László a Newyorki Figyelőben írt rövid cikkében keményen (és gúnyorosan) bírálta.[15]
Franz Fuchs elfogása és pere
szerkesztésA rendőrség 1997. október 1-jén egy közúti ellenőrzés során megállította a 48 éves, stájerországi születésű Franz Fuchsot , aki végzettségét tekintve technikus.[1] Fuchs megijedt, hogy le fogják leplezni, ezért rátámadt az ellenőrzést végző rendőrökre, felrobbantott egy nála levő bombát, amely leszakította ugyan mind a két kezét, de végül élve elfogták és letartóztatták.[16] A továbbiakban a nyomozás összefüggést talált Fuchs és a merényletek között.[17] Fuchs grazi lakásán a rendőrök bombákról készült terveket, eddigi merényletekhez használt alkatrészeket, jegyzeteket valamint a „Bajuvár Felszabadítási Hadsereg” mottóit tartalmazó szövegeket találtak.[18]
Miután a bizonyítékok gyűjtését 1999-ben befejezték, Fuchsot bíróság elé állították Grazban. Fuchs a tárgyalást folyamatosan hátráltatta zavaros ideológiával, gyűlölködő szlogenekkel, a bírák és ügyészek kritizálásával, ezért a pert a távollétében kellett megkezdeni. A bizonyítékok alapján Fuchs nem volt semmilyen csoport vagy szervezet tagja, hanem egymaga követte el a merényleteket. Védőügyvédje ezzel szemben a védence által hangoztatott állítással támadta a vádat, miszerint Fuchs annak a bizonyos Bajuvár Felszabadítási Hadsereg-nek a tagja, nem magányos elkövető, következésképp a rendőrség nem tett meg mindent az állítólagos terrorszervezet felderítésére.[19]
A laikus közvélemény soraiban is sokan úgy hiszik a mai napig, hogy a Bajuvár Felszabadítási Hadsereg létező szervezet, annak ellenére, hogy Fuchs elfogását követően a bombamerényletek megszűntek és az állítólagos csoport soha többé nem hallatta a hangját.[1] Még Helmut Zilk korábbi bécsi polgármester is, aki a kezét vesztette el Fuchs neki küldött bombája miatt, 2008-ban bekövetkezett halála előtt tett egy javaslatot az ügy újbóli kivizsgálására.[1]
Fuchsot viselkedése ellenére a bíróság beszámíthatónak találta, s a gyilkosságokért valamint bombamerényletekért életfogytiglani börtönre ítélte. Fuchs nem sokkal büntetésének megkezdését követően, a graz-karlaui börtönben felakasztotta magát egy villanyborotva kábelével 2000. február 26-án.[20] Fuchs az önakasztást a műkezeivel hajtotta végre,[21] ami megint merész találgatásokra adott okot[pontosabban?].[1]
Emléke
szerkesztésA négy áldozat emlékére Elfriede Jelinek osztrák írónő színdarabot írt Stecken, Stab und Stangl. Eine Handarbeit címmel 1996. A Landser nevű német jobboldali rockegyüttes viszont épp a merényletet és Fuchsot méltatatja az In den Bergen von Ruanda című dalában, amelyet 2004-ben betiltottak.
A merénylet helyén 1997-ben emlékművet állítottak, amely Reinhard Gombots szlovén származású szobrász alkotása.[22]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g h A helyszín a dél-burgenlandi Oberwart (Felsőőr) volt (Romnet)
- ↑ Theodor Kelz hatte durch BBA-Bombe beide Unterarme verloren. derStandard.at. 8. März 2000, abgerufen am 7. März 2020.
- ↑ Cornelia Vospernik: Rohrbombe in Klagenfurt vom 28. August 1994 (tvthek.orf.at)
- ↑ PROTHESEN – HANDTRANSPLANTATION
- ↑ A bajuvár vagy bajuwár a bajorok régi elnevezése.
- ↑ Stefan Horvath - Ein Zeitzeuge besucht die 4B (Bildungs Campus)
- ↑ Négy cigány tragikus halála Ausztriában, Békés megyei hírlap 1195. február 6., 2. o.
- ↑ a b Chronologie – EREIGNISSE VOR BEGINN DER TERROR-ATTENTATE
- ↑ Eva Hillinger: Rohrbombe in Stinatz: Bevölkerung unter Schock. 6. Februar 1995 (tvthek.orf.at)
- ↑ Robbantás Felsőőrben. Somogyi Hírlap, 1995. február 6., 1. o.
- ↑ Das Polizeiprotokoll zum Roma-Attentat (ORF)
- ↑ Stinatz zehn Jahre nach der Bombe (ORF)
- ↑ Balesetek – vagy merényletek. Új Szó 1995. február 7., 3. o.
- ↑ Lübeck: Explosion im Rathaus (Die Welt)
- ↑ Dr. Sándor László: Cigányrobbantás Ausztriában, Newyorki Figyelő 1995. március 29., 10. o.
- ↑ Stenographisches Protokoll. 120. Sitzung des Nationalrates der Republik Österreich. XX. Gesetzgebungsperiode. Mittwoch, 13. Mai 1998
- ↑ Werner Sabitzer (2000): Forum Sicheres Österreich: Partnerschaft für die Sicherheit (Öffentliche Sicherheit)
- ↑ Letartóztatási parancs, Délmagyarország 1997. október 6., 2. o.
- ↑ Lebenslange Haft für Österreichs Bombenbauer Franz Fuchs (Die Welt)
- ↑ Österreich: Bombenleger erhängte sich selbst: Justiz sieht Tod des Franz Fuchs aufgeklärt (Berliner Zeitung)
- ↑ Vor 20 Jahren: Rasterfahndung trat in Kraft und Franz Fuchs wurde geschnappt (Der Standard)
- ↑ Reinhard Vitus Gombots (Wiener Zeitung)
További információk
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztés
