Feketeszárnyú kuhi

Feketeszárnyú kuhi
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Kuhiformák (Elaninae);
Nem:	Elanus;
Faj:	E. caeruleus;
Tudományos név
	Elanus caeruleus; (Desfontaines, 1789)
Elterjedés
	A feketeszárnyú kuhi elterjedési területe egész éves telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Feketeszárnyú kuhi témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszárnyú kuhi témájú médiaállományokat és Feketeszárnyú kuhi témájú kategóriát.

A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Afrika Szahara alatti részén, a trópusi Ázsiában és Európában, Spanyolország területén honos. Szavannák, sztyeppék és félsivatagok lakója. Magyarországon 2012-ben észlelték először, a Zámolyi-medencében – Európában Lengyelországban, Görögországban, Ausztriában, Magyarországon és Németországban alkalmanként szintén észleltek már kuhikat.^[2]

Alfajai

feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus caeruleus), Dél-Európa és Afrika
indonéz kuhi (Elanus caeruleus hypoleucos), Jáva, Celebesz, Fülöp-szigetek
szumátrai kuhi (Elanus caeruleus sumatranus), Szumátra
Elanus caeruleus vociferus, Dél-Ázsia
új-guineai kuhi (Elanus caeruleus wahgiensis), Új-Guinea szigete

Megjelenése

Testhossza 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 75 centiméter. Szemei vörösek, hátoldala kékesszürke, hasi része világos, szárnyai feketék. Feje viszonylag nagy, farka rövid. Lábai sárgák.

Kifejlett példány röpképe

és egy fiatal

Életmódja

Kiemelkedő pontról vagy a levegőben vadászik, rovarokból, főleg sáskákból álló táplálékára.

Szaporodása

A sólymoktól eltérően készít fészket, általában tüskés bokorba. A fészekanyagot a hím hordja, míg a tojó a fészket építi. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyeken 26 napig kotlik.