Falk Zsigmond
Falk Zsigmond Károly (Pest, 1870. március 30.[6] – Budapest, Kőbánya, 1935. február 15.)[7] magyar író, szerkesztő.
| Falk Zsigmond | |
 | |
| Született | 1870. március 30.[1] Pest[1] |
| Elhunyt | 1935. február 15. (64 évesen)[2][3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Falk Zsigmond |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (41-12. sírbolt)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Falk Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja
szerkesztésSzülei Falk Zsigmond (1831. április 27.[8] – 1913. március 9.)[9][10] nyomdaigazgató, udvari tanácsos és Dirnhuber Leopoldina (1836–1903),[11] apai nagybátyjai Falk Miksa és Falk Henrik voltak.[12]
Felesége Czipszer Julianna volt, akivel 1933. december 4-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[13]
Pályafutása
szerkesztésJogi tanulmányait Budapesten végezte. Munkatársként a Pesti Könyvnyomda Rt.-nél a nyomdászmesterséget is elsajátította, apja halála után a nyomda elnök-igazgatói székét foglalta el. Tanulmányúton járt Európa több országában és Amerikában. Ő hozta be Magyarországra az első szedőgépet és ő honosította meg a hangjegymetszést és a zeneművek nyomtatását. Zenekritikusként több napi- és hetilap írója volt, Váradi Antallal az Ország-Világ című hetilap szerkesztői munkakörét is betöltötte egészen haláláig. Az Országos Magyar Dalárdaegyesületnek egy évtizeden át titkára, majd főtitkára volt, megalapította és 10 éven át szerkesztette a Magyar Dal című zenei szaklapot. Több útirajzot is írt. Halálát bal oldali „alszártörés” (sípcsont, szárkapocscsont-törés) szövődményei okozták.
Szerkesztői, írói és kritikusi munkáiban leginkább dr. Falk Zsigmond formában használta a nevét.
2004 óta védett sírja a Farkasréti temetőben található (41. parcella 12. sírbolt), ahol apjával, idősebb Falk Zsigmonddal együtt nyugszik.[14]
Művei
szerkesztés- A sokszorosító ipar Magyarországon (Budapest, 1896)
- Sok mindenről (elbeszélés, Budapest, 1902)
- Mindennapi történetek (elbeszélés, Budapest, 1903)
- Mozgó fényképek (elbeszélés, Budapest, 1904)
- Az énekesnő (elbeszélés, Budapest, 1905)
- Repülünk (elbeszélés, Budapest, 1910)
- Paula gondjai (novellák, 1917)
- A söntéstől a rivaldáig (regény, Budapest, 1912)
- Egy kis zugból (Budapest, 1921)
- Leveles láda (elbeszélések, útirajzok, megemlékezések, Budapest, 1921).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ FamilySearch Historical Records
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a szentistvánvárosi rk. keresztelési akv. 106/1870. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest, X. ker. állami halotti akv. 190/1935. folyószáma alatt.
- ↑ Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Élet- és jellemrajzok. Budapest, 1887. 209. oldal
- ↑ Id. Falk Zsigmond halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 119/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Id. Falk Zsigmond gyászjelentése (1913). (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Dirnhuber Leopoldina halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 221/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Idősebb „Falk Zsigmond is egyike volt azoknak a nyomdászoknak, kik a bécsi hatalom üldözése elől - Bécsbe menekültek. Bátyja, Miksa is ott volt, akinek támogatására föltétlenül számíthatott.” Lovag Falk Zsigmond élete és működése
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1800/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ A Farkasréti temető 2003-ban (adattár). Budapesti Negyed 11. évf. 2−4. (40−42.) sz. (2003. nyár − ősz − tél)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Révai nagy lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927), 216. o.
