Fábián Béla
Fábián Béla, született Feuerman Béla[4] (Tállya, 1889. augusztus 13.[5] – San Juan, 1966. december 23.) magyar ügyvéd, politikus, publicista.
| Fábián Béla | |
 | |
| 1961 körül | |
| Született | Feuerman Béla 1889. augusztus 3.[1][2] Tállya |
| Elhunyt | 1966. december 23. (77 évesen)[3] San Juan |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fábián Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésFeuerman Lajos kocsmáros és Rosenberg Fanni fia. Tanulmányait bécsi és budapesti egyetemeken végezte. Ügyvédjelöltként Vázsonyi Vilmos titkára volt. 1915-ben bevonult katonának, de hamarosan hadifogságba esett. A hadifogság alatt a "Fogoly Vasárnap" és a "Priamurje" című lapokat szerkesztette magyar hadifoglyok részére. 1918 februárjában négy társával megszökött és Mandzsúrián, Mongólián és Oroszországon keresztül visszatért Magyarországra.
Itthon heves sajtópropagandát indított Szovjet-Oroszország ellen, s a forradalomig törvényszéki bíró lett. A Tanácsköztársaság idején antikommunista magatartása miatt letartóztatták.
1920–22-ben a budapesti törvényhatósági bizottság tagja volt. Nagy szerepet játszott a Nemzeti Demokrata Pártban. 1922-től 1939-ig képviselő a Nemzeti Demokrata Párt, illetve az Egyesült Szabadelvű és Demokrata Ellenzék programjával.
1920-tól önálló ügyvéd, emellett publicisztikai és irodalmi tevékenységet is kifejtett. Műveiben szélsőségesen keveredtek a polgári demokrata és liberális nézetek az éles kommunista- és szovjetellenességgel. 1934-ben fellépett a Szovjetunió diplomáciai elismerése ellen. A két világháború között a magyarországi zsidóság prominens alakja volt és az üldöztetés idején is a kikeresztelkedés ellen foglalt állást.
A második világháború alatt a Hadviseltek Bizottságának elnöke volt. A német megszállás idején letartóztatták és először az auschwitzi, majd az oranienburgi, a sachenhauseni, s végül az ohrdrufi koncentrációs táborba hurcolták. (Auschwitban egy idő után kápó lett, amit különböző, Izraelben kiadott munkák akkor igyekeztek felhasználni ellene, amikor az Egyesült Államokban római katolikus hitre tért át.[6]) A háború után többet nem tért vissza Magyarországra.
Több évet Párizsban élt, majd az USA-ban telepedett le, ahol a jobboldali magyar emigráció egyik vezéralakja lett. Igyekezett képviselni az egykori munkaszolgálatosokat és vallomásaik alapján felkutatni a valamikori keretlegényeket. Kiállt Mindszenty József bíboros mellett, amikor perbe fogták és antiszemitizmussal vádolták. A Nemzeti Bizottmány tagja volt. A háború után betöltötte a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöki tisztségét.
Házastársa Schwarz Ilona volt, Schwarz Gyula és Kohner Paula lánya, akit 1924. január 3-án Budapesten vett nőül.[7]
Főbb művei
szerkesztés- Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt; Athenaeum, Bp., 1919 (Hősök és hőstettek, 1914–1918)
- Az orosz pokol. A Japán-tengertől Pétervárig (Budapest, 1920)
- Pétervár (Budapest, 1921)
- Ezer ember asszony nélkül (regény, Budapest, 1930)
- 6 ló – 40 ember. Hadifogoly-feljegyzések (Budapest, 1930)
- Cardinal Mindszenty – The story of a modern martyr (New York, 1949)
- Orosz minta
- A bolseviki világpropaganda módszerei és eszközei
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fábián Béla, https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/03985.htm
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/03985.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 88216/1899. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 715. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 9. oldal 16. sor
- ↑ Születési bejegyzése a tállyai izraelita hitközség születési akv. 81/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ L. Nagy, Zsuzsa. Liberális pártmozgalmak 1931-1945.. Budapest: Akadémiai Kiadó,, 185. o. (1986)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 2/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
Források
szerkesztés- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 252. o. Online elérés
- Fábián Béla (1961. szeptember 28.). „Nyílt levél az argentínai magyar zsidósághoz”. Délamerikai Magyarság 34 (4054).