Wikipédia

Esterházy Péter

(1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 25.

Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

Esterházy Péter
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Élete
Született1950. április 14.
Budapest
Elhunyt2016. július 14.[1] (66 évesen)
Budapest[2]
SírhelySzent Kereszt felmagasztalása templom, Ganna
Nemzetiségmagyar
Szüleigróf Esterházy Mátyás
Mányoki Irén Magdolna
HázastársaReén Margit
GyermekeiDóra, Marcell, Zsófia és Miklós
Pályafutása
Írói álneveCsokonai Lili
Jellemző műfaj(ok)próza
Irodalmi irányzatposztmodern
Első műveFancsikó és Pinta
Fontosabb műveiHarmonia cælestis
Javított kiadás
Hrabal könyve
KiadóiMagvető, Szépirodalmi
Kitüntetései
Irodalmi díjaiLásd a Díjak, kitüntetések szakaszban
Hatottak ráMikszáth Kálmán, Ludwig Wittgenstein, Ottlik Géza, Mándy Iván
Esterházy Péter aláírása
Esterházy Péter aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy Péter témájú médiaállományokat.

Családja, tanulmányai

szerkesztés
 
Bahget Iskander felvétele

Az Esterházy család grófi ágának sarja. Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Felesége: Reén Gitta.[3] Négy gyermek – Dóra, Marcell, Zsófia és Miklós – édesapja.[4] Testvérei:Esterházy Márton magyar válogatott labdarúgó, Esterházy György és Esterházy Mihály.

A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Matematikusként végzett az ELTE Természettudományi Karán 1974-ben, majd néhány évig a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott alkalmazott matematikusként. 1978-tól szabadfoglalkozású író volt.

Magyarországon több száz tanulmány, kritika jelent meg munkáiról; számos rangos irodalmi díjban részesült bel- és külföldön egyaránt. Regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították le, külföldön is széles körben elismerik.

2003. szeptember 8-án a Mindentudás Egyetemén tartott előadást A szavak csodálatos életéből címmel, amelynek bővített anyaga kötetben is megjelent.

Betegsége és temetése

szerkesztés

2015-ben hozta nyilvánosságra, hogy hasnyálmirigyrákban szenved. Utolsó művét betegségéről és az elmúlásról írta Hasnyálmirigynapló címmel.[5][6]

2016. augusztus 2-án temették el Gannán, az Esterházy-mauzóleumban. Katolikus szertartás szerint Várszegi Asztrik pannonhalmi apát búcsúztatta. A temetésen megjelent többek között Dés László, Törőcsik Mari, Balog Zoltán miniszter, Szőcs Géza, Dragomán György, Can Togay, Muhi András, Hobo, Mácsai Pál, Eperjes Károly, Spiró György, Konrád György, Szabó T. Anna, Németh Gábor, Jelenits István és Mécs Imre.[7][8] A szertartás Dés László szaxofonszólójával kezdődött és Janis Joplin Mercedes Benz című számával zárult, melynek a végén elhangzó nevetésről Esterházy több művében is megemlékezett.[9]

Munkássága, kritikák

szerkesztés

Esterházy Pétert többnyire a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik.[10] Intertextualitás, idézetek, töredékesség, valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett elsősorban a szöveg fontos számára, arra helyezi a hangsúlyt. Írásaiban rengeteg utalás található a magyar irodalmi hagyományokra, de a német kultúrához is szorosan kötődik.

Fogadtatása nagyon kedvező volt. Számos, akkor még a pályája kezdetén lévő kritikus üdvözölte benne a friss hangot, mely „a társadalmi értelemben is lehetővé váló változások forradalmi médiumaként szolgált”.[11] (Példának okáért Balassa Péter[12] és Radnóti Sándor is méltatta.)[13] 

Az írótársak közül talán Nádas Péter fogadta a leglelkesebben a Termelési regényt.[14] „Egy regénynek alig mondható avantgardista szövegkonstrukció, amely nemcsak detronizálta a diktatúra uralkodó nyelvét, azaz nemhogy halálosan nevetségessé tette a Moszkvából irányított magyar nyelvű halandzsát, hanem kész nyelvet adott legalább két nemzedéknek.”

Nem tagadható ugyanakkor, hogy sokan már Esterházy indulása idején is erős fenntartással fogadták írásait. Köztük volt Szerdahelyi István irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Irodalmi Lexikon felelős szerkesztője és a Világirodalmi Lexikon felelős, majd főszerkesztője, aki Nyakatekertségek és hókuszpókuszok című, a Népszabadság 1981. június 3-án megjelent kritikájában az Esterházy prózával kapcsolatos aggályait részletezi. Érdekes momentum, hogy Szerdahelyi István évtizedekkel később, a Lajta Erika írónővel készített, Kivezetés a szépirodalomból című életútinterjújában is mint egy efemer kordivat képviselőjéről beszél Esterházy Péterről.[15]

Alexa Károly irodalomtörténész, a legendás Mozgó Világ című folyóirat szépprózai rovatának egykori vezetője az Esterházy Péter halálának második évfordulóján megejtett számvetésében kiemelte, hogy Esterházy nagy erénye, hogy mindig is az irodalom és a nyelv legbensőbb titkait kutatta.[16] Máshelyütt Alexa Károly így összegzi Esterházy Péterről vallott véleményét: „Esterházy helye meghatározatlan a magyar próza történetében – zárvány. Érdemben nincs út hozzá, és nincs út tőle. Legfeljebb – évtizedekkel pályára lépése után – történeti értelemben katalizátori szerepet tulajdoníthatunk neki.”[17]

Művei

szerkesztés

Prózai alkotások

szerkesztés

CD-k, hangoskönyvek

szerkesztés
  • Kertész Imre, Esterházy Péter: Egy történet
  • Esterházy Péter: Egy nő
  • Esterházy Péter. Fancsikó és Pinta
  • Esterházy Péter: Harmonia caelestis
  • Esterházy Péter: Semmi művészet
  • Esterházy Péter: Ha minden jól megy – Esszék
  • Esterházy Péter: A mi a bánat

Művei alapján készült filmek

szerkesztés
  • 1986 – Vigyázat, mélyföld!, rendező: Molnár György
  • 1986 – Idő van, rendező: Gothár Péter
  • 1987 – Tiszta Amerika, rendező: Gothár Péter (forgatókönyv)
  • 1992 – Anna filmje, rendező: Molnár György
  • 1996 – Érzékek iskolája, rendező: Sólyom András
  • 2006 – Könyveskép: Fancsikó és Pinta, rendező: Sonia El Eini
  • 2020 - Egy nő, rendező: Benkő Imola Orsolya, Szilágyi Szabolcs

Művei az alábbi idegen nyelveken jelentek meg

szerkesztés
  • angol, bolgár, cseh, dán, finn, francia, görög, holland, horvát, japán, kínai, lengyel, lett, német, norvég, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török, újhéber (ivrit), ukrán (186 önálló kötet, újrakiadásokkal együtt – 2016. júliusi állapot).[18]

Díjak, kitüntetések

szerkesztés
 
Pozsonyban, 2009. október 19-én

Tagság (válogatás)

szerkesztés

Származása

szerkesztés
Esterházy Péter családfája[38][39]
Esterházy Péter
(Budapest, 1950. ápr. 14.–
2016. július 14.)
író, matematikus 		Apja:
Esterházy Mátyás
(Budapest, 1919. márc. 25.–
Kismaros, 1998. máj. 5.)
fordító, újságíró 		Apai nagyapja:
gr. Esterházy Móric
(Oroszlány-Majkpuszta, 1881. ápr. 27.–
Bécs, 1960. jún. 26.)
miniszterelnök 		Apai nagyapai dédapja:
gr. Esterházy Miklós
(Róma, 1855. szept. 20.–
Csákvár, 1925. jan. 21.)
császári és királyi kamarás
Apai nagyapai dédanyja:
hg. Schwarzenberg Franciska
(Frauenberg, 1861. szept. 21.–
Hort, 1951. dec. 28.)
Apai nagyanyja:
gr. Károlyi Margit
(Mácsa, 1896. febr. 25.–
Budapest, 1975. jan. 12.) 		Apai nagyanyai dédapja:
gr. Károlyi Gyula
(Nyírbakta, 1871. máj. 7.–
Budapest, 1947. ápr. 23.)
miniszterelnök
Apai nagyanyai dédanyja:
gr. Károlyi Ermelinde
(Zsombolya, 1872. szept. 15.–
Oroszlány-Majkpuszta, 1955. dec. 18.)
Anyja:
Mányoki Magdolna
(Pusztafödémes, 1916. okt. 5.–
Budapest, 1980. aug. 14.) 		Anyai nagyapja:
Mányoki József

(Gyönk, 1883. aug. 4.[40][41]–
Budapest, XII.,1940. okt. 5.)

Anyai nagyapai dédapja:

Mányoki Kornél
(Gyönk, 1842. júl. 29.[42]–
Szekszárd, 1910. márc. 14.)

Anyai nagyapai dédanyja:
Tóth Aranka[40]
Anyai nagyanyja:
Moldoványi Jolán Margit

(Bonyhád, 1882. nov. 2.[41][43]–
Budapest, 1971. júl. 28.)

Anyai nagyanyai dédapja:
dr. Moldoványi István[41]
Anyai nagyanyai dédanyja:
Újfalusy Jolán[41]

Interjúk

szerkesztés

Róla szóló művek

szerkesztés
  • Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről, 1986-88; szerk. Balassa Péter; Magvető, Budapest, 1988 (JAK füzetek)
  • Wernitzer Julianna: Idézetvilág avagy Esterházy Péter, a Don Quijote szerzője; Jelenkor, Pécs, 1994 (Élő irodalom sorozat)
  • Kulcsár Szabó Ernő: Esterházy Péter; Kalligram, Pozsony, 1996 (Tegnap és ma)
  • Fuharosok. DEkonFERENCIA V. Szeged [in Mojo], 1998. április 16-17.; szerk. Müllner András, Odorics Ferenc; Ictus–JATE, Szeged, 1999 (deKON-KÖNYVek)
  • Esterházy Péter 50 éves; in: Kalligram, 2000/4.
  • Was für ein Péter! Über Péter Esterházy; szerk. Angelika Klammer; Residenz, Salzburg–Wien, 1999
  • Másodfokon. Írások Esterházy Péter Harmonia caelestis és Javított kiadás című műveiről; vál., szerk. Böhm Gábor; Kijárat, Budapest, 2003 (Kritikai zsebkönyvtár)
  • Selyem Zsuzsa: Szembe szét. Humor és szentség összefüggése Esterházy Péter prózájában; Koinónia, Kolozsvár, 2004
  • Selyem Zsuzsa–Balázs Imre József: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Scientia, Kolozsvár, 2004 (Sapientia könyvek)
  • Balassa Péter: Segédigék. Esterházy Péter prózájáról; Balassi, Budapest, 2005 (Balassa Péter művei)
  • Szabó Gábor: "...te, ez iszkol". Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című műve nyomában; Magvető, Budapest, 2005
  • Újvári Katalin: Kézfogás az irodalomban. Kertész Imre Jegyzőkönyv és Esterházy Péter Élet és irodalom című művének szövegtani-stilisztikai összehasonlítása; Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas, 2006 (Fejjel)
  • Rudaš Jutka: A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai; Kijárat, Budapest, 2006 (Kritikai zsebkönyvtár)
  • Palkó Gábor: Esterházy-kontextusok. Közelítések Esterházy Péter prózájához; Ráció, Budapest, 2007
  • Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. Három beszélgetés; Magvető, Budapest, 2010
  • Találunk szavakat. Válogatott írások Esterházy Péter műveiről (1974-2008); szerk. Palkó Gábor, Péczely Dóra, Magvető, Budapest, 2010
  • Magyar Miklós: A posztmodern kelgyó enfarkába harap. Esterházy Péter és a francia új regény; Holnap Magazin, Székesfehérvár, 2014
  • Az évek iszkolása. Esterházy Péter és Marianna D. Birnbaum beszélget; Magvető, Budapest, 2015
  • A megrendülés segédigéi. EP, 1950-2016; összeáll., szerk. Kőrössi P. József; Noran Libro, Budapest, 2016 + CD
  • A hiány felmérése. Emlékülés az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet és a Magvető Kiadó szervezésében. Budapest, 2016. július 29.; szerk. Hermann Veronika, Szegő János; Magvető, Budapest, 2016 (Esterházy-füzetek)
  • Dora Kaprálová: Egy férfi. Válasz Esterházy Péternek; ford. J. Hahn Zsuzsanna; Typotex, Budapest, 2016 (Typotex világirodalom)
  • Magyar Miklós: Esterházy triptichon; Magyar Miklós, Budapest, 2017
  • Magyar Miklós: Én. Én. Én. Én. Esterházy Péter; Napkút Kiadó, Budapest, 2021

Egyéb

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ http://nol.hu/kultura/elhunyt-esterhazy-peter-1623703
  2. ↑ http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/gyasz-elhunyt-esterhazy-peter-cikkunk-folyamatosan-frissul/ptdvmlz
  3. ↑ „Nekem csak a szavak kellettek” – Interjú Esterházy Péterrel, marieclaire.hu
  4. ↑ Esterházy Péter profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján – életrajz, digitalizált könyvek, bibliográfia, szakirodalom Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, pim.hu
  5. ↑ Népszava: Elhunyt Esterházy Péter (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  6. ↑ Esterházy Péter legújabb könyve egy őszinte vallomás a hasnyálmirigyrákjáról (magyar nyelven). https://www.life.hu/. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  7. ↑ https://index.hu/kultur/2016/08/02/esterhazy_peter_a_lelek_es_a_szellem_arisztokrataja_volt/
  8. ↑ Elbúcsúztatták Esterházy Pétert Archiválva 2016. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben nepszava.hu, 2016.08.02
  9. ↑ https://hvg.hu/kultura/20160802_esterhazy_peter_temetes
  10. ↑ A posztmodern. Fazekas Kulturális Enciklopédia. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  11. ↑ Szabó Gábor: EP, egy konzervatív posztmodern; Forrás folyóirat, 1980)
  12. ↑ Balassa Péter: Segédigék Esterházy Péter prózájáról című, a Balassi Könyvkiadónál megjelent kötetének fülszövege
  13. ↑ Radnóti Sándor Esterházy Péter című cikke kapcsolatuk történetéről, s véleményének alakulásáról (Élet és irodalom, 2017. június 30.)  
  14. ↑ Radnóti Sándor: Esterházy Péter című cikkében Nádas Péter véleményének idézése (Élet és irodalom, 2017. június 30.)  
  15. ↑ Lajta Erika: Kivezetés a szépirodalomból;  L’ Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2022, 115-119. oldal
  16. ↑ Alexa Károly: A padisah sátra ­­– Hol a helye Esterházy Péternek és életművének? című cikk a Magyar Idők 2018. augusztus 4-i számában
  17. ↑ Alexa Károly: Egy mondat helye a történetben (az Országút című folyóirat idézi)
  18. ↑ HUNLIT A Magyar Könyv Alapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa. www.hunlit.hu. [2016. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
  19. ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 30.)
  20. ↑ Kertész fényéből mindenkinek jut. kisalfold.hu, 2002. október 26. [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  21. ↑ http://www.litera.hu/hirek/olasz-irodalmi-dij-esterhazy-peternek
  22. ↑ http://www.irokboltja.hu/?t=uveggolyo
  23. ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 30.)
  24. ↑ http://www.kronika.ro/kultura/esterhazy_peter_roman_nivodija
  25. ↑ http://24.hu/elet-stilus/2007/09/21/esterhazy_parti_nagy_is/
  26. ↑ http://www.litera.hu/hirek/ujabb-olasz-dij-esterhazynak
  27. ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 30.)
  28. ↑ Angelus 2008 (lengyel nyelven). angelus.com.pl. [2014. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 18.)
  29. ↑ Index.hu
  30. ↑ Osztrák díjjal tüntették ki Esterházy Pétert. Inforádió, 2009. október 23. [2016. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  31. ↑ Kelen Károly: Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak. Népszabadság Online, 2009. október 23. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  32. ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20100504-megkapta-a-legmagasabb-roman-irodalmi-kituntetest-esterhazy-peter.html
  33. ↑ http://www.litera.hu/hirek/esterhazy_peter_nyerte_az_evad_legjobb_magyar_dramaja_dijat
  34. ↑ Babits Mihály Alkotói Emlékdíj átadása. Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2012. november 29. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  35. ↑ http://www.zeit.de/kultur/literatur/2012-11/jeanette-schocken-preis-peter-esterhazy
  36. ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 30.)
  37. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=iXbXYclZV08
  38. ↑ Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J. Budapest: Natura. 1990. 352–380. o. ISBN 963-234-313-1  
  39. ↑ Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O. Budapest: Tellér. 1993. 29–40. o. ISBN 963-817-800-0  
  40. ↑ a b Family search, indexelt anyakönyvi bejegyzés, Hozzáférés: 2017. július 15. Országos Levéltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 1,921,057. https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VKN8-TGD
  41. ↑ a b c d Family Search Házassági bejegyzés, hozzáférés: 2017.07.15. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTBS-55H?cc=1452460&wc=92QT-VZ9%3A40678301%2C43353801%2C1077297501
  42. ↑ Family search, indexelt anyakönyvi bejegyzés, 2017. július 15 Országos Levéltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 1,921,058. https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFRY-WPQ
  43. ↑ Family search indexelt születési bejegyzés, Hozzáférés 2017.7.15 https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKR2-Y2V;

További információk

szerkesztés
 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Esterházy Péter témában.

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esterházy_Péter&oldid=27393754”