Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend

A Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend a középkori, klasszikus lovagi hagyományok követője és ápolója. Azzal a céllal alapították 1993-ban, hogy egyesületi keretek között összefogja a korabeli Magyarország történelme, hadi- és udvari kultúrája iránt fogékony, a diósgyőri vár vonzáskörében élő borsodi hagyományőrzőket.

Tevékenysége

Bemutatóik alkalmával átélhető, milyen is lehetett egy aranysarkantyús lovag vagy egy udvarhölgy élete a 14. században. Műsoraik keretében a várlátogatók megismerhetik Nagy Lajos király udvartartását, láthatnak:

gyalogos - fegyveres és pusztakezes -, szabad küzdelem jellegű párviadalokat:
- hosszúkard hosszúkard ellen,
- egykezes kard egykezes kard ellen,
- egykezes kard és hárítótőr hasonló fegyverzet ellen,
- pajzs és bárd azonos fegyverzet ellen,
- pajzs és láncos buzogány más fegyverzet ellen,

Ezek a fegyverek több korszakot is felölelnek. Valamennyi eszköznek a használata komoly fizikai felkészültséget és speciális tudást igényel. A kardok használata elsősorban vívóalapokra épül, ezeket a korabeli vívókódexekből ismerhetjük meg, tanulmányozhatjuk és aztán próbáljuk elsajátítani.

– Lénárt Attila^[1]

hajítófegyver- és íjász bemutatót,
fegyver- és viseletbemutatót,
középkori táncokat,
drámajátékokat:
- „boszorkányégetés”,
- Sárkányölő Szent György lovag legendája (a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend és Heffner Attila drámajátéka és harci bemutatója):^[2]
  - Sárkány: Lénárt Attila
  - Mesemondó, szöveg: dr. Lovász Emese
  - Zene, dob, ének: Heffner Attila
- Keresztelő János és Salome,
- János-passió.^[3]

A vár lovagterme

Az életmód- és vívásrekonstrukcióhoz megfelelő környezetet biztosít a 2014-ben felújított diósgyőri vár. A bemutatókat – az időjárástól függően – a hangulatos belső udvarban vagy a Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb gótikus lovagtermében tekinthetik meg a nézők. A lovagrend tagjai rendszeresen szerepelnek a hollókői várban rendezett történelmi fesztiválokon.^[4]^[5]

Története

A hagyományőrző csapatot 1993-ban alapította Lénárt Attila és Lovász Emese,^[6] azzal a céllal, hogy a haditorna eszközeivel jelenítsék meg Nagy Lajos király udvarának mindennapjait, közérthető módon, de tudományos igényességgel mutassák be az Anjou-kort.^[7] Az egyesület tevékenységének egyik hangsúlyos területe a középkori harci kultúra, a történelmi európai harcművészetek alapos tanulmányozása.

Lénárt Attila

25 éven keresztül volt a diósgyőri hagyományőrző csapat vezető oktatója (középkori vívás, birkózás, közelharc stb.). 2019 augusztusában a jubileumi, XX. Középkori forgatag rendezvényen a lovagrend tagjai ünnepélyesen búcsúztatták a leköszönő harcművészeti oktatót.^[8]

Lovász Emese

Dr. Lovász Emese régész – a Magyar Régész Szövetség alapító tagja – folytatta a Diósgyőri vár környéki feltárási munkálatokat, melyeket Czeglédy Ilona kezdett el 1962-ben. 2002-ben kutatásokat végzett a vizesárok, az egykori Huszárvár, a Várfürdő, és a feltételezett legkülső kerítések helyszínein. 2011-ben feltárta egy Árpád-kori falu házait a későbbi Lovagi tornák területén. Közreműködött a Diósgyőri vár felújításának I. ütemében: Lovász Emese készítette az új kiállítási koncepciót és forgatókönyvet, amely alapján megelevenedik a korábbi romos műemlék.

2017-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki „a történelmi jelentőségű Diósgyőri vár rekonstrukcióját előkészítő történeti és régészeti kutatások során nyújtott értékes munkája elismeréseként.”^[7]^[9]

Érdekességek

A diósgyőri várban rendezett középkori jellegű fesztiválok – pl. A Királynék tavasza (április), Diósgyőri várjátékok (május), Középkori forgatag (augusztus) – során dr. Lovász Emese, a Herman Ottó Múzeum régésze személyesítette meg Kotromanić Erzsébetet, I. Lajos király feleségét, míg férje, Lénárt Attila jelenítette meg I. Lajost, a lovagkirályt.^[10]
A lovagrend tagjai (Boholy Kristóf, Mandzák Ákos, Lénárt Attila, Lovász Emese)^[11] szerepelnek a Pazirik Informatikai Kft. által készített egyik filmben, amely Diósgyőr várát mutatja be hagyományos mozgóképekkel ötvözött 2D- és 3D-animáció, illetve légifelvételek segítségével.^[12] Lovász Emese szakértőként is közreműködött a film elkészítésében.

Jegyzetek

↑ Budai Gábor: Ismét élettel és izgalommal telik meg a Diósgyőri vár!'. [2017. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
↑ Sárkányölő Szent György lovag legendája. youtube.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 15.)
↑ A Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend nagypénteki János-passió előadása
↑ Pünkösdölés és középkori várjáték Hollókőn (2015)
↑ Kenyérszegés és ostromjáték Hollókőn
↑ Interjú Dr. Lovász Emese régésszel^{[halott link]}
↑ ^a ^b Vár
↑ Király urunk (2019)
↑ 'Balog Zoltán állami kitüntetéseket adott át'. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
↑ Boon
↑ Csapattagok
↑ Régi váraink, új fényben (Diósgyőr)

Források

↑ Vár: A tárgyak mögött rejlő lélek kutatója (2017)
↑ Boon: Arcok a megyéből: Lovász Emese régész – A vár régésze a királyné szerepében (2012) Archiválva 2017. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Videók

Egész szívvel – Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend. youtube.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)

Kapcsolódó szócikkek

Miskolc-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Budai Gábor: Ismét élettel és izgalommal telik meg a Diósgyőri vár!'. [2017. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)

[2] Sárkányölő Szent György lovag legendája. youtube.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 15.)

[3] A Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend nagypénteki János-passió előadása

[4] Pünkösdölés és középkori várjáték Hollókőn (2015)

[5] Kenyérszegés és ostromjáték Hollókőn

[6] Interjú Dr. Lovász Emese régésszel^{[halott link]}

[Vár_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] Vár

[8] Király urunk (2019)

[9] 'Balog Zoltán állami kitüntetéseket adott át'. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)

[Boon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10] Boon

[11] Csapattagok

[12] Régi váraink, új fényben (Diósgyőr)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]