Demsus

falu Romániában, Hunyad megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 23.

Demsus (románul Densuș, németül Demsdorf) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Demsus (Densuș)
Demsus falu látképe északról
Demsus falu látképe északról
Demsus címere
Demsus címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségDemsus
Rangközségközpont
Irányítószám337205
SIRUTA-kód89357
Népesség
Népesség349 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség2,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4–600 m
Terület136,12 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 34′ 49″, k. h. 22° 47′ 27″45.580215°N 22.790964°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 49″, k. h. 22° 47′ 27″45.580215°N 22.790964°E
Demsus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Demsus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hátszegtől 12 km-re nyugatra fekszik.

Története

szerkesztés

1360-ban Domsus, 1404-ben Domsos, 1504-ben Dompsos, 1733-ban Demsus néven említették. Első említésekor, 1360-ban Dusa nevű kenéze és Dalk nevű román papja bukkant fel.

A 1620. században ortodox (majd görögkatolikus) és református gyülekezete is volt, amelyek közösen használták középkori templomát. 1701-ben a környék református nemesei demsusi székhellyel szervezték újra egyházukat. 1808-ban járási székhely volt.[1]

1910-ben Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. Legnagyobb birtokainak tulajdonosai Simén Béla (bérelte Dušan Milošević), Mara László, br. Lónyay Menyhért és Margit és a község voltak. Híres gyümölcstermesztő falu volt, almát exportra is termelt.[2] Az 1930-as években a kobakalma (cucurbetos), úri (domnești), júliusi csíkos (dungate de iulie), júliusi piros (roșii de iulie), szürke (suri), bánáti (bănățesc) és reinette rose fajtákat termesztették.[3]

Népessége

szerkesztés
  • 1850-ben 1254 lakosából 1065 volt román, 145 cigány és 36 magyar nemzetiségű; 1206 görögkatolikus, 24 római katolikus, 15 református vallású.
  • 1900-ban 823 lakosából 754 volt román, 64 magyar és 5 német anyanyelvű; 761 görögkatolikus, 26 református, 21 római katolikus, 9 unitárius és 5 zsidó vallású.
  • 2002-ben 392 román nemzetiségű lakosából 353 volt ortodox, 26 pünkösdista, 7 baptista és 6 adventista vallású.
 
Középkori templom

Látnivalók

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés
  1. Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
  2. Ovid Densusianu: Graiul din Țara Hațegului. Opere, 1, București, 1968, 408.
  3. Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 146–7. o.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés