Demsus
Demsus (románul Densuș, németül Demsdorf) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Demsus (Densuș) | |||
Demsus falu látképe északról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Hunyad | ||
Község | Demsus | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 337205 | ||
SIRUTA-kód | 89357 | ||
Népesség | |||
Népesség | 349 fő (2021. dec. 1.) | ||
Népsűrűség | 2,56 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 4–600 m | ||
Terület | 136,12 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 34′ 49″, k. h. 22° 47′ 27″45.580215°N 22.790964°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 49″, k. h. 22° 47′ 27″45.580215°N 22.790964°E | |||
Demsus weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Demsus témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésHátszegtől 12 km-re nyugatra fekszik.
Története
szerkesztés1360-ban Domsus, 1404-ben Domsos, 1504-ben Dompsos, 1733-ban Demsus néven említették. Első említésekor, 1360-ban Dusa nevű kenéze és Dalk nevű román papja bukkant fel.
A 16–20. században ortodox (majd görögkatolikus) és református gyülekezete is volt, amelyek közösen használták középkori templomát. 1701-ben a környék református nemesei demsusi székhellyel szervezték újra egyházukat. 1808-ban járási székhely volt.[1]
1910-ben Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. Legnagyobb birtokainak tulajdonosai Simén Béla (bérelte Dušan Milošević), Mara László, br. Lónyay Menyhért és Margit és a község voltak. Híres gyümölcstermesztő falu volt, almát exportra is termelt.[2] Az 1930-as években a kobakalma (cucurbetos), úri (domnești), júliusi csíkos (dungate de iulie), júliusi piros (roșii de iulie), szürke (suri), bánáti (bănățesc) és reinette rose fajtákat termesztették.[3]
Népessége
szerkesztés- 1850-ben 1254 lakosából 1065 volt román, 145 cigány és 36 magyar nemzetiségű; 1206 görögkatolikus, 24 római katolikus, 15 református vallású.
- 1900-ban 823 lakosából 754 volt román, 64 magyar és 5 német anyanyelvű; 761 görögkatolikus, 26 református, 21 római katolikus, 9 unitárius és 5 zsidó vallású.
- 2002-ben 392 román nemzetiségű lakosából 353 volt ortodox, 26 pünkösdista, 7 baptista és 6 adventista vallású.
Látnivalók
szerkesztés- A demsusi templom.
- Mara-kúria.
- Nopcsa-kúria.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1837. november 19-én Aron Densușianu filológus.
- Itt született 1846. április 18-án Nicolae Densușianu, a mitikus dák civilizáció megkonstruálója.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
- ↑ Ovid Densusianu: Graiul din Țara Hațegului. Opere, 1, București, 1968, 408.
- ↑ Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 146–7. o.
További információk
szerkesztés- Fényképek a Mara-kúriáról[halott link] és a Nopcsa-udvarházról[halott link]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésKépek
szerkesztés-
Nopcsa-udvarház
-
Demsusi asszonyok (Adler Lipót felvételei a 20. század elejéről)