Debreczeni József (író)
Brunner József, írói nevén Debreczeni József (Budapest, 1905. október 13. – Belgrád, 1978. április 26.) író, újságíró, műfordító, költő, drámaíró.
Debreczeni József | |
Született | Brunner József 1905. október 13. Budapest, Magyar Királyság |
Elhunyt | 1978. április 26. (72 évesen) Belgrád, Jugoszlávia |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | Híd Irodalmi Díj (1975)[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A szabadkai Napló és a budapesti Ünnep című lapok szerkesztője volt, ahonnan a zsidóellenes törvények miatt elbocsátották. Három év munkaszolgálat után Auschwitzba deportálták, erről Hideg krematórium című táborregényében számolt be.[2] Kényszermunkát és több koncentrációs tábort is átvészelt (AL Falkenberg, más néven Eule, Sowina, AL Fürstenstein, Książ-kastély , Wałbrzych), végül a lengyelországi Dörnhauban , a Gross-Rosen koncentrációs tábor egyik Project Riese[3] altáborába került.[4]
1945 után Belgrádba költözött,[5] vajdasági és belgrádi újságok munkatársa lett, és műfordítással is foglalkozott. Elnyerte a Híd-díjat , a volt Jugoszlávia magyar irodalmának legmagasabb kitüntetését.[6][5]
A 2023-as újbóli megjelenésekor igen kedvező kritikát kapott Cold Crematoriumot az első ottani megjelenést követően kétszer is újranyomták Szerbiában, de Magyarországon csak 2024-ben adták ki, annak ellenére, hogy a kommunista uralom éveiben tabunak számító holokauszt iránti erős érdeklődés övezte.[4] Alexander Bruner, Debreczeni bátyjának, Mirko Brunernek a fia a könyv utószavában azt írja, hogy Mirko „számos kísérletet tett az érdeklődő amerikai kiadók felé a könyv angol nyelvű lefordítására és kiadására”, miközben az 1950-es években jugoszláv diplomataként Washingtonban állomásozott, de „minden körben visszautasították”.[2] A New York Times egyik áttekintése arról számolt be, hogy „a könyv évtizedekig homályban maradt, a hidegháborús politika szorításában – a Nyugat számára túl szovjetfilozófiai, a Kelet számára túl zsidóközpontú.[7]
Művei
szerkesztés- Történet (versek, Zombor, 1925)
- Bazsalikom: modern szerb költők antológiája (Szenteleky Kornéllal közösen, Szabadka, 1928)
- Miss Universum (regény, Szabadka, 1929)
- Illetlen utca (dráma, Bp., 1933)
- Az első félidő (ifjúsági regény, Sebők Imre rajzaival, Bp., 1939)
- Tündöklő tájon (versek, Újvidék, 1949)
- Hideg krematórium (Hladni krematorijum, naplóregény, Beograd, 1951)
- Hideg krematórium (Auschwitz regénye) – Jelenkor, Budapest, 2024 · ISBN 9789635183104
- Vacsoracsillag (versek, Újvidék, 1952)
- Hihetetlen nyár (Neverovatno leto, regény, 1955)
- Belgrádi éjfél (válogatott versek, Újvidék, 1958)
- Emberhús (Ljudsko meso : izbrane pripovetke, elbeszélések, Újvidék, 1958)
- Csodabolt (próza, Újvidék, 1959)
- Szamár a hegyen (szatírák, Újvidék, 1962)
- Dal legyen a jel (válogatott versek, Újvidék, 1966)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03154.htm
- ↑ a b Cold crematorium: reporting from the land of Auschwitz. New York: St. Martin's Press (2023. december 11.). ISBN 1250290538
- ↑ Riese (németül "óriás") a náci Németország építési projektjének kódneve volt 1943 és 1945 között.
- ↑ a b „Review: A seasoned reporter’s eye makes this Holocaust memoir unforgettable”, Washington Post, 2024. február 29. (Hozzáférés: 2024. március 1.)
- ↑ a b József Debreczeni, Bruner. mek.oszk.hu (Hungarian Biographical Lexicon) . (Hozzáférés: 2024. március 1.)
- ↑ Debreczeni József a Macmillan Publishers oldalán
- ↑ Kaiser, Menachem. „How to Talk About Auschwitz”, The New York Times, 2024. január 23. (Hozzáférés: 2024. március 13.) (amerikai angol nyelvű)
További információk
szerkesztés- Debreczeni József: Hideg krematórium – ismertető a Szombat című lapban
- Debreczeni József A magyar irodalom történetében