Darázsölyv
A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2]
Darázsölyv | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pernis apivorus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A darázsölyv elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
költözési útvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Darázsölyv témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Darázsölyv témájú médiaállományokat és Darázsölyv témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Falco nembe Falco apivorus néven.[3]
Előfordulása
szerkesztésEurópában és Ázsia nyugati részének tölgyeseiben fészkel, télen Afrikáig vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők és szavannák.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
szerkesztésMagyarországon rendszeresen fészkelő, április és szeptember között figyelhető meg.[5]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 52–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135–150 centiméteres, testtömege pedig 360–1040 gramm.[5] A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen.
Életmódja
szerkesztésDarazsakkal, méhekkel, ezek lárváival és bábjaival táplálkozik.[5] Követi a hazatérő rovarokat, majd szétdúlja a fészküket, úgy fogyasztja el a mézet, lárvákat, kifejlett méheket.
Szaporodása
szerkesztésTölgyesek fáira rakja gallyakból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 33-34 napig kotlik.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állományát 500-750 párra körüli (1998-2001) és stabil.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6