Darázsölyv

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 18.

A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Darázsölyv
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Darázsölyvformák (Perninae)
Nem: Pernis
Faj: P. apivorus
Tudományos név
Pernis apivorus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A darázsölyv elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   költözési útvonal
A darázsölyv elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Darázsölyv témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Darázsölyv témájú médiaállományokat és Darázsölyv témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Falco nembe Falco apivorus néven.[3]

Előfordulása

szerkesztés

Európában és Ázsia nyugati részének tölgyeseiben fészkel, télen Afrikáig vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők és szavannák.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

szerkesztés

Magyarországon rendszeresen fészkelő, április és szeptember között figyelhető meg.[5]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 52–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135–150 centiméteres, testtömege pedig 360–1040 gramm.[5] A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen.

 
A fán ...
 
és a levegőben

Életmódja

szerkesztés

Darazsakkal, méhekkel, ezek lárváival és bábjaival táplálkozik.[5] Követi a hazatérő rovarokat, majd szétdúlja a fészküket, úgy fogyasztja el a mézet, lárvákat, kifejlett méheket.

Szaporodása

szerkesztés

Tölgyesek fáira rakja gallyakból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 33-34 napig kotlik.

 
Tojásai ...
 
és egy fiatal példány

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állományát 500-750 párra körüli (1998-2001) és stabil.[5]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

További információk

szerkesztés