Dékány András (író)

(1903-1967) magyar író, újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 19.

Dékány András (Kecskemét, 1903. január 11.[6]Budapest, 1967. május 30.) magyar író, újságíró.

Dékány András
Vajda M. Pál felvétele
Vajda M. Pál felvétele
SzületettDékány András István János
1903. január 11.[1][2]
Kecskemét
Elhunyt1967. május 30. (64 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozása
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1961)
SírhelyeFarkasréti temető (17/1-1-332)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dékány András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dékány János királyi alügyész és felsővályi Vályi Gabriella fia. 1920-tól volt tengerész, műszerész, ügynök, asztalos, 1930-tól újságíró, kritikus. Kecskeméten érettségizett, majd Angliából küldött tudósításokat budapesti lapoknak. Hazatérve 1927-től a Magyarság, 1934 és 1944 között az Új Magyarság belső munkatársa, de más lapokban (például a Franklin Társulat által kiadott Tükörben és a Herczeg Ferenc-féle Új Időkben) is publikált. 1941-ben a Magyar Cserkészszövetség sajtóelőadója és vitorlásversenyző lett. A Velencei-tónál vásárolt hétvégi házában gyakori vendég volt Jávor Pál, a színészkirály is, akivel gyakran horgászott. 1945 után a XI. kerületben dolgozott elöljáróként, majd természetkutatással foglalkozott.

Munkássága

szerkesztés

Dékány már a harmincas évektől írt regényeket, színműveket. Csínom Palkó című rádiójátékából Farkas Ferenc zenéjével népszerű daljáték, 1973-ban film készült. Ugyancsak Farkas Ferenccel közös műve a rádióoperettként népszerűsített Zeng az erdő című műve, amelyet a Magyar Rádió mutatott be 1953 februárjában Szécsi Ferenc rendezésében, Sárdy Jánossal a főszerepben.

A legkedveltebb ifjúsági szerzők közé tartozott. Különösen népszerű volt – és népszerű ma is – tengerészregény-sorozata, amelynek főhőse Turkovich Daniló kapitány, a tudós természetbúvár, a hajók, tengerek és szelek ismerője és ismertetője.

A tengerészregény-sorozat kötetei

szerkesztés
  • Matrózok, hajók, kapitányok (regény, 1958)
  • Kalózok, bálnák, tengerek (regény, 1959)
  • Csempészek, hősök, kikötők (regény, 1960)
  • Az elveszett sziget (regény, 1961)
  • Az óceán császára (regény, 1962)
  • Jokkó visszatér (ifjúsági regény, 1963)

A Monostory Balázs-sorozat

szerkesztés
  • Kossuth Lajos tengerésze (regény, 1964)
  • A fekete herceg (regény, 1966)
  • Mexikói legények (regény, posztumusz, 1968)

Életrajzok

szerkesztés
  • A fiúk királya – Lord Robert Baden-Powell élete (1940)
  • A huszadik század világvándorai (1942)
  • A nagy kapitány – Ferdinand Magellán élete (1963)
  • A Sarkvidék meghódítója – Roald Amundsen élete (1966)

További művei

szerkesztés
  • Félálomban (regény, 1929)
  • A gyár (regény, 1933)
  • Ruhr (regény, 1934)
  • Aranysziget (népszínmű, 1938)
  • Ludas Matyi (Laurisin Miklóssal; zenés népi játék, bemutató: Szegedi Városi Színház, 1939)
  • Tátrai tüzek (elbeszélések, 1939)
  • Végig Kárpátalján (útirajz, 1941)
  • A Mosolygó történelem (1941)
  • Kétszáz négyszögöl (karcolatok, 1941)
  • A folyam dala (regény 1942; Egy csónak eltűnt címmel 1944)
  • Vitézi énekek a XVI. századtól a XX. századig (1942)
  • Andrea udvarháza (regény, 1944)
  • A színház szerelmese (film forgatókönyv, R.: Martonffy Emil, 1944)
  • Csínom Palkó (rádiójáték, 1951; színes magyar romantikus kalandfilm, 1973)
  • Náderdőben vadmadár (karcolatok, 1955)
  • Afrikából jöttek (mese regény, 1958)
  • A Föld lakói (társszerző; ifjúsági-ismeretterjesztő, 1961)
  • A gyöngyhalászok titka (ifjúsági regény, 1962)
  • Robinson utolsó kalandja (regény, 1967)
  • S.O.S. Titanic! (regény, 1967)
  • A világ és az ember (társszerző; ifjúsági-ismeretterjesztő, 1971)
  • Bem apó kisdobosa (elbeszélés, 1974; Kisdobosok Évkönyve '75, 125. oldal)
  • A Kiadói Főigazgatóság kalandos-fantasztikus pályázatán első díjat nyert a Matrózok, hajók, kapitányok – kalandok az Adrián című regényével (1958)
  • József Attila-díj (1961)

Emlékezete

szerkesztés
 
Sírja a Farkasréti temetőben (17/1-1-332).

További információk

szerkesztés