Décse (település)
Décse, 1910-ig Diécs (románul: Dieci) falu Romániában, Arad megyében.
| Décse (Dieci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Décse |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Décse |
| Irányítószám | 317115 |
| SIRUTA-kód | 10710 |
| Népesség | |
| Népesség | 691 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′, k. h. 22° 15′46.316667°N 22.250000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′, k. h. 22° 15′46.316667°N 22.250000°E | |
 | |
| Décse weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete
szerkesztésEredeti neve a többes számú román dieci ('deákok') alakból való, legalábbis így értelmezték első felbukkanásakor, amikor párhuzamos magyar alakja Deákfalva volt. (1613-ban Diecz alias Deákfalva, majd 1619-ben Deakfalva, és még 1808-ban is Diécs, Deákfalva vagy Diákfalva.) A helységnévrendezéskor, 1907-ben a Diák új nevet állapították meg számára, majd miután a község tiltakozott nevének megváltoztatása ellen, Arad vármegye ötletéből és pusztán a hasonló hangzás alapján a Décse új nevet kapta.[2]
Fekvése
szerkesztésBorossebestől 22 kilométerre délkeletre, a Fehér-Körös jobb partján fekszik.
Népesség
szerkesztésEtnikai és vallási megoszlás
szerkesztés- 1839–40-ben 911 ortodox és tizenöt római katolikus lakosa volt.
- 1910-ben 1297 lakosából 1254 volt román és 39 magyar anyanyelvű; 1252 ortodox és 34 római katolikus vallású.
- 2002-ben 794 lakosából 793 volt román nemzetiségű; 672 ortodox és 117 baptista vallású.
Története
szerkesztésRomán falu volt Zaránd, majd 1746-tól Arad vármegyében. 1692-ben a Cocnari-dombon állt fatemploma. A 19. század első felében lakossága több közeli, kisebb falu lakóinak beköltözésével gyarapodott. Sara/Szára lakói 1804 után, a krajcsovaiak 1810-ben, a zemerzeliek 1818 után kezdtek Diecsre költözni. 1816-ban hozzácsatolták az 1692-ben már biztosan létező Dumbravica falut, amely nem azonos a délebbre, a Maros közelében ma is létező Dumbravicával.[3] Krajcsovának 1754-ben épült fatemploma is volt és 1828-ban még lakták.
Dumbravica faluban volt a főhadiszállása azoknak a déznai Petru Baciu és Urs Ribița vezette útonállóknak, akik Forray András alispánt 1784. július 27-én elrabolták soborsini kastélyából. Forray beleegyezett, hogy a húsz haramia számára kegyelmi kérvényt ír, de a kérvény ügye több okból is elhúzódott. Először is, az erdőben további szegénylegények rejtőztek, akik a maguk számukra is kegyelmet kértek. Forrayval a betyárok két nap alatt jutottak el Gurahoncra, az ottani pap házába, ahol Forray meg is írta a latin nyelvű kérvényt. A rablóknak azonban Aradról kellett latinul tudó bizalmi embert hozatniuk, hogy ellenőrizzék a levél tartalmát. Ezalatt a vármegyei tisztikar is pontos tudomást szerzett a történtekről, és az aradi ortodox püspököt küldte tárgyalni Baciuékhoz. A püspök a vármegyei urak kíséretében Dumbravicára érkezett, ahol az ötvenhat rabló közül huszonheten a kegyelemért cserébe hűségesküt tettek. Ekkor azonban kiderült, hogy közülük többen, köztük Baciu is, katonaszökevények voltak. Ezután a rablók kihátráltak az egyezségből, később nagy részük csatlakozott az Arad megyére is kiterjedő parasztfelkeléshez. Annak leverése után vezetőiket kivégezték.
Gazdaság
szerkesztés- Andezitbánya (1955 óta).
Források
szerkesztés- Pavel Vesa: Din istoria comunei Dieci (jud. Arad). Arad, 1999
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 90. o.
- ↑ Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 2006, 211. o.
További információk
szerkesztés- A falu úrbéri térképe 1790-ből [1]