Csodaszarvas

a magyar népi hagyományokban ismert, Isten által küldött mitikus vezérállat
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 16.

A csodaszarvas a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban ismert, Isten által küldött mitikus vezérállat.[1] Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg az ősmagyar vallásban. A magyar kutatók szerint keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsalád. Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas-mondát, mely később a keresztény Szent Eustachiusnak és Szent Hubertusznak, a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjének mondakörével keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe. A zöldhalompusztai fejedelmi sírból előkerült aranyszarvas egy szkíta törzsfő hatalmi jelvénye lehetett.[2][3]

Szkíta aranyszarvas
Ábrázolása a Képes krónikában
Csodaszarvas-ábrázolások: Törtel és Zbelovska Gora

A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap jelképe.

A hun-magyar mondakörben

szerkesztés

A szarvas a török mitológiában a turul totemmadár és Asena, az anyafarkas mellett az egyik legfontosabb lény. Kazahsztánban már az i. e. 4. századból ismert szarvasábrázolás.[4] A 8. századi köktürk Bilge kagán sírjában szarvasokat ábrázoló aranyszobrokat találtak, a mitikus szarvas neve Puura. A köktürkök szomszédait nem csak tokuz oguz (kilenc oguz), hanem tokuz boynuzlu (kilenc szarvas) néven is említik. Tengri birodalmát, az égboltot jelképezik, miközben ágas-bogas agancsuk a török népek rokonságára utal.[5]

Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum, (A hunok és a magyarok cselekedetei) című művében[6] maradt fenn az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt -akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak- új, letelepedésre alkalmas területre vezette vadászatuk közben egy szarvas. A csodaszarvas mondája a Képes krónikában is megtalálható.[7]

A magyar őstörténetről valószínűleg létezett egy ősgeszta a 11. században, amely azonban nem maradt fenn. Balassa István és Ortutay Gyula vélekedése szerint, a Csodaszarvas-monda eredete ez a 11. századi ősgeszta lehetett.[8]

A 6. században élt Iordanes ravennai püspök, római történetíró De origine actibusque Getarum röviden Getica (A geták eredetéről és tetteiről) című művében megírta a csodaszarvas-legendát, amit átvettek tőle[9] a középkori magyar krónikások és „A magyar történelem tizedei” című művében Antonio Bonfini is.[10]

László Gyula szerint: „(…)mind az onogur-avar-magyar népnél, mind pedig Árpád magyarjainál kimutatható a szkíta hagyományréteg. Nekünk is szarvas volt az ősi istenasszonyunk, vezető állatunk, akárcsak a szkítáknak.”[11] A mi csodaszarvasmondánkban egyfelől vezérlő állat, másfelől pedig termékenységszimbólum, hiszen az ő révén találja meg Hunor és Magor a királylányokat és népes kíséretüket, akiktől aztán a hunok és magyarok népes sokasága ered.

Szerepének hasonlósága a magyar ősvallásban és a kereszténységben

szerkesztés

Dienes István szerint a Csodaszarvas-monda egységesítő szerepet töltött be az ősi magyar hitvilágban, sőt, a kereszténységben is hasonló szereppel bír. "Miként nyelvében, szokásaiban, vallásában is eggyé vált az új haza népe, és egyként vallhatta magának a magyarok eredethagyományát, hogy őseiket, a legendás testvérpárt e varázslatos tüneményként megjelenő kecses ünő termékeny vidékre csalogatta, asszonyokhoz segítette, s így megsokasította. Jelképi erejű, hogy századokkal később is, a téli napforduló idején végzett évkezdő, varázsló népi játékok alkalmával, a regöléskor felhangzó énekváltozatok egyikben István királynak egy szarvas jelenik meg, amely a keresztény legenda hasonló alakja mellett is a magyar hagyomány csodaszarvasát idézi. Az ének csodafiúszarvasa az égből száll alá, homlokán fényes napot, oldalán a holdat, testén a csillagokat, ágas-bogas szarvain gyújtatlan-gyulladó, oltatlan-elalvó gyertyákat hordoz; új utakra vezérlő isteni követ, aki épp azért ereszkedik alá, hogy a kegyes uralkodót megtérítse, s az ősi csodaszarvas módjára ismét megfordítsa népe sorsát, elhozza mindenki számára a keresztények istenének kegyelmét, és az Ő bőségében részesítse őket."[12]

A szarvas vezérlő szerepe keresztény köntösben is ugyanaz marad: miként egykoron Hunort és Magort vezérlé a magyarság kialakulása felé, úgy vezérli most István királyt a kereszténységbe. A magyar néphagyományban tehát a kereszténység felvételével a csodaszarvas-motívum szerves kiegészülése ment végbe, immáron keresztény mondanivalóval.

Nemzetközi analógiák

szerkesztés

A csodaszarvas és a rá vadászó férfipáros legendája más népeknél is megvolt, az ókori görögöknél biztosan. A mellékelt képet Pella ógörög városában találták, padlócsempén.

 
Az ógörög Pella városában talált, szarvasvadászatot ábrázoló csempe kb. Kr.e. 300-ban készült. A jobboldali alak valószínűleg Nagy Sándor, baloldalt hűséges társa Hephaestion látható

A középkori mondákban

szerkesztés

Egy csodálatos szarvas szerepelt Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok viselt dolgai) című művében Bars vezérről és Bars vára alapításáról szóló fejezetében is.[13]

Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják.

A magyar (és a lengyel) középkori krónikákban többször ismétlődő motívum, hogy egy csodálatos viselkedésű szarvas mutatja meg, hogy hol kell templomot, kolostort építeni: Szent Gellértnek is egy szarvas mutatja meg a bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová építse a székesegyházat, a lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort.

A néphagyományban

szerkesztés

A regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat, csodafiúszarvasnak is nevezik. Vas vármegyében, Bucsun, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt; a Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a szép hold, jobb veséjén az égi csillagok. Más dunántúli változatok szerint ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya, „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”. A csodaszarvas kis kerek pázsiton legelészik, vagy fekete felhőben tűnik fel.

A csillagászatban

szerkesztés

A monda szerint a Csodaszarvas homlokán van a hajnalcsillag, vagyis a Vénusz, szügyén a Hold, két szarva között pedig a Nap. Jankovics Marcell tanulmányai alapján a Csodaszarvast az égen a következő csillagképek alkotják: Ikrek (Gemini), Szekeres (Auriga), Orion, Fiastyúk (Pliades), a Perseus és Cassiopeia.[14]

A mai kultúrában

szerkesztés

Ott a szarvas, mint a pára
– Köd előtte, köd utána –
Míg az ember széjjelnézne:
Szemök elöl elenyésze.

– Arany János: Rege a csodszarvasról, részlet
 
A Csodaszarvas megjelenítése a 2017-es úszó-világbajnokság záróünnepségén
  1. Ipolyi Arnold: Magyar mythologia
  2. Fodor István: Mire szolgáltak a szkíta aranyszarvasok?, Csodaszarvas III, 2009, 7-18.
  3. Kemenczei Tibor: A zöldhalompusztai aranyszarvas (HOM Évkönyv 37.)
  4. Resim kaynağı, Arheologiya Kazahstana, Alma Ata 2006. Kumsal Coruhlu
  5. Ahmet Ali Arslan: Türk Şamanizminin Kaynağına Doğru
  6. Kézai Simon mester Magyar Krónikája Fordította: Szabó Károly - "Történt pedig, hogy a mint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkanának, mellyet, a mint előttök futott, a Meotis ingoványaiba kergetének"
  7. A Képes krónika elektronikus változata. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
  8. Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz
  9. Klima László: Jordanes: Getica. [2010. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  10. Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei - "A hunok vadászatból éltek, és egy isteni csodajel késztette őket kivándorlásra. Amikor ugyanis a Maeotis lakói közül néhányan találomra vadászatra indultak, egy szarvas tűnt fel előttük, amelyet a mocsárban lelkesen üldözni kezdtek, és a szarvas elejtésének vágya annyira elragadta őket, hogy véleményem szerint a cimmer Bosporustól nem messze átkeveredtek a befagyott Maeotison, ámde ahogy az európai Sarmatiában megálltak, a szarvas eltűnt"
  11. László Gyula: Árpád népe. Helikon Kiadó, Budapest, 1988. 133. old
  12. Dienes István: A honfoglaló magyarok. Corvina kiadó, 1974, Budapest, "Hereditas"-sorozat, 56. old.
  13. * Anonymus:Gesta Hungarorum Fordította: Pais Dezső - "Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott." Archiválva 2009. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. Csodaszarvas a csillagos égen (Jankovics Marcell nyomán). [2012. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  15. Arany János: Buda halála - 6. ének - Rege a Csodaszarvasról
  16. A csodaszarvas regéi
  17. A csodaszarvas újabb regéi
  18. Mindig magasabbra

További információk

szerkesztés
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Csodaszarvas témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Csodaszarvas témájú médiaállományokat.