Wikipédia

Csaroda

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 28.

Csaroda község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Csaroda
Református templom
Református templom
Csaroda címere
Csaroda címere		 Csaroda zászlaja
Csaroda zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterHézser Ákos Pálné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4844
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség543 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′, k. h. 22° 28′48.166667°N 22.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 22° 28′48.166667°N 22.466667°E
Csaroda (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Csaroda
Csaroda
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csaroda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csaroda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Templombelső

Fekvése

szerkesztés

A vármegye keleti részén helyezkedik el, a Beregi-síkságon, a megyeszékhely Nyíregyházától 73, a legközelebbi várostól, Vásárosnaménytól pedig 12 kilométer távolságra.

A szomszédos települések: észak felől Gelénes, északkelet felől Beregdaróc, kelet felől Márokpapi, dél felől Hetefejércse, délnyugat felől Jánd, nyugat felől pedig Tákos.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely áthalad a központján. Gelénessel a 4124-es, Hetefejércsével és Tarpával a 4125-ös út köti össze..

Története

szerkesztés

Csaroda és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek. A település nevét az itt folyó Feketevíz patak szláv elnevezéséről (Csernavoda) kapta. A 13. században a Káta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család. A 14. században jelentős hely volt birtokosa a Carodai család révén, amely Bereg vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye egy évszázadon át elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit. 1446-ban birtokosai Vetési György és Mihály. 1461-től 1476-ig a Tegzes, Drágfy, Daróczy és Újhelyi családok birtoka. 1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfi tagja is. A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában. 1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Lukovics Bertalan (Beregi Ifjúsági Szövetség)[3]
  • 1994–1998: Lukovics Bertalan (független)[4]
  • 1998–2002: Lukovics Bertalan (független)[5]
  • 2002–2006: Lukovics Bertalan (független)[6]
  • 2006–2010: Király Béla István (független)[7]
  • 2010–2013: Király Béla István (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2013–2014: Hézser Ákos Pálné (független)[9][10]
  • 2014–2019: Hézser Ákos Pálné (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Hézser Ákos Pálné (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Hézser Ákos Pálné (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2013. október 20-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[13][10]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
580
565
578
571
557
556
543
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 78,8%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 3,3% (10% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,7% volt római katolikus, 65,7% református, 3,8% görög katolikus, 0,7% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 5,6% felekezeten kívüli (19% nem válaszolt).[16]

Turizmus, nevezetességek

szerkesztés

Református templom

szerkesztés
 Bővebben: Csarodai református templom

Református temploma késő romantikus stílusban, a 13. században épült a Csaronda-patak árterületéből kiemelkedő szigeten (szárazulaton). Az alul teljesen zárt nyugati homlokzat fölött emelkedik a hajóba beugró karcsú torony. A körerkélyes tornyot zsindellyel borított hegyes sisak koronázza. A templom belsejében színes falfestés maradványai láthatók. A festménymaradványok a kor divatja szerinti magyaros motívumokat, „mosolygó szenteket” ábrázolnak). A templom mellett fa harangláb áll, amely szintén a 13. századból származik.

Látogatóközpont

szerkesztés

2024 szeptembere óta turisztikai célú látogatóközpont működik Csarodán. A látogatóközpontot 75 millió forintból a Tiszántúli Református Egyházkerület hozta létre EU-s támogatással. Az "igényes, informatív és hívogató" központ létjogosultságát megalapozta, hogy Európában nincs még egy ilyen kis területű régió, ahol egységnyi területen ennyi középkori templom lenne, mint itt. Ezek között három Europa Nostra-díjas templom is van, a gyügyei, a szamosújlaki és a sonkádi, melyek egyedülálló értéke is indokolta a látogatóközpont létesítését.[17]

Az ide látogató tájékoztatást kaphat a Felső-Tisza-vidék komplex turisztikai kínálatáról és elérhető szolgáltatásairól csakúgy, mint A középkori templomok

 
Hagyományos parasztház

útjaként ismert, egyházi műemléképületeket magában foglaló tematikus útvonalról.[18]

Tájház

szerkesztés

Csaroda nevezetességei közé tartozik a tájház, amit egy favázas, paticsfalas parasztházból alakítottak ki.

Természeti értékei

szerkesztés

Csaroda szomszédságában található a Bábtava, egy tőzegmohaláp-sziget.

Irodalom

szerkesztés
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Kiss Tamás: Építészettörténeti bejárások Északkelet-Magyarországon (1982) - Kézirat: KT-archiv-VeML

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  9. ↑ a b Csaroda települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. október 20. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  10. ↑ a b Időközi választáson Hézser Ákosné lett a polgármester Csaroda települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2013. október 20. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  11. ↑ Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. ↑ Csaroda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Csaroda Helységnévtár
  16. ↑ Csaroda Helységnévtár
  17. ↑ Új református látogatóközpont segíti a turistákat Csarodán - Reformatus.hu (magyar nyelven). Magyarországi Református Egyház. (Hozzáférés: 2024. október 28.)
  18. ↑ Új református látogatóközpont segíti a turistákat Csarodán (magyar nyelven). ttre.hu. (Hozzáférés: 2024. október 28.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csaroda&oldid=27550356”