Cook-szigetek
A Cook-szigetek a Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkednek el, a szigetcsoport 13 lakott és 2 lakatlan szigetből áll. Nevét a felfedezőjéről, James Cookról kapta, aki 1773-ban partra szállt. 1888-ban brit védnökség alá került, 1901-ben a britek annektálták, és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van.
| Cook-szigetek | |||
| Cook Islands Kūki 'Āirani | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Te Atua Mou E (Isten az igazság) | |||
| Fővárosa | Avarua | ||
 d. sz. 21° 14′, ny. h. 159° 47′21.233333°S 159.783333°WKoordináták: d. sz. 21° 14′, ny. h. 159° 47′21.233333°S 159.783333°W | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| király | III. Károly brit király | ||
| a király helytartója | Sir Tom Marsters | ||
| miniszterelnök | Mark Brown | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| függő terület | 1965. augusztus 4. | ||
| Tagság | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 14 222 fő (2023)[1] | ||
| Rangsorban | 232 | ||
| Becsült | 14 974[2] fő (2011) | ||
| Rangsorban | 232 | ||
| GDP | |||
| Egy főre jutó | egy főre jutó PPP: PPP egy főre | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 240 km² | ||
| Időzóna | CKT (UTC-10) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Cook-szigeteki dollár (NZD) | ||
| Hívószám | 682 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .ck | ||
| Villamos hálózat | 240 volt | ||
| Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cook-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Földrajza
szerkesztésA Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el a 13 lakott és 2 lakatlan szigetből álló, földrajzilag két részre elkülönülő, 2 millió négyzetkilométernyi tengerfelületen elterülő szigetcsoport. Az Északi-Cook-szigeteket lapos korallszigetek alkotják, míg a Déli-Cook-szigetek közt található Rarotonga vulkanikus eredetű. Legmagasabb pontja: Te Manga, 652 méter.
Rarotonga sziget földrajzi koordinátái: d. sz. 21,2335°, ny. h. 159,7800°21.233500°S 159.780000°W
 |
 |
Történelme
szerkesztésA szigetekről először 1595-ben adtak hírt spanyol hajósok, de igazi felfedezése James Cook nevéhez fűződik, aki 1773-ban partra is szállt. A felfedezőről elnevezett szigetek 1888-ban brit védnökség alá kerültek. 1901-ben annektálták és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. A szigetcsoport 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van. Az új-zélandi parlament nem hozhat döntést a Cook-szigetekről, ez a Cook-szigetek parlamentjének kizárólagos kompetenciája. A teljes belső önkormányzatot kiegészíti a szinte teljes külső önkormányzat, bár Új-Zéland feladata a Cook-szigetek honvédelme és nemzetközi képviselete, azonban ezeket csak a Cook-szigeteki hatóságok beleegyezésével gyakorolhatja. Emellett a Cook-szigetek sok esetben saját magát képviseli nemzetközi kapcsolataiban, 33 országgal saját maga áll diplomáciai kapcsolatban. A fentiek miatt az ENSZ a Cook-szigeteket „nem-tagállamnak”, azaz független államnak tekinti.
1980. június 11-én az Amerikai Egyesült Államok és Új-Zéland szerződést kötött a Cook-szigetek és Amerikai-Szamoa közötti tengeri határról. Ugyanakkor az Egyesült Államok lemondott Penrhyn Island, Pukapuka (Danger), Manihiki és Rakahanga szigetekre támasztott igényéről.
Lakosság
szerkesztés- Nyelvek: A Cook-szigeteken a hivatalos nyelv az angol, de a lakosság a maori nyelvet beszéli.
- Népek: A lakosság 81%-a polinéz, 14%-a európai, 5%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Vallás
szerkesztésA fő vallás a kereszténység, melynek helyi képviselője a Cook-szigeteki Keresztény Egyház (Cook Islands Christian Church). A lakosság 55%-a a helyi egyház tagja, 17%-a katolikus, 8%-a adventista, 2%-a Jehova Tanúja, 2%-a az apostoli egyház tagja.
Gazdaság
szerkesztésA többi csendes-óceáni országhoz hasonlóan, a Cook-szigetek gazdasági fejlődését is a külföldi piacoktól való nagy távolság, a hazai piacok korlátozott mértéke, a természeti erőforrások hiánya, a viharok pusztításai, és a hiányos infrastruktúra hátráltatja.
- Mezőgazdaság, bányászat, halászat: A lakosság kókuszdiót, citrusféléket, banánt, ananászt és kasszavát vagy más néven maniókát termeszt, valamint sertést, kecskét és baromfit tenyészt.
- Ipar: Az ipart néhány élelmiszer-feldolgozó és apró textilgyár képviseli.
- Kereskedelem: A kopra és a citrusfélék egy részét exportálják, míg közszükségleti cikkeket, kőolajtermékeket és élelmiszert importálnak.
Közlekedés
szerkesztésA közúthálózat hossza 320 km. A szigeteken 2 kikötő és 9 repülőtér található.
Telekommunikáció
szerkesztés| Hívójel prefix | E5 |
| ITU zóna | 63 |
| CQ zóna | 32 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://data.who.int/countries/184, 2024. november 23.
- ↑ 2011-es népszámlálási adat. [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
További információk
szerkesztés
