Borisz Lvovics Vasziljev

Borisz Lvovics Vasziljev (Борис Львович Васильев), Szmolenszk, 1924. május 21. – 2013. március 11.) szovjet regény- és drámaíró; állami díjas (1975).

Borisz Lvovics Vasziljev
Élete
Született	1924. május 21. Szmolenszk
Elhunyt	2013. március 11. (88 évesen) Moszkva, Oroszország
Sírhely	Vaganykovói temető
Nemzetiség	orosz
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény, dráma
Fontosabb művei	Csendesek a hajnalok
Kitüntetései	A Szovjetunió Állami Díja Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem (1945. október 30.) Honvédő Háború Érdemrend II. fokozata A Haza Szolgálatáért érdemérem 2. fokozata A Haza Szolgálatáért érdemrend 3. fokozata A Munka Vörös Zászló Érdemrendje Népek Közötti Barátságért Érdemrend Moszkva Védelméért emlékérem Lenin Komsomol Prize az Oroszországi Föderáció elnökének kitüntető oklevele Honvédő Háború Hőse
Irodalmi díjai	Állami díj (1975)
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Lvovics Vasziljev témájú médiaállományokat.

Pályakép

Borisz Vasziljev 1946-ban katonai akadémián végzett, majd katonai kutatómérnök volt az Urálban. 1954-ben lett szabadfoglalkozású író. Előbb darabjai majd versei jelentek meg, és írt filmforgatókönyveket is. Fő témája a háború volt. A Csendesek a hajnalok (más fordításban: A hajnalok itt csendesek) c. kisregénye hozta meg számára az ismertséget, ami egy háborús requiemnek tekinthető. Kiemelkedő műve a Ne lőjetek a fehér hattyúkra! c regény is. Önéletrajzi elemekkel átszőtt munka a Repülnek lovaim.

Vam privet ot babi Leri (Вам привет от бабы Леры...) c. regénye a sztálini korszak áldozatairól emlékezik meg.

Művei

• Tisztek (Офицеры) 1955 (színmű)
  
• Tengeri utcák (Morszkije ulici), 1969 (verseskötet)
  
• Repülnek lovaim (Letyat moi konyi), 1984 (Szabó Mária is Árvay János ford.)
  
• Másnap háború volt (Zavtra bila vojna), 1984 (Árvay János ford.)
  
• A hajnalok itt csendesek (А зори здесь тихие), 1969, m. 1971, 1974, film: 1972
  
• Iván hajója, 1970, m. 1972 (kisregény)
  
• Ne lőjetek a fehér hattyúkra! 1973, m. 1978 (regény)
  
• Vam privet ot babi Leri, 1988 (regény)
  
• Az égő csipkebokor, 1988 (kisregények)
  
• Volt egyszer egy lány, 1989 (kisregény)
  
• Jaroszlav fejedelem és fiai (Knyaz Jaroszlav i jevo szinovja), 1997 (regény)
  
• Kartyezsnyik i bretyor, igrok i dueliant: zapiszki progyeda, 1998 (regény)
  
• Jeszty tolko mig, 2000 (regény)

Magyarul

• A hajnalok itt csendesek... / A legutolsó nap. Kisregények; ford. E. Gábor Éva, Szabó Mária; Európa, Bp., 1974 (Európa zsebkönyvek)
• Repülnek lovaim / Másnap háború volt. Kisregények; ford. Árvay János, Szabó Mária; Európa, Bp., 1985 (Európa zsebkönyvek)
• Az égő csipkebokor. Kisregények; ford. Árvay János, Szabó Mária; Kriterion, Bukarest, 1988
• Volt egyszer egy lány. Kisregény; ford. Szabó Mária; Kossuth, Bp., 1989 (Nők magazinja kiskönyvtára)

Csendesek a hajnalok

A síráshoz nemcsak a könny kell, ami kibuggyan csillogón a szemszöglet táján, a síráshoz nemcsak a fájó, nehéz hang kell, – ami zokogás – a síráshoz hangulat kell.

A Csendesek a hajnalok (А зори здесь тихие) c. regényéből színdarab, film és opera is készült.

A színművet nálunk először a Mikroszkóp Színpad mutatta be a hatvanas években. Különböző magyar színházak jelentős sikerrel játszották és játsszák időről időre mind a mai napig.

A második világháború alatt egy félrajnyi katonalány próbál elfogni két német ejtőernyőst. Vezetőjük, egy komor, idősebb őrmester a dráma folyamán szinte szerető apjukká válik. Időközben kiderül, hogy a németek nem csupán ketten vannak, hanem 17-en. Ehhez a kis járőr létszáma, tűzereje nagyon kevés.A lányok mégis felveszik a harcot a szakasz állig felfegyverzett német katonával és belepusztulnak a harcba, de megakadályozzák az ellenséget célja elérésében. Fedot Jevgrafics nem csak okítja a tapasztalatlan lányokat a harcra, de tanul is tőlük és nem tartja igazolhatónak ezt a veszteséget.