Bengália
Bengál vagy Bengália (bengáli: বাংলা Bangla; বঙ্গ Bongo) történelmi, kulturális és földrajzi régió Dél-Ázsiában, az indiai szubkontinensen. A Bengáli-öböl északi partján, India ÉK-i részén Nyugat-Bengál államot és a független Bangladest foglalja magába. Tágabb értelemben az indiai Bihar, Jharkhand, Tripura és Orissa államok egy részét is hozzáveszik.
| Bengália | |
| Elhelyezkedés |  Banglades India |
| Fontosabb települések | Dakka Kalkutta Csittagong |
| Népesség | |
| Népesség | 265 000 000 |
| Népsűrűség | ≥ 1200 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 236 000 km² |
| Térkép | |
 | |
| Bengália | |
| Elhelyezkedése | |
 Bengál(ia)
Pozíció Ázsia térképén
| |
 é. sz. 23° 59′ 20″, k. h. 88° 43′ 52″23.988800°N 88.731100°EKoordináták: é. sz. 23° 59′ 20″, k. h. 88° 43′ 52″23.988800°N 88.731100°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bengál(ia) témájú médiaállományokat. | |
Az Indiai Köztársaság megalakulása idején Bengált, melynek viszálykodó hindu és muszlim lakossága állandó tűzfészket jelentett, 1947-ben Kelet- és Nyugat-Bengálra osztották. Az utóbbi az Indiai Köztársaság része lett, az előbbit pedig Pakisztán akkori keleti szárnyához csatolták. Ebből alakult meg 1971-ben a Bangladesi Népi Köztársaság.
Demográfia
szerkesztésNépsűrűsége igen magas: több mint 1200 fő/km². Becsült lakossága 2016 elején kb. 265 millió fő; ebből Nyugat-Bengálban kb. 95 millió, Bangladesben mintegy 170 millió fő.
A lakosság zöme az indoiráni nyelvekhez tartozó bengáli nyelvet beszéli. A bengáliak Hátsó-Indiából származnak, akik az árjákkal keveredtek.
Földrajz
szerkesztésMint földrajzi fogalom az Alsó-Gangesz vidékét foglalja magában. Déli, keleti és ÉK-i szegélyeit kivéve sík terület, ahol alig akad egy-egy bucka. Területének jelentős része csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé.[1] Többnyire a Gangesz és Brahmapatra folyók (Bangladesben Dzsamuna néven) által alkotott deltából áll. A további nagyobb folyók: a Meghna, a Pauar, a Kankai, a Mahanada, a Tangun, a Parnababa, Attri, Karatia, a Tiszta. E folyók egymással, továbbá a Gangesszel és Brahmaputrával mellék- és oldalágakkal összeköttetésben vannak és együtt folyóvizek óriási útvesztőjét alkotják, az esős évszakban pedig egész környéküket elöntik. Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.[2] A Bengáli-öbölnél elterülő Szundarbansz nagy része áthatolhatatlan, iszapos, mangrovés terület.
Területe kb. 236 000 km², ebből India területén Nyugat-Bengál állam 88 752 km², Banglades pedig 147 570 km².
Éghajlat
szerkesztésÉghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias "tél" decembertől februárig tart, a forró, párás nyár márciustól júniusig. A meleg és esős monszun-évszak májustól októberig tart, többnyire ekkor öntik el környéküket a folyók is. Kisebb esők késő ősszel is esnek. Decembertől februárig van az úgynevezett hűvös, száraz évszak. A nagy nedvesség és meleg Bengálban buja növényzetet teremt.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 25,4 | 28,1 | 32,5 | 33,7 | 32,9 | 32,1 | 31,4 | 31,6 | 31,6 | 31,6 | 29,6 | 26,4 | 30,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 12,7 | 15,5 | 20,4 | 23,6 | 24,5 | 26,1 | 26,2 | 26,3 | 25,9 | 23,8 | 19,2 | 14,1 | 21,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 29 | 65 | 156 | 339 | 340 | 373 | 316 | 300 | 172 | 34 | 13 | 2144 |
| Havi napsütéses órák száma | 279 | 226 | 217 | 180 | 155 | 90 | 62 | 62 | 90 | 186 | 240 | 279 | 2066 |
| Forrás: Weatherbase, Weather | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 26,0 | 29,0 | 33,7 | 35,7 | 35,5 | 33,7 | 32,0 | 31,8 | 32,0 | 31,7 | 29,3 | 26,4 | 31,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 13,7 | 16,6 | 21,4 | 24,9 | 26,1 | 26,5 | 26,2 | 26,1 | 25,9 | 23,9 | 18,8 | 14,2 | 22,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 13 | 26 | 33 | 51 | 126 | 282 | 340 | 333 | 277 | 139 | 24 | 6 | 1651 |
| Forrás: [3][4] | |||||||||||||
Mezőgazdaság
szerkesztésA fő mezőgazdasági termény a rizs és a juta. Előbbit kétszer is aratják egy évben. További fő termény a cukornád; a magasabb vidékeken még bőven terem a búza és a köles. Termesztenek ezenkívül pamutot, indigót, kávét, dohányt, mákot, különböző zöldségeket és fűszernövényeket, szezámot, ricinusnövényt, mangót; és a teát is meghonosították.
Az állattenyésztés a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.
Főbb városok
szerkesztés| Rangsor | Város | Ország | Népesség (2011) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Dakka | Banglades | 14 543 000 | 1463[5] |
| 2 | Kalkutta | India | 14 112 000[6] | 1886 |
| 3 | Csittagong | Banglades | 4 080 000 | 168[7] |
| 4 | Szilhet | Banglades | 2 675 000 | 26[8] |
| 5 | Gazipur | Banglades | 1 820 000 | 49[8] |
| 6 | Narayanganj | Banglades | 1 636 441 | 760[8] |
| 7 | Khulna | Banglades | 1 490 835 | 80 |
| 8 | Asansol | India | 1 243 414 | 340[6] |
| 9 | Rádzssahi | Banglades | 842 701 | 97 |
| 10 | Siliguri | India | 705 579 | 640[6] |
| 11 | Rangpur | Banglades | 650 000 | 204[8] |
| 12 | Durgápur | India | 580 990 | 154[6] |
| Forrás: World Gazetteer 2012[9] | ||||
Történelem
szerkesztéslásd még: Banglades történelme
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- ↑ Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ World Weather Information Service Archiválva 2010. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ http://www.iten-online.ch/klima/asien/indien/kalkutta.htm Klíma Kalkutta] (németül)
- ↑ Dhaka (Bangladesh): City Districts and Subdistricts - Population Statistics in Maps and Charts
- ↑ a b c d Kolkata Metropolitan
- ↑ Chittagong (Bangladesh): City Districts and Subdistricts - Population Statistics in Maps and Charts
- ↑ a b c d Bangladesh: Divisions and Urban Areas
- ↑ World Gazetteer. [2001. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bengal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.