Ostábla
Az ostábla[1] az egyik tagja annak a táblajátékcsaládnak, amelyet jellegzetes, 24 háromszögből álló táblán játszanak 2×15 koronggal és dobókockával. Az ostábla rokonai – a teljesség igénye nélkül – a Görögországban játszott tavli, a török tavla, az izraeli shesh-besh, az orosz nardi, az amerikai acey-deucey, a francia tric-trac. Angol nyelvterületen backgammon néven ismert.
Az ostábla-felszerelés egy táblából, két különböző színű, 15-15 korongot tartalmazó bábukészletből, két pár dobókockából, két dobópohárból és egy duplázó kockából áll.
Szabályai
szerkesztésCélja
szerkesztésA játék során az ellenfelek egymással szemben haladva valamennyi korongjukat saját szedőterületükre viszik, ezután pedig korongjaikat lepakolják a tábláról. A játék győztese az, aki elsőként viszi le valamennyi korongját, vagy az, akinek a tétemelését követően az ellenfél feladja a játékot.
Bábujáték
szerkesztésAz ostáblát ketten játsszák egy 24 mezőből álló táblán 15-15 koronggal. Az egyes mezőket a háromszögek jelzik, ezeken lépdelnek a korongok a kockadobásnak megfelelően. A játékosok a táblán körbe viszik a korongjaikat, egymásnak ellentétes irányban, és az győz, aki előbb szedi ki a tábláról a bábuit.
A bábuk minden játék elején az ábrán látható módon helyezkednek el, ez a kezdőfelállás.
Fekete az óramutató járásával ellentétesen haladva (nyilak) megpróbálja valamennyi bábuját a házába vinni (1-től 6-os mezők – bekarikázva). Ezzel éppen ellentétesen halad piros, ugyanazzal a céllal mint fekete. Piros háza tehát fekete házával szemben helyezkedik el (19-től 24-es mező).
Minden lépést kockadobás előz meg: a játékos két kockával dob, a dobott értékeket pedig lelépi. Ha pl. 6-4-et dobott, akkor hat mezőt és négy mezőt kell lépnie. Ezt többféleképpen is megteheti.
Lelépheti ugyanazzal a bábuval mindkét értéket (görbe nyilak), két különböző bábuval két különböző helyre (szaggatott nyilak), vagy két különböző bábuval ugyanarra a helyre (egyenes nyilak). Egyszóval tetszés szerint léphet, mindössze egyetlen szabályt kell figyelembe venni: nem léphet olyan mezőre, ahol az ellenfélnek egynél több bábuja van.
Különleges dobások a dupla dobások (1-1, 2-2, 3-3, 4-4, 5-5, 6-6): ilyenkor mindkét kocka értékét kétszer kell lelépni (tehát összesen négy 1-est dupla egyes esetén, négy 2-est dupla kettes esetén stb.).
Ha fekete olyan mezőre lép, ahol pirosnak egyetlen korongja van, akkor pirost kiüti és a kiütött bábu a sorompóra kerül.
Ha fekete mondjuk 3-1-et dob és kiüti piros bábuját (görbe nyíl), akkor piros a sorompóra kerül (szaggatott nyíl) és mindaddig nem léphet a többi bábujával, amíg vissza nem tér fekete házának valamely mezőjére. Visszatérni egy szabályos lépéssel lehet, tehát a fekete házának hat mezője közül eleve csak oda lehetséges, amit a fekete még nem foglalt el legalább két bábuval (bekeretezve).
Ha egy játékos valamennyi bábuja a házában tartózkodik, elkezdheti kivinni korongjait a tábláról.
Az ábrán látható, hogy eddig mindkét játékos három-három bábut vitt le. fekete 6-5-öt dobott, amivel a hatos és az ötös mezőről levisz egy-egy bábut. A győztes az lesz, aki előbb viszi ki valamennyi korongját.
Pontszámítás
szerkesztésAz ostáblát győzelmi pontért játsszák. A sima győzelem, vagyis amikor az egyik játékos valamennyi bábuját levitte a tábláról, ellenfele pedig legalább egy korongját kivitte, 1 pontot ér. Ha a vesztes játékos még nem vitt ki bábut a tábláról, a győztes játékos két pontot nyer, az ilyen győzelmet gammonnak hívják. Ha egy játékos úgy kap ki, hogy nem pakolt ki bábut és az ellenfél otthonában vagy a sorompón korongja maradt, úgy ellenfele három pontot ír, ezt hívják backgammonnak.
Duplázási játék
szerkesztésAz ostáblát (és ebben különbözik összes táblajáték rokonától) a bábujáték mellett a duplázási játék teszi komplexebbé. A duplázási játék hatása az eredményre jelentősebb a bábujátéknál, a duplázási stratégia pedig lényegesen összetettebb és nehezebben megtanulható, mint a bábujáték.
A duplázó kocka a játék elején középen van. Ilyenkor bármelyik fél, amelyik úgy érzi, jobban áll annyival, hogy megéri számára kétszeres szorzó mellett játszani, a játék bármely pontján (saját dobása előtt) elfordíthatja a duplázó kockát a kettes értékre. Ekkor az ellenfélnek döntenie kell, hogy eldobja a kockát (ekkor feladja a partit 1 pontra) vagy elfogadja azt (ilyenkor dupla tétben folytatódik a játék, vagyis a sima győzelem 2 pontot, a gammon 4 pontot és a backgammon 6 pontot ér).
Amennyiben a megduplázott játékos elfogadta a kockát, úgy a kocka az ő térfelére kerül, és ezentúl csak neki van joga duplázni. Ha a játék egy pontján úgy dönt, hogy visszadupláz, ezt saját dobása előtt bármikor megteheti. Ha tehát a kockát négyesre fordítja, akkor ellenfelének döntenie kell, hogy eldobja a kockát (vagyis feladja a partit 2 pontra) vagy elfogadja (ekkor négyszeres szorzó mellett folytatódik a játék, vagyis a sima győzelem 4 pontot, a gammon 8 pontot és a backgammon 12 pontot ér).
Ha a visszaduplázott ellenfél elfogadja a kockát, az az ő térfelére kerül, és bármikor visszaduplázhat 8-as értékre saját dobása előtt. És így tovább.[2]
Játékformák
szerkesztésAz ostáblát lehet meghatározott számú pont eléréséig, ezt hívják meccsjátéknak, és lehet felső ponthatár meghatározása nélkül is játszani, ilyenkor partijátékról beszélünk. A két játékforma között meghatározó a duplázási stratégia különbözősége.
A meccsjáték egyik kiegészítő szabálya a Crawford-szabály (ejts: króford), mely kimondja, hogy ha a meccs során valamelyik játékos egyetlen pont távolságra kerül a meccs megnyerésétől, akkor a következő egyetlen partit a duplázó kocka kiiktatásával játsszák le.
A partijáték általánosan elfogadott kiegészítő szabálya a Jacoby-szabály (ejtsd: dzsekobi), melynek értelmében a gammon- és backgammon-győzelmek csak akkor számítanak, ha történt duplázás a parti során.
Az ostáblát lehet társasági formában is játszani, ilyenkor egy táblánál folyó játékban 3-6 játékos vesz részt. Az ilyen játék neve chouette (ejtsd: suett). Chouette során egy játékos, a box játszik a többiek, vagyis a csapat ellen. A csapat kapitánya dönt a lépésekről, de minden játékosnak saját duplázó kockája van, és lehetőség van a lépések megvitatására is. A box és a kapitány szerepe meghatározott szabályok szerint körbejár. A chouette játékformáját tekintve mindig partijáték.
Az ostáblaversenyek mindig meccsjátékokból állnak, melyek hossza 7-25 pont között változhat. A versenyek lebonyolítása többnyire egyenes kieséses vagy svájci rendszer szerint történik.[3]
Az ostábla helye a játékok közt
szerkesztésAz ostábla sztochasztikus játék, vagyis a játékba beépített véletlen-faktor van. A játékosok lépésválasztási lehetőségeit a kockadobások kimeneti értéke szűkíti le. Az ostábla ebből a szempontból a bridzs rokona, ahol véletlent a kiosztott lapok hozzák létre. A sakk ezzel szemben determinisztikus játék: a döntéseket a játékosok kizárólag saját számításaik alapján hozzák meg.
Az ostábla taktikai játék, vagyis a játékos befolyásolja a játék kimenetelét, ezzel szemben például a rulett vagy a blackjack szerencsejáték, amelynek a végkimenetelét kizárólag vagy szinte kizárólag a véletlenszerűség határozza meg.
Az ostábla stratégiai játék, vagyis eléggé összetett ahhoz, hogy legyenek szakértői. Egy játék komplexitását annak klasszis-mélységével mérhetjük Egy klasszis különbség van két játékos között, ha egyikük éppen 75%-ban győz a másik ellen. A játék klasszis-mélységét úgy kapjuk meg, hogy összeszámoljuk a mester és a teljesen kezdő játékos között hány klassziskülönbséget találunk. Az ostáblát 8 klasszis-mélységűnek találták, a rulett 0, a Black Jack 2, a sakk 13 klasszismélységű (Inside Backgammon", Vol. 2, No. 1, p.4 – Bill Robertie).
Az ostábla teljes információs játék. Ez azt jelenti, hogy az ellenfelek a játék minden pillanatában ugyanazokkal az információkkal rendelkeznek, ez pedig a játékkal kapcsolatos valamennyi információt jelenti. Ilyen játék a sakk is. A bridzs ezzel szemben nem teljes információs játék: a játékosoknak a parti során keletkező információk egy részéről van csak tudomásuk.
Az ostáblának vannak klasszisai és hivatásos játékosai is. A játékosokat a sakkhoz hasonlóan Élő-ranglistán rangsorolják.
A sportág országos szövetségekre, egyesületekre tagozódik. Az ostábla a legtöbb országban nem sportként elfogadott játék (ez alól Dánia és Horvátország kivétel). Nemzetközi szövetségként már működik, Magyarországon viszont nincsen szövetsége.[4]
Számítógépes programok
szerkesztésAz ostábla a mesterséges intelligencia sikertörténete: az egyetlen játék, amiben gyors és jelentős eredményeket értek el a neurális hálók használatával. A legjobb szoftverek legyőzik a világklasszis emberi játékosokat. A robot játékosok és az analízisre való lehetőség jelentősen javította a játékosok átlagos tudásszintjét. Megjelenésük előtt a hobbi- és a professzionális játékosok tudáskülönbsége lényegesen nagyobb volt a mostaninál.
Az online játéklehetőség megjelenésével a játék a parkokból és a kávézókból világszerte mindinkább visszaszorul az otthoni számítógépek elé.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Endrei Walter - Zolnay László. Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Corvina Kiadó (1986). ISBN 9631319660
- ↑ Oswald Jacoby - John R. Crawford. The Backgammon Book. A Studio Book, The Viking Press (1970). ISBN 0670-14409-6
- ↑ Rásonyi, Tamás: Backgammon Szótár. [2011. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
- ↑ World Backgammon Federation.
- ↑ Bower, Chuck: History of Backgammon - A 20th Century History and Status Report on Backgammon
További információk
szerkesztés- Backgammon-Budapest – magyar nyelvű ostábla blog
- GNU Backgammon – ingyenesen letölthető világklasszis szintű játékprogram analízissel
- HUBGF – magyar backgammon információs oldal
- Backgammon Szabadidő és Diák Sportegyesület Archiválva 2021. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sütheő László: A táblás játékok története. Ostábla; Víz-Játék Bt., Győr-Ménfőcsanak, 2018 (Tudorjáték füzetek)