Báthori András (püspök)
(?–1345) váradi püspök
Báthori András (feltehetően Bátori írásmóddal; ? – 1345 nyara) váradi püspök (1329–1345) a Gutkeled nemzetségből.[1]
Báthori András | |
Született | nem ismert nem ismert |
Elhunyt | 1345 nem ismert |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Bátori Bereck |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | nagyváradi püspök (1329–) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésBátori Bereck fiaként született. 1321-ben váradi kanonok, 1325-ben budai prépost és királyi alkorlátnok, 1329-ben váradi püspök lett. Ő volt az utolsó váradi püspök, akit a káptalan választott meg. Püspöki tisztségét haláláig töltötte be. Nagyvárad Velence nevű részén apácakolostort alapított. Károly Róbert híveként 1333-ban vele tartott Nápolyba, ahol András herceget eljegyezték Johanna hercegnővel.[2]
Kibővíttette Nagyvárad első székesegyházát, majd 1342-ben köréje az azt teljesen magábafoglaló új csúcsíves székesegyházat kezdett építtetni.[2]
Források
szerkesztés- ↑ Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2
- ↑ a b Bokor József (szerk.). Báthory, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Előde: II. János |
Nagyváradi katolikus püspök
1329–1345 |
Utóda: Meszesi Demeter |