Ausztronéz nyelvcsalád

Az ausztronéz nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Délkelet-Ázsia és Óceánia, valamint Madagaszkár. A 21. század elején a nyelvtudomány mintegy 960 különböző nyelvet tart számon ebben a családban, 380 millió beszélővel. Az ausztronéz nyelvek között sok nagy irodalmi és államnyelv van, a többségük azonban a Csendes-óceán kisebb-nagyobb szigetein használatos, némelyikük csak néhány száz vagy ezer beszélővel.

Ausztronéz nyelvek a térképen pirossal

Története, jellegzetességei

A nyelvtudomány a nyelvcsalád eredetét Tajvan szigetéig tudja visszavezetni, ahol az őslakosok még ma is használnak néhány ausztronéz nyelvet. E nyelvek hordozóinak széttelepülése az i. e. 5. évezredben kezdődött meg, de csak jóval később gyorsult fel.

Az ausztronéz nyelvek ezen az óriási területen hasonló szerkezetűek, alapszókincsükben is sok a közös szó, azonban a kölcsönös érthetőség bizonyos foka csak az egymással szorosabban rokon nyelvek, egymáshoz közelebb élő népcsoportok között fordul elő.

E nyelvek hangrendszerére általában a kevés különböző fonéma (magán- vagy mássalhangzó) jellemző. Gyakoriak a magánhangzók, a szó vége legtöbbször magánhangzóra végződik. Ragozó nyelvek, elő-, utó- és belragokkal - vagy különírás esetében elöljárókkal és névutókkal.

Többes szám első személyben megkülönböztetnek inkluzív és exkluzív alakokat: például a maláj nyelvben kita = mi (én és ti); illetve kami = mi (én és ők, nem ti)

A névszók között gyakori a kettős szám, sőt keleten hármas szám is előfordul az egyes és többes szám mellett. A nyelvcsalád sok tagja megkülönbözteti a birtokviszony esetében az állandó és alkalmi birtokosságot.

Az írásuk túlnyomórészt latin betűs; a batak nyelvnek indiai eredetű írása van (lontara írás).

Az ausztronéz nyelvcsalád etnikumai a maláj-polinéz rasszhoz tartoznak, de egyes csoportjaik észrevehetően különböznek egymástól: például az új-zélandi maorikban feltűnőbbek a mongolos vonások, a melanéziaiak bőre sötétebb. A madagaszkári malagaszok afrikai eredetű etnikumokkal is keveredtek, ezért rajtuk negrid vonások figyelhetők meg.

A családhoz tartozó nyelvek

• Tajvani ág
  • atajal
  • coni
  • Pajvan nyelvek
    • ami
    • bunun
    • pajvan
    • szároa
• Maláj-polinéz ág
  • maláj
  • tyam (cham – kihalt)
  • Nyugati maláj-polinéz nyelvek
    • Délkelet-ázsiai nyelvek
    • Fülöp-szigeteki nyelvek
      • szebuano
      • maranao
      • minahaszanó
      • tagalog
    • Malgas nyelvek
    • Nyugat-indonéziai nyelvek
      • indonéz
      • borneói nyelvek
      • szumátrai nyelvek
      • jávai nyelvek
      • bali-szaszak nyelvek
      • celebeszi nyelvek
    • Nyugati-mikronéziai nyelvek
      • papaui
      • chamorro
  • Középső maláj-polinéz nyelvek
    • manggarai
    • ngadha
    • roti
    • tetum
    • burui
  • Dél-halmaherai nyugat-új-guineai nyelvek
    • buli
    • numfor-biak
    • varopen
  • Óceániai nyelvek
    • Polinéz nyelvek
      • hawaii
      • tahiti
      • maori
      • szamoai
      • tongai
      • tokelaui
      • tuvalui
    • Mikronéziai nyelvek
      • csúki
      • fidzsi
      • gilberti (kiribati)
      • mota
      • hiri motu (pidzsin)
      • palaui
      • yap-szigeteki

Korábban a tai-kadai nyelvcsalád nyelveit (például thai nyelv, lao nyelv) is ide sorolták egy külön ágként („thai ág”).

Források

• Comrie, Bernard, Stephen Matthews, Maria Polinsky. A nyelvek világatlasza. Budapest: Kossuth Kiadó, 91-101. o. [2006]. ISBN 963 09 4834 6 
• Fodor, István. A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 177-184. o. [2004]. ISBN 963 7094 06 7