Apátkúti-patak
Az Apátkúti-patak Pest vármegyében, Pilisszentlászlótól délre ered, mintegy 420 méteres tengerszint feletti magasságban, a Dunántúli-középhegység részét képező Dunazug-hegyvidéken, a Visegrádi-hegységben.[1]
| Apátkúti-patak | |
 | |
| A patak a Kaán-forrás közelében, nyáron | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 420 m |
| Forrás | Pilisszentlászló, Visegrádi-hegység, Magyarország |
| Torkolat | Duna, Visegrád |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apátkúti-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ismertetés
szerkesztésA patak forrásától kezdve előbb egy rövid szakaszon északnyugat, majd ezt követően észak-északkeleti irányban halad, egy közel 1,8 kilométeres szakaszon a 11 116-os úttal párhuzamosan. A vízfolyás elhalad az Apátkúti vadászház, majd a Bertényi Miklós Füvészkert mellett. Torkolata Visegrád belterületén, a 11-es főút keresztezése után található. A patak a Szentendrei-Duna kiágazása előtt az utolsó vízfolyás a Duna jobb partján, ami a folyamba torkollik.[2]
1944. december 28-án a szovjet csapatok az Apátkúti-patak völgyén keresztül érték el Visegrádot.[3]
Látványos szakasza az Ördögmalom-vízesés és környéke, népszerű kirándulóhely a Telgárthy-rét és a jó vízű Kaán-forrás. A patak völgyében nyílt az Apátkút-völgyi-barlang bejárata.
Élővilága
szerkesztésA patak élővilágát a környező hegység határozza meg.
A patak vize számtalan élőlénynek ad otthont. A legfontosabb halfajok: bodorkaRutilus rutilus), (Leuciscus cephalus), balin (Aspius aspius), fürge cselle (Phoxinus phoxinus), szélhajtó küsz (Alburnus alburnus), márna (Barbus barbus), Petényi-márna (Barbus petenyi komplex), fenékjáró küllő (Gobio gobio), ezüstkárász (Carassius gibelio), kövi csík (Barbatula barbatula), vágó csík (Cobitis elongatoides), csuka (Esox lucius), sebes pisztráng (Salmo trutta fario), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), fogassüllő (Sander lucioperca), vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), (Lepomis gibbosus), tengeri tarka géb (Proterorhinus marmoratus), kessler-géb (Neogobius kessleri).[4]
Települések a patak mentén
szerkesztésA patak környezetében közel 3 000 fő él.
A patak egy rövid szakasza Dunabogdány közigazgatási területét is érinti, a meder egyik pontja a három település hármashatára.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. [2006. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
- ↑ Google térkép -Apátkúti-patak. google.hu. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
- ↑ Amikor harckocsikon érkezett a karácsony Esztergomba - Helytörténet a vérgőzös időkről II.. szeretgom.hu. [2017. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ A BÖRZSÖNY ÉS A PILIS HEGYSÉG, VALAMINT A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG NÉHÁNY PATAKJÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
Források
szerkesztés- A patak hidrológiai vizsgálata. 1