Antal Flórián liechtensteini herceg
Antal Flórián (Anton Florian von Liechtenstein; 1656. május 28. – 1721. október 11.) a Liechtenstein-ház ötödik hercege és a Liechtensteini hercegség első uralkodója.
Antal Flórián | |
Liechtenstein hercege | |
Uralkodási ideje | |
1718. március 12. – 1721. október 11. | |
Elődje | József Vencel |
Utódja | József János Ádám |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Liechtenstein-ház |
Született | 1656. május 28. Wilfersdorf |
Elhunyt | 1721. október 11. (65 évesen) Bécs |
Nyughelye | Liechtenstein Family Vault |
Édesapja | III. Hartmann von Liechtenstein |
Édesanyja | Sidonie Elisabeth von Salm-Reifferscheidt |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Eleonore Barbara von Thun-Hohenstein |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Antal Flórián témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésAntal Flórián 1656. május 28-án született Wilfersdorfban, III. Hartmann von Liechtenstein herceg és Sidonie Elisabeth von Salm-Reifferscheidt gyermekeként. Gyerekkorától kezdve az udvari teendők ellátására készítették fel. Már húszévesen császári kamarási hivatalt kapott, 1687-ben pedig rábízták a magyarországi szegények ügyét. Két évvel később tagja lett a Titkos tanácsnak; ezután pedig I. Lipót császár szentszéki különleges küldötteként, 1691-től pedig nagyköveteként szolgált.
1693-ban megbízták Károly főherceg, a leendő VI. Károly oktatásával és kinevezték főudvarmesterré. 1697-ben felvették az Aranygyapjas rendbe. 1703-ban a spanyol örökösödési háború során követte a főherceget Spanyolországba, akit III. Károly néven spanyol királlyá választottak. Ekkor spanyol grand méltóságot is kapott és főminiszterként szolgálta a királyt. Károly fivére 1711-ben meghalt, ő pedig megörökölte a német császári koronát; ez véget vetett spanyol ambícióinak. Miután visszatért Bécsbe, Antal Flórián császári főintendánsi kinevezést kapott és ő vezette a Titkos tanácsot is.
1718-ban átvette a Liechtenstein család vezetését kiskorú unokaöccsétől, József Venceltől. 1719 januárjában a császár kedvelt minisztere számára annak schellenbergi és vaduzi birtokaiból létrehozta a Liechtensteini hercegséget, hogy helyet foglalhasson a birodalmi hercegi tanácsban (a Liechtenstein család addig Sziléziában rendelkezett hercegségi birtokokkal, de az kívül esett a Német-római Birodalom történelmi határain).
Antal Flórián 1721. október 11-én halt meg Bécsben, 65 évesen. Sírja a család hagyományos temetkezőhelyén, a morvaországi Vranov u Brna községben található. Címeit és birtokait legidősebb életben lévő fia, József János Ádám örökölte.
Családja
szerkesztésAntal Flórián 1679-ben vette feleségül Eleonore Barbara von Thun und Hohenstein grófnőt (1661-1723). Tizenegy gyermekük született:
- Franz Augustin (1680–1681)
- Eleonore (1681–1682)
- Antonia Maria Eleonore (1683 – 1715) feleségül ment Johann Adam von Lamberghez, majd annak halála után Ehrgott Maximilian von Kuefsteinhez
- Karl Josef Florian (1685-1685)
- Anton Ignaz Josef (1689–1690)
- Josef Johann Adam (1690 – 1732) Liechtenstein hercege
- Innozenz Franz Anton (1693–1707)
- Maria Karoline Anna (1694 – 1735)
- Karl Josef (1697–1704)
- Anna Maria Antonie (1699–1753) feleségül ment unokatestvéréhez, József Vencelhez
- Maria Eleonore (1703 – 1757) feleségül ment Friedrich August von Harrach-Rohrau grófhoz
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anton Florian (Liechtenstein) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Constantin von Wurzbach: Liechtenstein, Anton Florian Fürst. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 15. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1866, S. 118 f.
- Evelin Oberhammer: Liechtenstein, Anton Florian. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 14, Duncker & Humblot, Berlin 1985, ISBN 3-428-00195-8, S. 517 f.
- Evelin Oberhammer (Hrsg.): Der ganzen Welt ein Lob und Spiegel, Das Fürstenhaus Liechtenstein in der frühen Neuzeit. Verlag für Geschichte und Politik / R. Oldenbourg Verlag, Wien / München 1990, ISBN 3-7028-0300-9.
Előző uralkodó: József Vencel |
Következő uralkodó: József János Ádám |