Amharák

Az amharák egy népcsoport Északkelet-Afrikában, Etiópia második legnépesebb nemzetisége. Számuk világszerte több mint 20 millió, ebből 98,5% él Etiópiában, elsősorban Amhara szövetségi államban. Az általánosan elterjedt vélemény szerint Etiópia uralkodó rétege évszázadok óta az amharák közül kerül ki, és bár valóban ők voltak az ország politikailag legfontosabb népcsoportja, a többi nép (oromók, tigray-k) szerepét sem szabad lebecsülni. A félreértés oka sok esetben az, hogy a többi nép elitje is gyakran amhara nyelvet beszélt, illetve amhara neveket használt.

Amharák

Teljes lélekszám

20 millió (2007)

Lélekszám régiónként

Régió Fő Etiópia 19 870 000 Egyesült Államok 83 000 Szudán 79 000 Szomália 57 000 Eritrea 31 000 Kanada 16 000 Jemen 9200 Németország 5800 Dzsibuti 4200 Egyiptom 2900 Izrael 2500

Nyelvek

amhara

Vallások

kb. 5/6 az Etióp Ortodox Egyház, tagja, kb. 1/6 szunnita iszlám

A Wikimédia Commons tartalmaz Amharák témájú médiaállományokat.

Elnevezés

A szó eredete vitatott: vagy a „kellemes, szép” kifejezésekből ered, vagy a Jemenben a 2-6. század között fennállott Himjarita Királysággal van kapcsolatban. Másik két lehetőség a ge'ez nyelvű „szabad ember”, de az is lehet, hogy a középkori Amhara tartományra vezethető vissza. A kifejezés a 20. század utolsó évtizedeiig az amhara nyelven beszélő emberekre, vagy a Wollo tartományban élőkre vonatkozott. Napjainkban azonban a regionális összetartozás-tudat (az egykori tartományok alapján) felerősödésével egy nemzetiségek feletti gyüjtőfogalommá kezdett válni.

Történet

Az amharák a sémi eredetű agazyan nép utódai, akik időszámításunk kezdete táján a mai Észak-Etiópia és Eritrea területén megalapították az Akszúmi Királyságot. A birodalom felbomlása után az amharák és közeli rokonaik, a tigray-k megörökölték a kopt keresztény vallást és az államszervezetet. Az általuk lakott területen többé-kevésbé önálló tartományok alakultak ki, ilyen volt Begemder, Gojjam, Qwara és Lasta. A középkor végére az amhara és a tigrinya nyelvek elkülönültek egymástól. A két népcsoport rivalizálni kezdett az uralkodói hatalomért, melyet többnyire az amharák szereztek meg, majd a 17. századtól a gondari ág hatalomra kerülésével meg is tartottak. A hercegek korában (1755-1855) az oromók yejju törzsé lett a tényleges hatalmat jelentő régensi cím, az amharák kezén lévő császári méltóság pedig névlegessé vált. A politikai vezető szerep csak II. Menelik 1889-es trónra lépésével került vissza az amharák kezébe és a császárság 1974-es bukásáig elsősorban ők irányították az országot.

Vallás

A 2007-es népszámlálás előzetes adataiból az amharák vallási megoszlása nem derül ki, de a 91,5%-ban amharák által lakott Amhara szövetségi állam lakosságának 82,5%-a az Etióp ortodox egyház, 17,2%-a az iszlám követője volt.

Nyelv

A sémi nyelvek közé tartozó amhara nyelv Etiópia hivatalos nyelve. A mára már kihalt egyházi ge'ez nyelvből származó saját írásrendszere van. Az amharákon kívül több népcsoport közvetítő nyelvként beszéli Etiópiában. Legközelebbi rokonai az argobba, a guragie, a harari, a tirginya és a tigré.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Amhara people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.