Ali ibn al-Ihsíd
Abu l-Haszan Ali ibn al-Ihsíd (arab betűkkel أبو الحسن علي بن الإخشيد [Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn al-Iḫšīd]; ? – Fusztát, 966 januárja) az Egyiptomot, Palesztinát, Szíria déli részét és a Hidzsázt uraló ihsídida dinasztia harmadik uralkodója volt.
Ali ibn al-Ihsíd | |
Egyiptom emírje | |
Uralkodási ideje | |
961 – 966 | |
Született | 10. század |
Elhunyt | 966. január Fustat |
Nyughelye | Bab al-Asbat Cemetery |
Édesapja | Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd |
Gyermekei | Ahmad ibn Ali ibn al-Ihsíd |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ali ibn al-Ihsíd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd kisebbik fia a fivérét, Únúdzsúrt követte a trónon annak halálakor, 961 elején. Rövid uralkodása során, elődjéhez hasonlóan, nevelője, Abu l-Miszk Káfúr, a fekete eunuch gyakorolta a tényleges hatalmat. Uralkodása alatt folytatódtak a bátyja idején megkezdődött beduin támadások az oázisokban és 963-ban ismét núbiai támadás érte Egyiptom földjét. A helyzetet egy hosszan elnyúló éhínség súlyosbította, amely 963-ban kezdődött, és öt éven át tombolt.
Halála után kiskorú fia, Ahmad helyett Káfúr hivatalosan is átvette a hatalmat, amit két évvel később bekövetkező haláláig gyakorolt; ezután Ali akkor még mindig csak tizenegy esztendős fia elfoglalhatta a trónt, de rövid uralma átmenetinek bizonyult: a Fátimidák hónapokon belül bekebelezték Egyiptomot.
Források
szerkesztés- Yaacov Lev: The Fāṭimids and Egypt 301-358/914-969. Arabica, XXXV. évf. 2. sz. (1988) 186–196. o.
- Thierry Bianquis: Autonomous Egypt from Ibn Tulun to Kafur, 868-969. In The Cambridge History of Egypt: Volume I. Főszerk. M. W. Daly, szerk. Carl F. Petry. Cambridge: Cambridge University Press. 1998. 86–119. o.
- Hugh Kennedy: The Prophet and the Age of the Caliphates: 600–1050. London: Longman. 1986.