Alattyán
Alattyán község az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
| Alattyán | |||
 | |||
| Drónfelvétel a Zagyva oldaláról tavasszal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Jászapáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Huszár Arnold (független)[1] | ||
| Jegyző | Tóth Ildikó[2] | ||
| Irányítószám | 5142 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2096 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 56,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 25′ 35″, k. h. 20° 02′ 27″47.426289°N 20.040869°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 35″, k. h. 20° 02′ 27″47.426289°N 20.040869°E | |||
 Alattyán
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
| |||
| Alattyán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alattyán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA Zagyva bal partján fekszik Szolnoktól 34 km-re északnyugatra, Jászberénytől 13 km-re délkeletre.
A 32-es főúton érhető el, Szolnok irányából Jászalsószentgyörgyön és Jánoshidán, Jászberényből Jászteleken keresztül. Teljes területe sík, tengerszint feletti magassága 90-91 méter.
Neve
szerkesztésNeve török személynévből ered (Alîp-Tîɣan), jelentése: "hős-sólyom". Etimológiailag előtagja összefügg a magyar Alap és Alpár helynevekkel, utótagja pedig a turul köznévvel.[4]
Története
szerkesztésElső írásos említése 1212-ből maradt fenn a Váradi regestrumban, amelyben Olaptiuã néven szerepel.
A 14. század végén a Kun család birtoka volt, később a Chyrke családé.
Területén avar kori temetőt tártak fel.
A 15. században Kolbászszék dűlőben kun telep volt.
A törökök 1536-ban feldúlták a települést, de az a törökdúlást túlélte, a felszabadító háborúk azonban nagy pusztítást okoztak Alattyánon is.
1700 körül egy részbirtokos, a jánoshidai premontrei prépost morva telepeseket telepített be.
A falu az 1876. évi 33. törvénycikkellyel került Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez és a földrajzi-történelmi értelemben vett Jászsághoz.
Népessége 1851-ben 1610, 1891-ben 2067, 1910-ben 2423, 1990-ben 1929, 2001-ben 2060 fő volt.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Kiss Károly (független)[5]
- 1994–1998: Kiss Károly (MSZP)[6]
- 1998–2002: Koczkás Gábor (független)[7]
- 2002–2006: Koczkás Gábor (független)[8]
- 2006–2010: Koczkás Gábor Mátyás (független)[9]
- 2010–2014: Dalmadi Tiborné (független)[10]
- 2014–2019: Koczkás Gábor Mátyás (Fidesz)[11]
- 2019–2024: Huszár Arnold (független)[12]
- 2024– : Huszár Arnold (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 2084 | 2035 | 1937 | 2026 | 2100 | 2099 | 2096 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 11,4% (18,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 10,6% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 2,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (43,7% nem válaszolt).[15]
Gazdasága
szerkesztésLakosai főleg mezőgazdasági őstermelésből élnek. A legjelentősebb vállalkozás a településen a SEI Interconnect Products Kft 130 főt foglalkoztató üzeme.
Nevezetességei
szerkesztés- 1773-ban épült, Szent Mihálynak szentelt műemlék templom
- Szentháromság-szobor (20. század eleje),[16] Nepomuki Szent János-szobor (1914),[17] két Mária-szobor és hat kőkereszt[18]
- Világháborús hősi emlékművek[19]
- A Gecse-szülőházban az 1999-ben elhunyt Gecse Árpád festőművész hagyatéka tekinthető meg (olajfestmények, grafikák, szoborportrék, plakettek és oltárképek) a művész használati tárgyaival és dokumentumokkal.
- Zsidó temető, 1999 óta emlékpark
- Zsír on the Feszt regionális fesztivál: sport, zene, szórakozás. A résztvevők száma több ezer, és 2009 óta folyamatosan növekszik. Legismertebb része a ZSÍROS KENYÉR FOCI KUPA. 2018-ban a MAJKA CURTIS nagykoncertnek volt nagy sikere, 2019-ben Parno Graszt világzenei fellépő hozta el a hangulatot, 2022-ben Wellhello és Kowalsky meg a Vega nagykoncert is volt a rendezvényen.
- Scream Running, a Rettegés Foka, Magyarország egyetlen horror futóversenye, amelyet 2017 óta rendeznek.
- Itt forgatták a Tollfelvásárló videóklipet, amely az X-Faktorig jutott, és az egész országban ismertté vált.
- Itt rendezték meg elsőnek Jász Kolbásztöltő Fesztivált, ami mára a Jászság legnagyobb „gasztrorendezvénye” lett. 2019 óta Jászberény ad neki otthont, de a szervezést mai napig egy alattyáni szervezet, a Zsíros Egyesület végzi.
Híres alattyániak
szerkesztés- Itt született Gecse Árpád festőművész.
- Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnök nagyszüleinek itt volt birtoka. A nagymama, Csáfordi Tóth Katinka nagybátyjától, Tóth-Maár Lajostól örökölt hozományát képező 200 holdon gazdálkodtak (közben a nagypapa Szolnokon, a közigazgatásban dolgozott).
- Tukacs István mesterszakács jelenleg is Alattyán lakója, kétszeres Kinizsi birtok szakács, négyszeres királyi nagymester szakács.
- Burai Kevin Zsolt „kisprímás” hegedűművész
- Itt született Csombor Teréz színművésznő.
- Józsa Tamás nemzetközi fotográfus és operatőr, az év esküvői fényképét készítette Magyarországon 2019-ben, több nemzetközi elismerést kapott munkássága.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Alattyán települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
- ↑ Az alattyáni polgármesteri hivatal szervezeti felépítése. Alattyán Község Önkormányzata, 2014. december 12. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 44–45. o. ISBN 963-05-1490-7
- ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Alattyán települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
- ↑ Alattyán települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Alattyán Helységnévtár
- ↑ Alattyán Helységnévtár
- ↑ Tüskés Anna: Csák József: Szentháromság-oszlop, Alattyán, 1944. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
- ↑ Tüskés Anna: Baly György: Nepomuki Szent János-szobor, Alattyán, 1914. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
- ↑ 3. melléklet a 3/2018. (III.28.) önkormányzati rendelethez. Alattyán önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. június 14.)
- ↑ Tüskés Anna: Gecse Árpád: Első világháborús emlékmű, Alattyán, 1933. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
