The essay presents and analyzes the public estimation documents stemming from a 16th-century tria... more The essay presents and analyzes the public estimation documents stemming from a 16th-century trial within the Bánffy family involving a daughter’s quarter and a section of the Valkó manor in Kraszna County. The documents created during the trial, transcribed in the form of deeds of privileges in 1588, throw a light on the legal system of Transylvania and its characteristics, and the estimation in question in one of the transcribed diplomas can be regarded as significant in terms of estate and agrarian history. The voivode’s representative, sent to execute the trial decisions, and the witnesses of the Várad chapter surveyed the estate part of Ferenc Bánffy in 12 settlements and separated the daughter’s quarter from this. Not every settlement of the Valkó manor visited appears in the estimation, but it lists the landowners of each village, the stone or wooden churches, mills, wells, springs and the forests belonging to the estate.
Tizedkerületek a középkori erdélyi egyházmegyében * Két meghívólevél erdélyi tartománygyűlésre (1... more Tizedkerületek a középkori erdélyi egyházmegyében * Két meghívólevél erdélyi tartománygyűlésre (1478, 1502) * Torda város önigazgatási szervezete és működése a 16. század végéig * Marosvásárhely archontológiája (1604-1700) * Barcsay Sándor rejtélyes felesége-Újabb adatok az abrudbányai Fodor család társadalmi kapcsolataihoz * Egyháztörténeti adatok a kolozsmonostori konvent fejedelemségkori jegyzőkönyveiből. A jezsuiták és a kolozsmonostori egyház * Péchi Simon kancellár viselt dolgairól (1614-1621) * "Az váradiak […] Sebesvár ellen csikorgatják fogokat". Sebesvár végvára az Apafi-korszak első évtizedében * Az örmények "labanc" püspöke. Az erdélyi örménység és a Rákóczi szabadságharc * Máramaros vármegye közigazgatási elitje 1860 és 1867 között * Szemle * Egyesületi közlemények Az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészettudományi és társadalomtudományi folyóirata A folyóirat CNCS B és ERIH PLUS akkreditációs minősítésekkel rendelkezik.
Album amicorum. Tanulmányok Sipos Gábor születésének hetvenedik évfordulójára, 2021
Adatok a szentgericei református egyház történetéhez * "Alig van református egyház, melynek oly p... more Adatok a szentgericei református egyház történetéhez * "Alig van református egyház, melynek oly pontosan lehetne tudni a születési évét, mint a szentgericei egyházét." 1 E megállapítással indítja az ek
Ítélőmesteri jegyzetek és perfolyam a fejedelmi táblán a 16. század második felében Az Erdélyi Fe... more Ítélőmesteri jegyzetek és perfolyam a fejedelmi táblán a 16. század második felében Az Erdélyi Fejedelemség területén a 16. század második felében kialakult központi, kúriai bíráskodás szervezetének és működésének feltárása reménytelen vállalkozásnak tűnhet, ha arra gondolunk, hogy e bírói "irodáknak" a szórványos emlékekből kikövetkeztethetően egykor meglehetősen gazdag iratanyaga, az ítélőmesteri és jogügyigazgatói levelesládák tartalma a fejedelmi tábla addig megőrzött anyagának az erdélyi királyi táblai levéltár 1945-ben történt, teljesnek mondható pusztulásakor elenyészett. 1 Így, akárcsak a középkori kúriai irodák munkáját feltáró Bónis Györgyöt, 2 e sorok íróját is arra kényszerítik e körülmények, hogy a kora újkori fejedelmi jogszolgáltatás működésének feltárásához, a kiállított ítéletlevelek és a formuláskönyvek mellett, az ún. kancelláriai jegyzetekre támaszkodjon. A Mohács előtti időszakra vonatkozó hivataltörténeti munkák egyértelműen kiemelik a kancelláriai jegyzetek tanulmányozásának a fontosságát, a kancelláriák működését, személyzetük összetételét ezek nélkül feltárni lehetetlen. 3 Ez a megállapítás érvényes ugyan a kora újkor időszakára is, de e korszak kutatói közül csak elvétve találunk olyant, aki megállapításai alátámasztásában az iratokon fennmaradt jegyzetekre vagy egyáltalán az okleveles anyagra alapozna. Reménykeltő kivételnek számítanak e tekintetben Fejér Tamásnak az utóbbi években megjelent munkái, melyek jelentős mértékben kancelláriai jegyzetek alapján mutatják be a fejedelmi kancellária 16. századi működésének egy-egy vetületét. 4 A perekkel kapcsolatos, gyakran terjedelmes hátlapi jegyzeteket,
Ítélőmesteri jegyzetek és perfolyam a fejedelmi táblán a 16. század második felében Az Erdélyi Fe... more Ítélőmesteri jegyzetek és perfolyam a fejedelmi táblán a 16. század második felében Az Erdélyi Fejedelemség területén a 16. század második felében kialakult központi, kúriai bíráskodás szervezetének és működésének feltárása reménytelen vállalkozásnak tűnhet, ha arra gondolunk, hogy e bírói "irodáknak" a szórványos emlékekből kikövetkeztethetően egykor meglehetősen gazdag iratanyaga, az ítélőmesteri és jogügyigazgatói levelesládák tartalma a fejedelmi tábla addig megőrzött anyagának az erdélyi királyi táblai levéltár 1945-ben történt, teljesnek mondható pusztulásakor elenyészett. 1 Így, akárcsak a középkori kúriai irodák munkáját feltáró Bónis Györgyöt, 2 e sorok íróját is arra kényszerítik e körülmények, hogy a kora újkori fejedelmi jogszolgáltatás működésének feltárásához, a kiállított ítéletlevelek és a formuláskönyvek mellett, az ún. kancelláriai jegyzetekre támaszkodjon. A Mohács előtti időszakra vonatkozó hivataltörténeti munkák egyértelműen kiemelik a kancelláriai jegyzetek tanulmányozásának a fontosságát, a kancelláriák működését, személyzetük összetételét ezek nélkül feltárni lehetetlen. 3 Ez a megállapítás érvényes ugyan a kora újkor időszakára is, de e korszak kutatói közül csak elvétve találunk olyant, aki megállapításai alátámasztásában az iratokon fennmaradt jegyzetekre vagy egyáltalán az okleveles anyagra alapozna. Reménykeltő kivételnek számítanak e tekintetben Fejér Tamásnak az utóbbi években megjelent munkái, melyek jelentős mértékben kancelláriai jegyzetek alapján mutatják be a fejedelmi kancellária 16. századi működésének egy-egy vetületét. 4 A perekkel kapcsolatos, gyakran terjedelmes hátlapi jegyzeteket,
This study analyzes the organization of the independent Transylvanian central court of law, the s... more This study analyzes the organization of the independent Transylvanian central court of law, the so-called Royal/Voivodal/Princely Table (Tabula) and its court of appeal, the court of personal presence (personalis presentia), in light of the modest secondary literature, the dietary decisions, and archival sources. We offer a sketch of the organization of the Hungarian royal and Transylvanian voivodal court of law in order to present the model on which the central court system was established in the period of the Principality. We also present the characteristics of the functioning of the central court that can be attributed to the special features of Transylvanian society and the newly emerging state.
It’s a well-known fact that the court of the Royal Table became the principal royal conciliar cou... more It’s a well-known fact that the court of the Royal Table became the principal royal conciliar court at the second half of the 15th century. The discussions usually took place during the judicial terms (generally four each year), the so-called octaves. The Royal Table of the elected king II. János Szapolyai has been mainly patterned after the medieval Table of the kings. The emerging new state’s characteristics, in particular the fact that it was composed of two slightly different regions (the so-called Partium and Transylvania with three privileged communities, Hungarian noblemen, Saxons and Szeklers) was refl ected in the organisation and the functioning of the Table. Different court sessions were held for the noblemen from Partium, for the Szeklers and for the noblemen of Transylvania. These octave courts (generally two for each privileged community) at the beginning of the studied period have started on the day of major feasts (Epiphany, St George, Lucae ev., Reminiscere) and from 1571 on the eighth day of these feasts, and they lasted around thirty days. The court sessions took place mostly in Gyulafehérvár (Alba Iulia), Kolozsvár (Cluj) and Székelyvásárhely (Târgu Mureș).
Buda török kézre kerülése és Erdély Habsburg uralom alá jutása közötti (1541–1551) zavaros évtize... more Buda török kézre kerülése és Erdély Habsburg uralom alá jutása közötti (1541–1551) zavaros évtized történetét megannyi homály fedi. Ez a források csekélységének, de inkább azok szétszórtságának és ebből fakadó feltáratlanságának a következménye. Míg a politikai események irányvonalai nagyobbára ismertek, addig – főleg a Tiszától keletre levő területek – gyakorlati igazgatásának, kormányzásának részleteiről csupán zavaros ismeretekkel rendelkezünk. Ez a megállapítás az ún. központi bíráskodás tekintetében fokozottan és nem csupán erre az időszakra vonatkozóan igaz. Ebben a korszakban természetesen nem beszélhetünk még e területeken fejedelmi tábláról, de mindenképpen sokatmondó az, hogy Trócsányi Zsolt Erdély központi kormányzatáról összeállított munkájában a táblai működésről csupán féloldalnyit tudott írni, megállapítva, hogy „a 16–17. századi erdélyi perjog monografikus feldolgozása még vállalkozóra vár”. Ez nagy részben annak tulajdonítható, hogy munkájának összeállításához az ok...
The Sources of Law of the Transylvanian Princely Table in the 16th Century This study presents th... more The Sources of Law of the Transylvanian Princely Table in the 16th Century This study presents the different manuscript or published sources of law that were referred to in the course of litigation in the Transylvanian central court of law, the Royal/Voivodal/Princely Table (Tabula, Curia) and its court of appeal, the court of personal presence in the second half of the 16th century. Based on the analyzed archival sources – mainly the various allegationes made by the lawyers – one can conclude that different sources provided the grounds that were frequently given for the decisions of the court. The data presented shows that besides the Tripartitum, which was mostly referred to, the lawyers used during the litigations the laws of the Hungarian Kingdom, the Decreta of the Transylvanian diets and the Table even judged some cases according to its own custom.
The Sources of Law of the Transylvanian Princely Table in the 16th Century
This study presents t... more The Sources of Law of the Transylvanian Princely Table in the 16th Century
This study presents the different manuscript or published sources of law that were referred to in the course of litigation in the Transylvanian central court of law, the Royal/Voivodal/Princely Table (Tabula, Curia) and its court of appeal, the court of personal presence in the second half of the 16th century. Based on the analyzed archival sources – mainly the various allegationes made by the lawyers – one can conclude that different sources provided the grounds that were frequently given for the decisions of the court. The data presented shows that besides the Tripartitum, which was mostly referred to, the lawyers used during the litigations the laws of the Hungarian Kingdom, the Decreta of the Transylvanian diets and the Table even judged some cases according to its own custom.
The essay presents and analyzes the public estimation documents stemming from a 16th-century tria... more The essay presents and analyzes the public estimation documents stemming from a 16th-century trial within the Bánffy family involving a daughter’s quarter and a section of the Valkó manor in Kraszna County. The documents created during the trial, transcribed in the form of deeds of privileges in 1588, throw a light on the legal system of Transylvania and its characteristics, and the estimation in question in one of the transcribed diplomas can be regarded as significant in terms of estate and agrarian history. The voivode’s representative, sent to execute the trial decisions, and the witnesses of the Várad chapter surveyed the estate part of Ferenc Bánffy in 12 settlements and separated the daughter’s quarter from this. Not every settlement of the Valkó manor visited appears in the estimation, but it lists the landowners of each village, the stone or wooden churches, mills, wells, springs and the forests belonging to the estate.
Tizedkerületek a középkori erdélyi egyházmegyében * Két meghívólevél erdélyi tartománygyűlésre (1... more Tizedkerületek a középkori erdélyi egyházmegyében * Két meghívólevél erdélyi tartománygyűlésre (1478, 1502) * Torda város önigazgatási szervezete és működése a 16. század végéig * Marosvásárhely archontológiája (1604-1700) * Barcsay Sándor rejtélyes felesége-Újabb adatok az abrudbányai Fodor család társadalmi kapcsolataihoz * Egyháztörténeti adatok a kolozsmonostori konvent fejedelemségkori jegyzőkönyveiből. A jezsuiták és a kolozsmonostori egyház * Péchi Simon kancellár viselt dolgairól (1614-1621) * "Az váradiak […] Sebesvár ellen csikorgatják fogokat". Sebesvár végvára az Apafi-korszak első évtizedében * Az örmények "labanc" püspöke. Az erdélyi örménység és a Rákóczi szabadságharc * Máramaros vármegye közigazgatási elitje 1860 és 1867 között * Szemle * Egyesületi közlemények Az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészettudományi és társadalomtudományi folyóirata A folyóirat CNCS B és ERIH PLUS akkreditációs minősítésekkel rendelkezik.
Album amicorum. Tanulmányok Sipos Gábor születésének hetvenedik évfordulójára, 2021
Adatok a szentgericei református egyház történetéhez * "Alig van református egyház, melynek oly p... more Adatok a szentgericei református egyház történetéhez * "Alig van református egyház, melynek oly pontosan lehetne tudni a születési évét, mint a szentgericei egyházét." 1 E megállapítással indítja az ek
Ítélőmesteri jegyzetek és perfolyam a fejedelmi táblán a 16. század második felében Az Erdélyi Fe... more Ítélőmesteri jegyzetek és perfolyam a fejedelmi táblán a 16. század második felében Az Erdélyi Fejedelemség területén a 16. század második felében kialakult központi, kúriai bíráskodás szervezetének és működésének feltárása reménytelen vállalkozásnak tűnhet, ha arra gondolunk, hogy e bírói "irodáknak" a szórványos emlékekből kikövetkeztethetően egykor meglehetősen gazdag iratanyaga, az ítélőmesteri és jogügyigazgatói levelesládák tartalma a fejedelmi tábla addig megőrzött anyagának az erdélyi királyi táblai levéltár 1945-ben történt, teljesnek mondható pusztulásakor elenyészett. 1 Így, akárcsak a középkori kúriai irodák munkáját feltáró Bónis Györgyöt, 2 e sorok íróját is arra kényszerítik e körülmények, hogy a kora újkori fejedelmi jogszolgáltatás működésének feltárásához, a kiállított ítéletlevelek és a formuláskönyvek mellett, az ún. kancelláriai jegyzetekre támaszkodjon. A Mohács előtti időszakra vonatkozó hivataltörténeti munkák egyértelműen kiemelik a kancelláriai jegyzetek tanulmányozásának a fontosságát, a kancelláriák működését, személyzetük összetételét ezek nélkül feltárni lehetetlen. 3 Ez a megállapítás érvényes ugyan a kora újkor időszakára is, de e korszak kutatói közül csak elvétve találunk olyant, aki megállapításai alátámasztásában az iratokon fennmaradt jegyzetekre vagy egyáltalán az okleveles anyagra alapozna. Reménykeltő kivételnek számítanak e tekintetben Fejér Tamásnak az utóbbi években megjelent munkái, melyek jelentős mértékben kancelláriai jegyzetek alapján mutatják be a fejedelmi kancellária 16. századi működésének egy-egy vetületét. 4 A perekkel kapcsolatos, gyakran terjedelmes hátlapi jegyzeteket,
Ítélőmesteri jegyzetek és perfolyam a fejedelmi táblán a 16. század második felében Az Erdélyi Fe... more Ítélőmesteri jegyzetek és perfolyam a fejedelmi táblán a 16. század második felében Az Erdélyi Fejedelemség területén a 16. század második felében kialakult központi, kúriai bíráskodás szervezetének és működésének feltárása reménytelen vállalkozásnak tűnhet, ha arra gondolunk, hogy e bírói "irodáknak" a szórványos emlékekből kikövetkeztethetően egykor meglehetősen gazdag iratanyaga, az ítélőmesteri és jogügyigazgatói levelesládák tartalma a fejedelmi tábla addig megőrzött anyagának az erdélyi királyi táblai levéltár 1945-ben történt, teljesnek mondható pusztulásakor elenyészett. 1 Így, akárcsak a középkori kúriai irodák munkáját feltáró Bónis Györgyöt, 2 e sorok íróját is arra kényszerítik e körülmények, hogy a kora újkori fejedelmi jogszolgáltatás működésének feltárásához, a kiállított ítéletlevelek és a formuláskönyvek mellett, az ún. kancelláriai jegyzetekre támaszkodjon. A Mohács előtti időszakra vonatkozó hivataltörténeti munkák egyértelműen kiemelik a kancelláriai jegyzetek tanulmányozásának a fontosságát, a kancelláriák működését, személyzetük összetételét ezek nélkül feltárni lehetetlen. 3 Ez a megállapítás érvényes ugyan a kora újkor időszakára is, de e korszak kutatói közül csak elvétve találunk olyant, aki megállapításai alátámasztásában az iratokon fennmaradt jegyzetekre vagy egyáltalán az okleveles anyagra alapozna. Reménykeltő kivételnek számítanak e tekintetben Fejér Tamásnak az utóbbi években megjelent munkái, melyek jelentős mértékben kancelláriai jegyzetek alapján mutatják be a fejedelmi kancellária 16. századi működésének egy-egy vetületét. 4 A perekkel kapcsolatos, gyakran terjedelmes hátlapi jegyzeteket,
This study analyzes the organization of the independent Transylvanian central court of law, the s... more This study analyzes the organization of the independent Transylvanian central court of law, the so-called Royal/Voivodal/Princely Table (Tabula) and its court of appeal, the court of personal presence (personalis presentia), in light of the modest secondary literature, the dietary decisions, and archival sources. We offer a sketch of the organization of the Hungarian royal and Transylvanian voivodal court of law in order to present the model on which the central court system was established in the period of the Principality. We also present the characteristics of the functioning of the central court that can be attributed to the special features of Transylvanian society and the newly emerging state.
It’s a well-known fact that the court of the Royal Table became the principal royal conciliar cou... more It’s a well-known fact that the court of the Royal Table became the principal royal conciliar court at the second half of the 15th century. The discussions usually took place during the judicial terms (generally four each year), the so-called octaves. The Royal Table of the elected king II. János Szapolyai has been mainly patterned after the medieval Table of the kings. The emerging new state’s characteristics, in particular the fact that it was composed of two slightly different regions (the so-called Partium and Transylvania with three privileged communities, Hungarian noblemen, Saxons and Szeklers) was refl ected in the organisation and the functioning of the Table. Different court sessions were held for the noblemen from Partium, for the Szeklers and for the noblemen of Transylvania. These octave courts (generally two for each privileged community) at the beginning of the studied period have started on the day of major feasts (Epiphany, St George, Lucae ev., Reminiscere) and from 1571 on the eighth day of these feasts, and they lasted around thirty days. The court sessions took place mostly in Gyulafehérvár (Alba Iulia), Kolozsvár (Cluj) and Székelyvásárhely (Târgu Mureș).
Buda török kézre kerülése és Erdély Habsburg uralom alá jutása közötti (1541–1551) zavaros évtize... more Buda török kézre kerülése és Erdély Habsburg uralom alá jutása közötti (1541–1551) zavaros évtized történetét megannyi homály fedi. Ez a források csekélységének, de inkább azok szétszórtságának és ebből fakadó feltáratlanságának a következménye. Míg a politikai események irányvonalai nagyobbára ismertek, addig – főleg a Tiszától keletre levő területek – gyakorlati igazgatásának, kormányzásának részleteiről csupán zavaros ismeretekkel rendelkezünk. Ez a megállapítás az ún. központi bíráskodás tekintetében fokozottan és nem csupán erre az időszakra vonatkozóan igaz. Ebben a korszakban természetesen nem beszélhetünk még e területeken fejedelmi tábláról, de mindenképpen sokatmondó az, hogy Trócsányi Zsolt Erdély központi kormányzatáról összeállított munkájában a táblai működésről csupán féloldalnyit tudott írni, megállapítva, hogy „a 16–17. századi erdélyi perjog monografikus feldolgozása még vállalkozóra vár”. Ez nagy részben annak tulajdonítható, hogy munkájának összeállításához az ok...
The Sources of Law of the Transylvanian Princely Table in the 16th Century This study presents th... more The Sources of Law of the Transylvanian Princely Table in the 16th Century This study presents the different manuscript or published sources of law that were referred to in the course of litigation in the Transylvanian central court of law, the Royal/Voivodal/Princely Table (Tabula, Curia) and its court of appeal, the court of personal presence in the second half of the 16th century. Based on the analyzed archival sources – mainly the various allegationes made by the lawyers – one can conclude that different sources provided the grounds that were frequently given for the decisions of the court. The data presented shows that besides the Tripartitum, which was mostly referred to, the lawyers used during the litigations the laws of the Hungarian Kingdom, the Decreta of the Transylvanian diets and the Table even judged some cases according to its own custom.
The Sources of Law of the Transylvanian Princely Table in the 16th Century
This study presents t... more The Sources of Law of the Transylvanian Princely Table in the 16th Century
This study presents the different manuscript or published sources of law that were referred to in the course of litigation in the Transylvanian central court of law, the Royal/Voivodal/Princely Table (Tabula, Curia) and its court of appeal, the court of personal presence in the second half of the 16th century. Based on the analyzed archival sources – mainly the various allegationes made by the lawyers – one can conclude that different sources provided the grounds that were frequently given for the decisions of the court. The data presented shows that besides the Tripartitum, which was mostly referred to, the lawyers used during the litigations the laws of the Hungarian Kingdom, the Decreta of the Transylvanian diets and the Table even judged some cases according to its own custom.
A kötet a szekularizált és Kolozsvárra költöztetett konventi hiteleshely 1575 után vezetett jegyz... more A kötet a szekularizált és Kolozsvárra költöztetett konventi hiteleshely 1575 után vezetett jegyzőkönyveinek magyar nyelvű regesztáit tartalmazza.
Uploads
Papers by Bogdándi Zsolt
but it lists the landowners of each village, the stone or wooden churches, mills, wells, springs and the forests belonging to the estate.
This study presents the different manuscript or published sources of law that were referred to in the course of
litigation in the Transylvanian central court of law, the Royal/Voivodal/Princely Table (Tabula, Curia) and its court of
appeal, the court of personal presence in the second half of the 16th century. Based on the analyzed archival sources –
mainly the various allegationes made by the lawyers – one can conclude that different sources provided the grounds
that were frequently given for the decisions of the court. The data presented shows that besides the Tripartitum, which
was mostly referred to, the lawyers used during the litigations the laws of the Hungarian Kingdom, the Decreta of the
Transylvanian diets and the Table even judged some cases according to its own custom.
but it lists the landowners of each village, the stone or wooden churches, mills, wells, springs and the forests belonging to the estate.
This study presents the different manuscript or published sources of law that were referred to in the course of
litigation in the Transylvanian central court of law, the Royal/Voivodal/Princely Table (Tabula, Curia) and its court of
appeal, the court of personal presence in the second half of the 16th century. Based on the analyzed archival sources –
mainly the various allegationes made by the lawyers – one can conclude that different sources provided the grounds
that were frequently given for the decisions of the court. The data presented shows that besides the Tripartitum, which
was mostly referred to, the lawyers used during the litigations the laws of the Hungarian Kingdom, the Decreta of the
Transylvanian diets and the Table even judged some cases according to its own custom.