Papers by Dénes Damásdi
Sárospataki Füzetek, 2020
ENGLISH:
At the beginning of the year 2020 churches in Hungary had to go through a period of forc... more ENGLISH:
At the beginning of the year 2020 churches in Hungary had to go through a period of forced adaptation in the wake of the COVID-19 pandemic and the government restrictions that followed it. Through this time congregations, pastors, theologians, and church leaders worked together to respond to this crisis and keep the church going in the midst of changed circumstances. For most congregations “going online”
was the one common answer. My paper examines the processes and conversations that took place among pastors and members of the Hungarian Reformed Church during the first few months of the epidemic. By reflecting on this specific situation, I would like to highlight the importance of contextualization and describe some of its most important features. I believe the common experiences during this time of
adaptation have many lessons for the future of the churches in Hungary. I conclude that the practice of wide theological discussion, a critical understanding of our context and creativity in our ministry should continue to be an integral part of the life of the churches going forward.
Magyar:
Tanulmányom egy egyszerű hasonlatból indul ki: a 2020-as koronavírus-járvány olyan mér-tékű változást hozott az életünkbe, mintha egy új világba érkeztünk volna meg. Mint ahogy a 19. századi misszionáriusok a többhetes uta-zás után egy másik kontinensre érkeztek, úgy a mai egyház is egészen más kontextusban találja magát, mint amelyben pár hete vagy hónapja volt. Az "új világ" pedig előtérbe helyezte az alkalmazkodás szükségességét, a kontextualizációt. A 2020-as év első pár hónapjában a COVID-19 vírus okozta világméretű járvány szinte minden országban és így Magyarországon is radikálisan megváltoztatta az életünket, a társas kapcsolatainkat, a szokásainkat és így a keresztyén egyházak szolgálatát is. A nyelvünk vagy a kultúra, amelyben élünk, nem változott meg egy csapásra, viszont a kontextus, amelyben szolgálunk, igen. Egy időre a templomi istentiszteletek szinte teljesen megszűntek, a gyülekezeti alkalmak nagy része online folytatódott tovább, és számos kérdés merült fel arról, hogy meddig tartható fenn ez a helyzet, és mi lesz majd a járvány lecsengése után. Tanulmányom célja nem az, hogy a járványügyi helyzetben született egyes válaszokat részlete-sen értékeljem, hanem a jelenlegi eseménye-ken és reakciókon keresztül szeretnék rámutat-ni a kontextualizáció szerepére és fontosságára. Fő kérdésem, hogy mit tanulhatunk a missziói teológia által régóta hangsúlyozott kontextu-alizáció feladatáról a járvány következtében kialakult egyházi helyzetet vizsgálva.
STUDIA Debreceni Teológiai Tanulmányok, 2019
The World Council of Churches has two official statements on mission, which are highly influentia... more The World Council of Churches has two official statements on mission, which are highly influential and indicative of their time for the state of missional theology in the ecumenical discourse. The first one is the 1982 Mission and Evangelism: An Ecumenical Affirmation, the second one is titled Together Towards Life that was accepted in 2012. In my paper, I examined these two documents from a new viewpoint, searching for their understanding of worship and liturgy. In the time when these two documents developed, there was a new recognition of the multidirectional nature of the church’s mission, and worship was recognised as one of these aspects. I wanted to see in what way these statements define the role of worship in the mission of the Church and if there was any development or change between the two documents. I found that while there are some differences between them, we could identify four distinguishable and common aspects of how the relationship of worship and mission is described in these statements.
Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológuskonferenciájának Tanulmánykötete, 2020
Az 1. Korinthusi levél 14. fejezet 23–25 verseiben egy az egész Újszövetségre nézve egyedi helyze... more Az 1. Korinthusi levél 14. fejezet 23–25 verseiben egy az egész Újszövetségre nézve egyedi helyzettel találkozhatunk. Miközben a perikópa elsődleges üzenete elég egyértelmű – a nyelveken szólásnál hasznosabb a prófétálás –, mégis sok kérdést vet fel a keresztyén istentiszteletre besétáló és megtérő hitetlen esete. Tanulmányomban a szakasznak ezt a sajátosságát szeretném megvizsgálni exegetikai, kortörténeti és missziológiai szempontok alapján.
Studia Debreceni Tanulmányok, 2016
Dolgozatomban Máté evangéliumában fellelhető Mózes-Jézus kapcsolatot vizsgálom. Alapvetően vallás... more Dolgozatomban Máté evangéliumában fellelhető Mózes-Jézus kapcsolatot vizsgálom. Alapvetően vallástudományi eszközöket használok, de egyértelműen az újszövetségi teológia szemszögébőltekintek a témára. Alapfeltételezésem, hogy Máté bizonyos helyeken Jézust úgy ábrázolta, mint egyúj Mózest. Ez viszont általában nem egy konkrét, hanem rejtetten, szavakban, képekben vagyidézetekben megtalálható párhuzam. Ezt a kapcsolatot viszont ma már sokszor csak a korabeliforrások mélyebb kutatásával fedezhetjük fel. Először az evangélium keletkezésének kérdéseitvizsgáltam. Véleményem szerint az evangélium írója egy zsidókeresztyén szerző lehetett, aki egynagyobb szíriai gyülekezetnek írta az evangéliumot. A gyülekezet valószínűleg főleg zsidókeresztyénekből állt, de már voltak pogány származásúak is a közösségben. Az evangéliumszerzőjének egyik célja volt ennek a vegyes közösségnek az erősítése, és a gyülekezet elindítása a pogánymisszió felé. Ezekben lehetett Máté számára fontos a tipológia, melyet alapvetően egytörténetszemléleti módként értelmezek. A keletkezési kérdések tárgyalása után a Biblia és más azzalkortárs források alapján azt vizsgáltam, hogy miként tekintettek Mózesre az első századi emberek.A zsidó vallásosság központi alakja volt és benne egyesült a próféta, király, pap és a törvényadószerepe. Mózest nem csak tisztelték, de egy olyan személynek képzelték, aki aktívan jelen van azéletükben. Ezek után végig néztem Máté evangéliumát és igyekeztem összegyűjteni minden olyan történetet, ahol feltételezhető a Jézus–Mózes kapcsolat. Ezeket megtalálhatjuk a születéstörténettől kezdve, a hegyi beszéden keresztül egészen a menybemenetelig. Végül következtetéseket vontam lea Mózes-tipológia jelentőségéről. Véleményem szerint ez a tipológia magától Jézustól ered, demelyet az első keresztyének, és így Máté is felismertek és az evangéliumban kifejezésre jutatták. Akeresztyén közösség számára a Jézus–Mózes kapcsolat biztosította a múlthoz való helyeshozzáállást, és így a zsidó- és pogánykeresztyén tagok is egy közös múlthoz kapcsolódhattakKrisztuson keresztül. Ezeken felül már a korai keresztyén gondolkodásban felmerülő tévtanításokellen is védelmet nyújtott az Új- és Ószövetség ilyen módon való összekapcsolása. A Mózes-tipológia tehát fontos eleme volt Máté közösségének hitének és számunkra is üzenettel bírhat.
Világosító lámpás Tanulmányoka 60 éves Győri L. Jánostiszteletére, 2018
Conference Presentations by Dénes Damásdi
Albert Schweitzer lived in a time when many things were changing both in the world and in Christi... more Albert Schweitzer lived in a time when many things were changing both in the world and in Christian theology. He served in Africa as a medical missionary from 1913-1965. Missions during this period were still influenced by 19th-century thinking and methods, but at the same time, a more critical and biblical understanding of missions started to develop. Schweitzer was a highly trained pastor, theologian, philosopher and doctor who was aware of the general views about missions in Europe and who took part in actual missionary work in Africa. Although, he did not write a specific work on missions he talked a lot about this topic in his sermons, his autobiography and his philosophical writings. As a Christian theologian, his main source is the Bible, but at the same time, his views on missions also show an interesting relationship with different ideologies. For example, from a biblical viewpoint, he seems to be more realistic and critical about the effects of colonization than others of his time. On the other hand, his theology of mission still accepts and utilizes most of the values of enlightenment liberalism, like the belief in progress and the goodness of humanity. In my paper, I would like to examine this twofold relationship towards ideologies in Albert Schweitzer’s works. My hope is that through this we can gain some deeper insights into the complex problems related to theologies, ideologies and human experiences.
Book Reviews by Dénes Damásdi
Ecumenical Missiology: Changing Landscapes and New Conceptions of Mission
Sorozat: Regnum Edinbur... more Ecumenical Missiology: Changing Landscapes and New Conceptions of Mission
Sorozat: Regnum Edinburgh Centenary Series, 35.
Szerkesztők: Kenneth R. Ross, Jooseop Keum, Kyriaki Avtzi, Roderick R. Hewitt
Kiadó: Oxford, Regnum és Geneva, World Council of Churches, 2016.
Uploads
Papers by Dénes Damásdi
At the beginning of the year 2020 churches in Hungary had to go through a period of forced adaptation in the wake of the COVID-19 pandemic and the government restrictions that followed it. Through this time congregations, pastors, theologians, and church leaders worked together to respond to this crisis and keep the church going in the midst of changed circumstances. For most congregations “going online”
was the one common answer. My paper examines the processes and conversations that took place among pastors and members of the Hungarian Reformed Church during the first few months of the epidemic. By reflecting on this specific situation, I would like to highlight the importance of contextualization and describe some of its most important features. I believe the common experiences during this time of
adaptation have many lessons for the future of the churches in Hungary. I conclude that the practice of wide theological discussion, a critical understanding of our context and creativity in our ministry should continue to be an integral part of the life of the churches going forward.
Magyar:
Tanulmányom egy egyszerű hasonlatból indul ki: a 2020-as koronavírus-járvány olyan mér-tékű változást hozott az életünkbe, mintha egy új világba érkeztünk volna meg. Mint ahogy a 19. századi misszionáriusok a többhetes uta-zás után egy másik kontinensre érkeztek, úgy a mai egyház is egészen más kontextusban találja magát, mint amelyben pár hete vagy hónapja volt. Az "új világ" pedig előtérbe helyezte az alkalmazkodás szükségességét, a kontextualizációt. A 2020-as év első pár hónapjában a COVID-19 vírus okozta világméretű járvány szinte minden országban és így Magyarországon is radikálisan megváltoztatta az életünket, a társas kapcsolatainkat, a szokásainkat és így a keresztyén egyházak szolgálatát is. A nyelvünk vagy a kultúra, amelyben élünk, nem változott meg egy csapásra, viszont a kontextus, amelyben szolgálunk, igen. Egy időre a templomi istentiszteletek szinte teljesen megszűntek, a gyülekezeti alkalmak nagy része online folytatódott tovább, és számos kérdés merült fel arról, hogy meddig tartható fenn ez a helyzet, és mi lesz majd a járvány lecsengése után. Tanulmányom célja nem az, hogy a járványügyi helyzetben született egyes válaszokat részlete-sen értékeljem, hanem a jelenlegi eseménye-ken és reakciókon keresztül szeretnék rámutat-ni a kontextualizáció szerepére és fontosságára. Fő kérdésem, hogy mit tanulhatunk a missziói teológia által régóta hangsúlyozott kontextu-alizáció feladatáról a járvány következtében kialakult egyházi helyzetet vizsgálva.
Conference Presentations by Dénes Damásdi
Book Reviews by Dénes Damásdi
Sorozat: Regnum Edinburgh Centenary Series, 35.
Szerkesztők: Kenneth R. Ross, Jooseop Keum, Kyriaki Avtzi, Roderick R. Hewitt
Kiadó: Oxford, Regnum és Geneva, World Council of Churches, 2016.
At the beginning of the year 2020 churches in Hungary had to go through a period of forced adaptation in the wake of the COVID-19 pandemic and the government restrictions that followed it. Through this time congregations, pastors, theologians, and church leaders worked together to respond to this crisis and keep the church going in the midst of changed circumstances. For most congregations “going online”
was the one common answer. My paper examines the processes and conversations that took place among pastors and members of the Hungarian Reformed Church during the first few months of the epidemic. By reflecting on this specific situation, I would like to highlight the importance of contextualization and describe some of its most important features. I believe the common experiences during this time of
adaptation have many lessons for the future of the churches in Hungary. I conclude that the practice of wide theological discussion, a critical understanding of our context and creativity in our ministry should continue to be an integral part of the life of the churches going forward.
Magyar:
Tanulmányom egy egyszerű hasonlatból indul ki: a 2020-as koronavírus-járvány olyan mér-tékű változást hozott az életünkbe, mintha egy új világba érkeztünk volna meg. Mint ahogy a 19. századi misszionáriusok a többhetes uta-zás után egy másik kontinensre érkeztek, úgy a mai egyház is egészen más kontextusban találja magát, mint amelyben pár hete vagy hónapja volt. Az "új világ" pedig előtérbe helyezte az alkalmazkodás szükségességét, a kontextualizációt. A 2020-as év első pár hónapjában a COVID-19 vírus okozta világméretű járvány szinte minden országban és így Magyarországon is radikálisan megváltoztatta az életünket, a társas kapcsolatainkat, a szokásainkat és így a keresztyén egyházak szolgálatát is. A nyelvünk vagy a kultúra, amelyben élünk, nem változott meg egy csapásra, viszont a kontextus, amelyben szolgálunk, igen. Egy időre a templomi istentiszteletek szinte teljesen megszűntek, a gyülekezeti alkalmak nagy része online folytatódott tovább, és számos kérdés merült fel arról, hogy meddig tartható fenn ez a helyzet, és mi lesz majd a járvány lecsengése után. Tanulmányom célja nem az, hogy a járványügyi helyzetben született egyes válaszokat részlete-sen értékeljem, hanem a jelenlegi eseménye-ken és reakciókon keresztül szeretnék rámutat-ni a kontextualizáció szerepére és fontosságára. Fő kérdésem, hogy mit tanulhatunk a missziói teológia által régóta hangsúlyozott kontextu-alizáció feladatáról a járvány következtében kialakult egyházi helyzetet vizsgálva.
Sorozat: Regnum Edinburgh Centenary Series, 35.
Szerkesztők: Kenneth R. Ross, Jooseop Keum, Kyriaki Avtzi, Roderick R. Hewitt
Kiadó: Oxford, Regnum és Geneva, World Council of Churches, 2016.