Évekkel ezelőtt írtam, hogy mennyire szeretnék ügyesebben tervezni, mondjuk egy hétre előre, legalább a napi ebédeket. Már akkor is próbálkoztam, többnyire le is írtam a terveket, aztán a változtatásokat, ami a megmaradt ételek mennyiségétől, illetve a vásárlási lehetőségektől is függött. Valamennyit azért fejlődtem azóta … de van, ami nem változik.
Ami változott, az, hogy nem külön füzetkében vagy papíron próbálom leírni a terveimet, hanem összekombináltam a naptárral, így egy helyen tudom megtalálni a tenni- és főznivalóimat. Én még mindig a papír alapú jegyzeteket részesítem előnyben, úgyis eléggé ritkán írunk már kézzel, pedig én szeretem a tollakat, ceruzákat, mindenféle papírokat is. Ahhoz, hogy saját elképzelésű és gyártású betétlapok legyenek a régóta meglévő, de ritkán használt gyűrűs naptáramhoz (filofaxnak is nevezhetném, lehet, hogy az érdekesebb), beszereztem egy egylyukú lyukasztót is, mert a hagyományos irodai kétlyukú nem stimmelt hozzá. A legjobb szórakozás a lapok megtervezése és kivitelezése volt. Először tavaly készítettem magamnak ilyet, és a tapasztalatok alapján fejlesztettem tovább, elsősorban az ebédtervező rovatot. És használom is!
A mostani helyzetben bizonyos fokig könnyebb – nem mintha ennek örülnék. Igaz, alapvetően mindig úgy igyekeztem, hogy heti egy vásárlás elég legyen, és mindig is szerettem bizonyos készleteket tartani itthon. A spájz, a hűtőszekrény és a fagyasztó nem szokott üres lenni, nekem így egyszerűbb gazdálkodni. És váratlan helyzetben nem kell azonnal a boltba rohanni és pl. betegség esetén sincs gond, van mit enni, van miből főzni.
Most különösen vigyázok, hogy abból tervezzek ebédeket, ami itthon van, és a következő hetihez vásárolok legfeljebb egy héten egyszer, akkor sem kell túl sokat. Például kenyeret – elég kevés kenyeret eszünk, nem tervezem, hogy itthon süssek, tejet – nem szeretem a tartós tej ízét, tejfölt – ebből viszonylag többet fogyasztunk, görög joghurtot – ezt szoktam reggelizni, friss zöldségfélét – de fagyasztott mindig van itthon.
Biztos, nem csak én vagyok úgy, hanem sokan, akik rendszeresen főznek, hogy a legnehezebb kitalálni, hogy mi legyen, az elkészítése már nem gond. Igaz, én gyakran két napra főzök, és azt úgy szoktam időzíteni, hogy nem egymás utáni napon esszük ugyanazt, hanem két-háromfélét váltogatva. A „változatosság” rögeszmém még mindig megvan.
Egyszerű, gyorsan készülő ételek legtöbbször, mint máskor is, de most, hogy óhatatlanul kevesebbet mozgunk, még kisebb adag is elég. És még a szokásosnál is gyakoribb a zöldséges köret.
Úgy gondolom, hogy nem lenne jó a kényszer-otthonülés miatt, mert éppen ráérek, kitelik az időmből, bőségesebben főzni, különösen nem édességgel, süteményekkel „vigasztalódni”. Inkább üldögélek egy könyv társaságában, ha már a tevés-vevésben elfáradtam, vagy varrogatok valamit.
És kitalálom a további menüterveket...
Utolsó kommentek